Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet

Popa Zsolt szerint az avasi viselet színessége, a szabásrendszerek ősi formája, a folklór energiája adta az inspirációs forrást •  Fotó: Popa Zsolt

Popa Zsolt szerint az avasi viselet színessége, a szabásrendszerek ősi formája, a folklór energiája adta az inspirációs forrást

Fotó: Popa Zsolt

Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának, a Szatmár megyei településen született alkotó nem hétköznapi kreációinak és az erdélyi népviseletből ihletődő darabjainak köszönhetően a nemzetközi színtéren is ismert. Vallja, hogy mindegyik viselet egy kisebb univerzum, jelekkel, energiákkal, történelemmel átszőve, és épp ezért hatalmas ösztönző erőt jelenthet.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 12., 10:162024. május 12., 10:16

– Hogyan alakult a pályája, mi vezette az alkotáshoz, tervezéshez, a divathoz?

– Ha végignézem az általános iskolás füzeteimet, szinte mindegyik borítójára kezdetleges divatskiccek vannak rajzolva, karikatúra-ruhavázlatok. Közeledve a pályaválasztáshoz, két út állt előttem, jobban mondva három: színművészeti, orvosi vagy a dizájn. Az előző kettőt túl nehéznek találtam, így a harmadik mellett döntöttem, vagy ő választott ki magának – ez kérdés. Mindenesetre ezen az úton indultam el. Az elején azt sem tudtam, hogy eszik vagy isszák ezt a szakmát, de idővel ráérez és beletanul az ember.

– Ha jól tudom, a népviselet sosem állt távol Öntől, jó ismerője, gyűjtője, népviseleteket is készít rendelésre. Ez hogy fér össze a kreatívabb énjével, a keze alól kikerülő, valószínűleg sokak számára merész darabokkal?

– Húsz éve néptáncolok, innen ered a viseletek iránti vonzalom. Korábban volt jelen a tánc az életemben, mint tudatosan a dizájn. Rácsodálkozom a mai napig a népi kreativitásra, arra, ahogyan az őseink alkottak, ösztönből, valami ősi tudásba kapaszkodva, hiszen előttük nem voltak múzeumok, internet, ahonnan inspirálódni tudtak volna. Egyszerűen az ösztöneikre hagyatkoztak, a jó ízlésükre és így kialakult valami egységes, az olyan művészet, ami üzen nekünk, modern embereknek. Üzen a formák, a színvilág által, hordozza az évszázadok alatt összegyűlt, letisztult tudást és esztétikát.

Amíg a viseletek készítése során szigorú szabályokhoz kell alkalmazkodni, addig egy kollekció vagy egyedi ruhadarab elkészítésekor az ember engedheti szárnyalni a fantáziáját.

Mindig szerettem a kontrasztokat: végig jelen voltak, vannak az életemben és talán ez a fajta egyensúly tartja fenn az éberségemet a viseletek szigorú szabályrendszere és a kreativitás szabadsága között.

– Mindig is látott lehetőséget a népviselet ihlette alkotásban?

– Kezdetben nem szerettem volna a két dolgot összevegyíteni, mindkét vonal szent volt a maga módján. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy mindkét irányba fejlődjek. Nem akartam úgy hozzányúlni a népviselethez, hogy annak bizonyos vonalait, jellegzetességeit „megbecstelenítsem”. Sokat tanulmányoztam a viseletkultúrát, az anyagokat, a technikákat. És amikor ezt a tudást stabilnak éreztem, akkor kezdtem el beépíteni a folk-vonalat a modernebb ruhadarabokba. Az erdélyi népviselet nyújtotta lehetőségeket előttem már felhasználtak a nagy márkák, például a Dior cég a bihari bőr mellrevalót egy az egyben lemásolta és kifutóra vitte, de Yves Saint Laurent is inspirálódott a román ingekből, sőt a Dolce&Gabbana is bemutatta már a széki réklit a nagyközönségnek. Szóval nem ismeretlen a híresebb divatházak előtt Erdély népművészete. Gondolom, szakavatott szemek észreveszik ennek a tájnak a misztériumát, legendákra hagyatkoznak, ez mind-mind inspirációs forrás tud lenni. Számomra is az.

– Mit jelent(het) a népviselet, a népies jelleg a mai világban, amikor lassan mindenki hamis Louis Vuitton táskával flangál, „fake” Channel papucsban és így tovább. Lehet, hogy pár év múlva a most trendi quiet luxuryhoz (úgynevezett csendes luxus) hasonlóan divatossá, értékessé válik visszanyúlni az „autentikus” gyökerekhez? Lehet ez tömegek kedvencévé váló vonal vagy csak egy szűk réteg szerethet bele?

