Fotó: Gecse Noémi
A magyar, illetve a vegyes tannyelvű iskolák nyelvi tájképe jelentősen eltér egymástól – állapítják meg jelentésükben a Bálványos Intézet kutatói, akik szerint törekedni kell az önálló magyar tanintézetek létrehozására, illetve minél több magyar vezető kinevezésére. Ugyanakkor tájékoztató kampányt kell indítani a törvény által szavatolt kisebbségi jogok ismertetése céljából.
2020. február 23., 18:092020. február 23., 18:09
Önálló magyar tannyelvű iskolák létrehozására kell törekedni minden erdélyi régióban és kistérségben – vonják le a következtetést a Bálványos Intézet kutatói, akik a tanintézetek nyelvi helyzetét vizsgálták. A társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely Nyelvhasználati barométer 2019 című jelentéséből kiderül, a kutatás célja az iskolák nem oktatási tevékenységében megjelenő nyelvhasználatának, valamint nyelvi tájképének feltérképezése volt.
A kutatás szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában rámutatnak, nyelvi tájkép alatt egy adott területen található feliratok és táblák összességét értjük, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy melyek azok a domináns nyelvhasználati intézkedések, amelyek egy területen vagy intézményen belül érvényben vannak.
A Bálványos Intézet jelentéséből kiderül, az adatfelvétel egy nagyobb kutatás keretén belül valósult meg, amelyet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetett, és az Erdélystat statisztikai portállal együttműködve valósult meg. Az adatfelvételre 2019. február–április időszakban került , és a Kvantum Research közvélemény-kutató cég végzett. A kutatás során kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőívek segítségével mérték fel az iskolák nyelvi helyzetét. A Romániában működő 925 oktatási helyszín közül, ahol magyar oktatás (is) folyik, 922 tanintézet képviselői töltötték ki a kérdőívet.
Az adatfeldolgozás során az oktatási intézményeket három kategóriába sorolták.
Vegyes oktatási helyszínként (339 iskola) azokat az oktatási intézményeket jelölték meg, ahol egy intézményen belül magyar és román tannyelvű oktatási is folyik. A harmadik kategóriát a vegyes vagy román iskolának alárendelt magyar oktatási helyszínek (114 iskola) alkotják: azok az oktatási helyszínek, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik, azonban az intézmény nem rendelkezik jogi személyiséggel, és egy olyan intézménynek van alárendelve, amely vegyes vagy román iskolának tekinthető.
A felmérés adatai alapján kijelenthető, hogy a magyar és vegyes iskolák nyelvi helyzete nagyban eltér egymástól.
A személyzetet illetően majdhogynem teljes körű a magyar nyelvhasználat (kivételt képez az iskolaorvos és az asszisztens, ahol az oktatási intézmények egy jelentős részében nem dolgozik magyarul beszélő egészségügyi alkalmazott). Az oktatási intézmény homlokzatán megjelenő kétnyelvű felirat még azokban az esetekben is általában teljesül, amelyek olyan közigazgatási egységeken működnek, ahol a magyarok aránya nem haladja meg a 20 százalékot, tehát elviekben ezeket nem lenne kötelező kitenni.
Ugyanakkor a Bálványos Intézet kutatói szerint
Az iskola homlokzatán megjelenő hivatalos felirat 59 százalékban kétnyelvű, 41 százalékban csak román. Azonban megjegyzendő, hogy azokon a helyszíneken, ahol a közigazgatási egységben a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, az iskolák 27 százalékában nincs magyar felirat kifüggesztve.
Ugyanakkor átlagosan a belső feliratok 52 százaléka egynyelvű (román), 31 százaléka kétnyelvű, a termek 17 százalékán pedig nincs felirat. A belső feliratokat illetően megállapítható, ha elkezdődik a kétnyelvűsítő folyamat, akkor ezt alkalmazzák szinte az összes teremre: az iskolák 33 százalékában átlagosan a termek több mint háromnegyede kétnyelvűen feliratozott, míg a többi esetben ez az arány 10-20 százalék között mozog.
