Az elkövetők a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva sértő dolgokat – fényképeket, hanganyagokat, videókat vagy írásos bejegyzéseket – posztolnak másokról, magánemberekről vagy közéleti személyiségekről egyaránt. A kincses városi ügyvéd leszögezte: mindenkit megillet a jó hírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog. Ha valaki lejárató cikket, bejegyzést, hamis információt tesz közzé másról, alapvető személyiségi jogokat sért, emiatt pedig a felperes bírósági úton kérhet elégtételt.

Ha ez a két jog szembetalálkozik, a bíróság mérlegeli, hogy hol van az a határ, amikor jogtalanul visszaéltek a szólásszabadsággal” – magyarázza Kis Júlia, egyúttal felhívva a figyelmet, hogy sokan tévhitben vannak a szólásszabadság jogkörét, határait illetően.

Tény, hogy Romániában 2014-ben eltörölték a bűnvádi eljárás lehetőségét rágalmazás és sértegetés ügyében, vagyis ezek nem minősülnek bűncselekménynek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy polgári peres úton nem lehet elégtételt követelni. A sértetteknek továbbra is lehetőségük van bíróság elé vinni panaszaikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lehetőséggel egyre többen élnek az országban.

„A kártérítés nagyságáról döntő bírónak nem szándéka, hogy az elkövetőt anyagilag tönkretegye, illetve hogy ebből a kárvallott meggazdagodjon. A bíróság a méltányosság elve alapján dönt az összegről, ami ezer eurótól rendszerint 25 ezer euróig terjed. Nyilván megítélnek nagyobb összeget is, de ez az átlag” – magyarázza a szakember.

A legalacsonyabb, ezer euró körüli kártérítést a bíróság abban az esetben ítéli meg, ha egyszeri alkalommal történt jogsértés, és az üzenet kisebb közösséghez jutott el. A bíró azt vizsgálja, tudatos volt-e a lejáratás, vagy az elkövető valakiről naivan megosztott egy képet, esetleg véleményként kezelt szöveget tett közzé, ami azonban jogsértő tartalmával túlmutatott a véleménynyilvánításon. Komolyabb eseteknél – amikor egyértelműen tetten érhető a rossz szándék, a tudatos lejáratás – az erkölcsi kártérítés 7-10, vagy akár 25 ezer euróra is rúghat. Ugyanakkor

Nem egy esetben megtörtént, hogy a közösségi oldalak csoportos listáinak, a szerkesztőségi kommentoldalaknak vagy más internetes tartalmaknak a gondnokát citálták bíróság el az online felületen mások által posztolt rágalmazó, diszkrimináló tartalmak miatt. A bíróság ilyen esetben nem csak a kommentelőt, hanem a felületgazdát is elmarasztalja, így közösen kell kifizetniük a kártérítést a felperesnek.

Természetes és jogi személyek egyaránt pereskednek

A jogásznő szerint ma már bevett gyakorlat, hogy nem csak természetes, hanem jogi személyek, cégek is perelnek gyalázkodó tartalmak miatt. A cég könyebben bizonyíthatja a lejárató kampány által okozott anyagi kárt, ami jóval magasabb lehet, mint amekkora összeget kártérítés gyanánt magánszemélynek ítél a bíróság.

Diákoktól középkorú személyeken át idős emberekig, nyugdíjasokig egyre többen kilincselnek igazukért a bíróságokon. Különben a nagyszámú gyalázkodó tartalmat a kolozsvári ügyvédnő iskolázatlansággal, neveletlenséggel és a felelősségtudat hiányával magyarázza. Nyugat-Európában, és főleg az Egyesült Államokban igen szigorú polgári eljárás alá vonják a becsületsértési panaszokat, a hatalmas összegű, akár több milliós kártérítések elrettentő hatásúak.

Romániában a bíróság igazából csak mostanában igazodik a kor kihívásaihoz. Várhatóan a kártérítések is nőni fognak, amíg még inkább elrettentő hatásúak lesznek a felelőtlen nethuszárok számára.