Popa Zsolt szerint az avasi viselet színessége, a szabásrendszerek ősi formája, a folklór energiája adta az inspirációs forrást
Fotó: Popa Zsolt
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának, a Szatmár megyei településen született alkotó nem hétköznapi kreációinak és az erdélyi népviseletből ihletődő darabjainak köszönhetően a nemzetközi színtéren is ismert. Vallja, hogy mindegyik viselet egy kisebb univerzum, jelekkel, energiákkal, történelemmel átszőve, és épp ezért hatalmas ösztönző erőt jelenthet.
2024. május 12., 10:162024. május 12., 10:16
– Hogyan alakult a pályája, mi vezette az alkotáshoz, tervezéshez, a divathoz?
– Ha végignézem az általános iskolás füzeteimet, szinte mindegyik borítójára kezdetleges divatskiccek vannak rajzolva, karikatúra-ruhavázlatok. Közeledve a pályaválasztáshoz, két út állt előttem, jobban mondva három: színművészeti, orvosi vagy a dizájn. Az előző kettőt túl nehéznek találtam, így a harmadik mellett döntöttem, vagy ő választott ki magának – ez kérdés. Mindenesetre ezen az úton indultam el. Az elején azt sem tudtam, hogy eszik vagy isszák ezt a szakmát, de idővel ráérez és beletanul az ember.
– Ha jól tudom, a népviselet sosem állt távol Öntől, jó ismerője, gyűjtője, népviseleteket is készít rendelésre. Ez hogy fér össze a kreatívabb énjével, a keze alól kikerülő, valószínűleg sokak számára merész darabokkal?
– Húsz éve néptáncolok, innen ered a viseletek iránti vonzalom. Korábban volt jelen a tánc az életemben, mint tudatosan a dizájn. Rácsodálkozom a mai napig a népi kreativitásra, arra, ahogyan az őseink alkottak, ösztönből, valami ősi tudásba kapaszkodva, hiszen előttük nem voltak múzeumok, internet, ahonnan inspirálódni tudtak volna. Egyszerűen az ösztöneikre hagyatkoztak, a jó ízlésükre és így kialakult valami egységes, az olyan művészet, ami üzen nekünk, modern embereknek. Üzen a formák, a színvilág által, hordozza az évszázadok alatt összegyűlt, letisztult tudást és esztétikát.
Mindig szerettem a kontrasztokat: végig jelen voltak, vannak az életemben és talán ez a fajta egyensúly tartja fenn az éberségemet a viseletek szigorú szabályrendszere és a kreativitás szabadsága között.
– Mindig is látott lehetőséget a népviselet ihlette alkotásban?
– Kezdetben nem szerettem volna a két dolgot összevegyíteni, mindkét vonal szent volt a maga módján. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy mindkét irányba fejlődjek. Nem akartam úgy hozzányúlni a népviselethez, hogy annak bizonyos vonalait, jellegzetességeit „megbecstelenítsem”. Sokat tanulmányoztam a viseletkultúrát, az anyagokat, a technikákat. És amikor ezt a tudást stabilnak éreztem, akkor kezdtem el beépíteni a folk-vonalat a modernebb ruhadarabokba. Az erdélyi népviselet nyújtotta lehetőségeket előttem már felhasználtak a nagy márkák, például a Dior cég a bihari bőr mellrevalót egy az egyben lemásolta és kifutóra vitte, de Yves Saint Laurent is inspirálódott a román ingekből, sőt a Dolce&Gabbana is bemutatta már a széki réklit a nagyközönségnek. Szóval nem ismeretlen a híresebb divatházak előtt Erdély népművészete. Gondolom, szakavatott szemek észreveszik ennek a tájnak a misztériumát, legendákra hagyatkoznak, ez mind-mind inspirációs forrás tud lenni. Számomra is az.
– Mit jelent(het) a népviselet, a népies jelleg a mai világban, amikor lassan mindenki hamis Louis Vuitton táskával flangál, „fake” Channel papucsban és így tovább. Lehet, hogy pár év múlva a most trendi quiet luxuryhoz (úgynevezett csendes luxus) hasonlóan divatossá, értékessé válik visszanyúlni az „autentikus” gyökerekhez? Lehet ez tömegek kedvencévé váló vonal vagy csak egy szűk réteg szerethet bele?
– A divat leképezi azt, ami a világunkban történik. Ha valaki megnézi és elemzi az irányvonalakat, a színeket, a kompozíciókat, láthatja, hogy művészi szemen átszűrten, továbbgondoltan ott van az a káosz kicsiben, ami a világunkban uralkodik. Nem feltétlenül rossz dolog, ha valaki nyitott ezekre a dolgokra, és értő szemmel néz végig egy-egy extrémebb bemutatót. A divatnak hatnia kell a befogadóra. Ha valaki fogékony erre és saját prizmáján keresztül szemléli a ruhadarabokat, irányvonalakat, akkor hathat rá, ugyanúgy, mint ahogy egy múzeumban egy kép hat a szellemre. A divat is hat, kizökkent a komfortzónából, gondolkodásra késztet.