A román egynyelvű megoldás jellemző a tanári gyűlések (68 százalék) és az iskolatanácsi ülések (71 százalék) esetében, de az iskolai ünnepségek többsége kétnyelvű (79 százalék). Az intézmények mintegy háromnegyedében beszél legalább az egyik tanintézet-vezető magyarul (az esetek 45 százalékában az igazgató, 33 százalékban legalább az egyik aligazgató), míg az alárendelt vegyes oktatási helyszíneken ez az arány 53 százalék.
Fotó: Gecse Noémi
A kutatás eredményei szerint a vegyes iskolákban tanuló magyar diákok 61 százaléka használhatja anyanyelvét a titkárságon, 59 százaléka a könyvtárban, 26-27 százaléka az iskolaorvossal, asszisztenssel történő kommunikációjában, 64 százaléka az iskolapszichológusnál, 25 százaléka a logopédusnál és 52 százaléka a kapussal folytatott beszélgetésben.
a kétnyelvűség és a magyar kommunikáció nagyban függ attól, hogy az iskolában van-e magyar igazgató (viszont a magyar aligazgató jelenléte ehhez kevésbé járul hozzá); az iskola homlokzatán feltüntetett magyar felirat esetében a magyarok aránya a közigazgatási egységben a legfontosabb változó, de továbbra is fontos marad az igazgató magyar nyelvismerete; nagyobb a valószínűsége annak, hogy megvalósul a kétnyelvűség azon oktatási helyszíneken, amelyek olyan környezetben működnek, ahol a magyarok rendelkeznek a politikai hatalommal.
A Bálványos Intézet összefoglalója szerint
ugyanis ezekben az esetekben nemcsak a tájékoztatók, digitális anyagok, könyvtári tájékoztatók hiányoznak gyakrabban, hanem a személyzet terén is elmaradnak azoktól az iskoláktól, amelyek jogi személyiséggel rendelkező központi iskoláknak számítanak; a vegyes vagy román iskolának alárendelt (magyar) oktatási helyszínek esetében gyakori a semleges stratégia: a termek harmadára semmiféle felirat nem kerül fel, így látszólag elkerülik az egynyelvű és kétnyelvű táblák bevezetését ösztönző nyelvi ideológiák összecsapását.
A Bálványos Intézet munkatársai szerint közpolitikai szempontból a nyelvhasználat tekintetében több következtetés megfogalmazható a kutatás alapján. Egyrészt
Ha erre nincs lehetőség, a magyar nyelven beszélő igazgatók arányának növelése egy másik lehetőség lehet a kétnyelvűség napirendre kerülése érdekében. A kutatók szerint fontos aláhúzni, hogy habár az igazgató és bizonyos mértékig az aligazgató személye kulcsfontosságú, mégsem garancia a kétnyelvűsítési folyamat elindításában. A Bálványos Intézet szerint hatékony lehetőség lehet a magyar nyelvhasználat növelésére egy olyan információs kampány kidolgozása, amely ezekben a pozíciókban levő személyeket célozná meg és tájékoztatná őket a törvény adta lehetőségekről, és az anyanyelvhasználat nyelvi tájképben és belső és külső kommunikációban való megjelenítéséről és fontosságáról.
Egyrészt a már említett információs kampány román nyelven történő megfogalmazása szükséges, ezzel szimbolikus módon is aláhúzva a kétnyelvűség fontosságát. Másrészt ezen esetek a kutatók szerint világosan szembemennek a tanügyi törvény érvényben levő rendelkezéseivel, amely kimondja, hogy minden olyan iskolában, ahol magyar nyelvű képzés is zajlik, az egyik igazgatónak tudnia kell magyarul. Éppen ezért ezen helyszíneken kiemelt fontosságú lenne a magyar igazgatók és aligazgatók kinevezése, valamint a nyelvhasználat alakulásának monitorozása – állapítják meg a Bálványos Intézet kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben, de záporokra, felhőszakadásokra is számítani lehet, főleg június 9-e után – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett az árvíz sújtotta Nagyborosnyóra az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya: 2 tonna tisztítószer és 9 szivattyú – közölte a segélyszervezet az MTI-vel hétfőn.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy 19 éves fiatalember meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült egy közúti balesetben vasárnap éjjel Beszterce-Naszód megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!