Kelemen Hunor szerint az energetikai szabályozó hatóság RMDSZ-es alelnökét annak ellenére váltották le, hogy szóbeli megállapodás volt az ellenkezőjére
Fotó: RMDSZ
A 2030-ig érvényes pártprogram, valamint a romániai magyar romák integrációját célzó munkadokumentum is napirenden szerepelnek majd az RMDSZ jövő heti kongresszusán, miután ezeket a tárgyköröket pénteken vitára alkalmasnak ítélte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).
2023. április 21., 17:402023. április 21., 17:40
2023. április 21., 18:052023. április 21., 18:05
Az RMDSZ miniparlamentje pénteken a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben tartott „technikai munkaülést”, amelyen a jövő heti temesvári, 16. tisztújító kongresszust készítette elő. Kelemen Hunor szövetségi elnök az MTI által idézett politikai beszámolójában sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, amelyet véleménye szerint valamilyen formában a továbbiakban is folytatni kell. „Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy az embereket érdekli, mit tesznek a szövetség politikusai Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Több száz javaslat érkezett a jogszabály-tervezethez, így szerinte célszerűbb lenne, ha a bukaresti kormány felelősségvállalással fogadná el. Hangsúlyozta: a tervezet kapcsán a szakma sem ért egyet, és parlamenti vita esetén előfordulhat, hogy a számos módosítás után „nem lesz koherens a végeredmény”. A jogszabálynak szerinte tehermentesíteni kellene a diákokat, és a magyar oktatásra vonatkozóan is fontos kitételeket tartalmaz.
A szövetségi elnök emlékeztetett: májusban esedékes a kormányfőcsere is. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem részese a folyamatnak, az erről szóló megállapodást a két román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kötötte. Rámutatott: ha valóban végre akarják hajtani, lehetségesnek tartja. A kormányzati munkáról elmondta: az RMDSZ jelenléte többet nyom a latban, mint az általa képviselt 6 százalékos magyarság.
A 2024-es választási évről elmondta: az RMDSZ az előrehozott választást tartaná a legjobb megoldásnak ahhoz, hogy ne álljon le a munka, de ha nincs konszenzus, nem fogja erőltetni. A választások összevonása jogi és alkotmánybírósági kérdést vet fel, mivel nincs vész- vagy veszélyhelyzet, ami indokolná, mint volt a járvány idején – mondta.
Fotó: RMDSZ
Az SZKT ülésén két munkadokumentumot is alkalmasnak ítéltek arra, hogy megvitassák a jövő heti temesvári kongresszuson. A felzárkózás évtizede 2023-2030 című a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök ismertetésekor elmondta: a kettő kiegészíti egymást, az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Három sarokköve van – a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es választások –, számos munkacsoport részvételével dolgozták ki – mondta Székely.
A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, és 30 éve várat magára – közölte Makkai Péter munkaügyi államtitkár. Emlékeztetett: a népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalni a helyzetük rendezését. Az államtitkár szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas erre, mivel a romániai romaintegrációs stratégiát is ezután fogják megvalósítani. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, melynek célja, hogy a jövőben a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében – hangzott el az SZKT-n.
A hozzászólások között Csoma Botond parlamenti képviselő elmondta: a román képviselőházban is meg kell védeni olykor a székely zászlót vagy az erdélyi magyarság egészét. „A román kormánypártok is élnek olykor a 33 éves gyakorlattal, hogy ha nincs jobb ötletük, előveszik a magyar kártyát. Ezzel szembe kell nézni, azért vagyunk ott, hogy álljuk a sarat” – idézte az MTI a Kolozs megyei honatyát.
Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.
Újraindult a forgalom a korszerűsített vasútvonalon Nagyvárad és a magyar határ között – közölte a Román Vasúttársaság (CFR) pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!