Az emberek általában szeretik a népviselet ihlette ruhákat, valahogy benne van a génjeinkben az elődeink által megalkotott forma és színvilág szeretete.
– Miként lehet bármivel betörni a nemzetközi divat világába, akár egy ilyen sajátos dologgal, mint a modern és folk ötvözése?
– A divat ciklikus, nem mi, 21. századi tervezők találtuk ki a modern ötvözését a folkkal. Ha megnézzük, a hippik már a hatvanas-hetvenes években is csempésztek a megjelenésükbe népies blúzokat. Végig jelen volt a divatban, amióta ezt az iparágat tudatosan irányítgatják a tervezők. Nagyon nehéz a divatban valami újat kitalálni. Itt most a kontextuson van a lényeg és a mértéken, továbbá az anyaghasználaton. Új digitális technológiák jelentek meg például a textilgyártásban, a 3D-nyomtatásban, és ezekkel a technológiákkal olyan, akár népies formákat is elő lehet állítani, amelyekre 10-20 éve nem volt lehetőség. A technológia egyre fejlődik, új kihívások elé állít, de hiszem azt, hogy a folk vonala mindig jelen lesz valamilyen formában a divatiparban.
Nemzetközi sikereknek örvendő tervek, alkotások születtek
Fotó: Popa Zsolt
– Idén született az avasi viseletet felhasználó kollekciója. Miért pont ez a vidék?
– Először is itt születtem az Avas-medencében, egy magyar településen, Avasújvárosban. Bár a mi mindennapjainkban nem voltak jelen az avasi viselet ruhadarabjai, mindig csodalattal néztem, hogy az avasi románok hogyan élik meg a 21. században a hagyományaikat, hogyan viselik büszkén a drágábbnál-drágább anyagokból készült viseleteiket, hogyan képesek több ezer eurót kiadni egy-egy fejkendőért.
Továbbá felkértek egy konkrét kollekció megálmodására, amit szatmárnémeti céggel, az Inedit-tel közösen hoztunk létre. Ezzel a kollekcióval képviselték Romániát a kínai fővárosban, Pekingben egy jelentős eseményen.
– Román és magyar viseletekhez is nyúl inspirációként? Mennyire érzi azt, hogy ez a fajta viszonyulás, ahogyan Ön áll hozzá az örökségünkhöz, megoldást jelenthet a tekintetben, hogy túllépjünk az etnikai kérdéseken vagy azon, hogy méregessük, kinek mije van és melyik a jobb, szebb?
– Nem hiszem, hogy a megoldás csak ebben lenne, mármint hogy én inspirációs forrásként használom a körülöttünk élő nemzetek viseleteit, és ezzel elsimíthatok nézeteltéréseket. Természetesen enyhíteni tudok rajtuk, illetve megmutatni, hogy minden nép kultúrája hordoz magában olyan elemeket, amelyekből egy művész inspirálódni tud. Fel tudom tárni a laikus szemlélő előtt a viseletkultúra szépségeit, el tudom mondani nekik egy mesébe foglalva – ami egy kollekció is lehet –, hogy márpedig ez szép, csak elég nyitottnak kell lenni ahhoz, hogy ezt megértsük, elfogadjuk. Nincs olyan, hogy melyik a szebb vagy kié a jobb – ezek szubjektív dolgok. Gyönyörű dolgok vesznek minket körül.
Természetesen van kedvenc viseletem, de ez is szubjektív.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összesen hatvanmillió lejjel támogatná idén a mezőgazdasági minisztérium a fokhagymatermesztőket.
Harmincnapos előzetes letartóztatássá fajult egy elharapódzó családi vita, amelyet követően egy feldühödött nagykárolyi férfi megverte a feleségét, megszegte a távoltartási végzést, és felgyújtotta házastársa kocsiját.
A Partium és a Bánság között a Maros jelenti a történelmi határt, így az új híd nemcsak a városi forgalmat teszi gördülékenyebbé, hanem a két régió között is új összeköttetést teremt.
Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket – jelentette ki Kelemen Hunor.
Részegen elaludt a kocsijában az a szilágysági sofőr, akiről egy járókelő azt gondolta, hogy rosszul van, ezért segítséget kért a 112-es sürgősségi hívószámon. A részeg férfi végül a rendőrségi fogdában ébredt fel.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!