– A divat leképezi azt, ami a világunkban történik. Ha valaki megnézi és elemzi az irányvonalakat, a színeket, a kompozíciókat, láthatja, hogy művészi szemen átszűrten, továbbgondoltan ott van az a káosz kicsiben, ami a világunkban uralkodik. Nem feltétlenül rossz dolog, ha valaki nyitott ezekre a dolgokra, és értő szemmel néz végig egy-egy extrémebb bemutatót. A divatnak hatnia kell a befogadóra. Ha valaki fogékony erre és saját prizmáján keresztül szemléli a ruhadarabokat, irányvonalakat, akkor hathat rá, ugyanúgy, mint ahogy egy múzeumban egy kép hat a szellemre. A divat is hat, kizökkent a komfortzónából, gondolkodásra késztet.

A folk vonal, a népzene vagy a népművészet ad egy tiszta irányvonalat, letisztultabb látványvilágot, olyat, amelyet már őseink „kikísérleteztek”, nekünk már csak fel kell használnunk ez a tudást, úgy, hogy a mintavilág ne sérüljön.

Az emberek általában szeretik a népviselet ihlette ruhákat, valahogy benne van a génjeinkben az elődeink által megalkotott forma és színvilág szeretete.

– Miként lehet bármivel betörni a nemzetközi divat világába, akár egy ilyen sajátos dologgal, mint a modern és folk ötvözése?

– A divat ciklikus, nem mi, 21. századi tervezők találtuk ki a modern ötvözését a folkkal. Ha megnézzük, a hippik már a hatvanas-hetvenes években is csempésztek a megjelenésükbe népies blúzokat. Végig jelen volt a divatban, amióta ezt az iparágat tudatosan irányítgatják a tervezők. Nagyon nehéz a divatban valami újat kitalálni. Itt most a kontextuson van a lényeg és a mértéken, továbbá az anyaghasználaton. Új digitális technológiák jelentek meg például a textilgyártásban, a 3D-nyomtatásban, és ezekkel a technológiákkal olyan, akár népies formákat is elő lehet állítani, amelyekre 10-20 éve nem volt lehetőség. A technológia egyre fejlődik, új kihívások elé állít, de hiszem azt, hogy a folk vonala mindig jelen lesz valamilyen formában a divatiparban.

Nemzetközi sikereknek örvendő tervek, alkotások születtek •  Fotó: Popa Zsolt Galéria

Nemzetközi sikereknek örvendő tervek, alkotások születtek

Fotó: Popa Zsolt

– Idén született az avasi viseletet felhasználó kollekciója. Miért pont ez a vidék?

– Először is itt születtem az Avas-medencében, egy magyar településen, Avasújvárosban. Bár a mi mindennapjainkban nem voltak jelen az avasi viselet ruhadarabjai, mindig csodalattal néztem, hogy az avasi románok hogyan élik meg a 21. században a hagyományaikat, hogyan viselik büszkén a drágábbnál-drágább anyagokból készült viseleteiket, hogyan képesek több ezer eurót kiadni egy-egy fejkendőért.

A viseletük színessége, a szabásrendszerek ősi formája, a folklórjuk energiája adta magát az inspirációs forrást.

Továbbá felkértek egy konkrét kollekció megálmodására, amit szatmárnémeti céggel, az Inedit-tel közösen hoztunk létre. Ezzel a kollekcióval képviselték Romániát a kínai fővárosban, Pekingben egy jelentős eseményen.

– Román és magyar viseletekhez is nyúl inspirációként? Mennyire érzi azt, hogy ez a fajta viszonyulás, ahogyan Ön áll hozzá az örökségünkhöz, megoldást jelenthet a tekintetben, hogy túllépjünk az etnikai kérdéseken vagy azon, hogy méregessük, kinek mije van és melyik a jobb, szebb?

– Nem hiszem, hogy a megoldás csak ebben lenne, mármint hogy én inspirációs forrásként használom a körülöttünk élő nemzetek viseleteit, és ezzel elsimíthatok nézeteltéréseket. Természetesen enyhíteni tudok rajtuk, illetve megmutatni, hogy minden nép kultúrája hordoz magában olyan elemeket, amelyekből egy művész inspirálódni tud. Fel tudom tárni a laikus szemlélő előtt a viseletkultúra szépségeit, el tudom mondani nekik egy mesébe foglalva – ami egy kollekció is lehet –, hogy márpedig ez szép, csak elég nyitottnak kell lenni ahhoz, hogy ezt megértsük, elfogadjuk. Nincs olyan, hogy melyik a szebb vagy kié a jobb – ezek szubjektív dolgok. Gyönyörű dolgok vesznek minket körül.

Mivel gyűjtöm a körülöttünk élő népek viseleteit, sokat láttam már, elmondhatom, hogy a maga nemében mindegyik viselet egy csoda, hisz a készítője megalkotta, beleszőtte a bánatát, belevarrta az örömeit, talán a könnyeivel hímezte ki. Mindenik viselet egy kisebb univerzum, jelekkel, energiákkal, történelemmel átszőve.

Természetesen van kedvenc viseletem, de ez is szubjektív.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát
2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt