Kelemen Hunor szerint az energetikai szabályozó hatóság RMDSZ-es alelnökét annak ellenére váltották le, hogy szóbeli megállapodás volt az ellenkezőjére
Fotó: RMDSZ
A 2030-ig érvényes pártprogram, valamint a romániai magyar romák integrációját célzó munkadokumentum is napirenden szerepelnek majd az RMDSZ jövő heti kongresszusán, miután ezeket a tárgyköröket pénteken vitára alkalmasnak ítélte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).
2023. április 21., 17:402023. április 21., 17:40
2023. április 21., 18:052023. április 21., 18:05
Az RMDSZ miniparlamentje pénteken a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben tartott „technikai munkaülést”, amelyen a jövő heti temesvári, 16. tisztújító kongresszust készítette elő. Kelemen Hunor szövetségi elnök az MTI által idézett politikai beszámolójában sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, amelyet véleménye szerint valamilyen formában a továbbiakban is folytatni kell. „Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy az embereket érdekli, mit tesznek a szövetség politikusai Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Több száz javaslat érkezett a jogszabály-tervezethez, így szerinte célszerűbb lenne, ha a bukaresti kormány felelősségvállalással fogadná el. Hangsúlyozta: a tervezet kapcsán a szakma sem ért egyet, és parlamenti vita esetén előfordulhat, hogy a számos módosítás után „nem lesz koherens a végeredmény”. A jogszabálynak szerinte tehermentesíteni kellene a diákokat, és a magyar oktatásra vonatkozóan is fontos kitételeket tartalmaz.
A szövetségi elnök emlékeztetett: májusban esedékes a kormányfőcsere is. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem részese a folyamatnak, az erről szóló megállapodást a két román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kötötte. Rámutatott: ha valóban végre akarják hajtani, lehetségesnek tartja. A kormányzati munkáról elmondta: az RMDSZ jelenléte többet nyom a latban, mint az általa képviselt 6 százalékos magyarság.
A 2024-es választási évről elmondta: az RMDSZ az előrehozott választást tartaná a legjobb megoldásnak ahhoz, hogy ne álljon le a munka, de ha nincs konszenzus, nem fogja erőltetni. A választások összevonása jogi és alkotmánybírósági kérdést vet fel, mivel nincs vész- vagy veszélyhelyzet, ami indokolná, mint volt a járvány idején – mondta.
Fotó: RMDSZ
Az SZKT ülésén két munkadokumentumot is alkalmasnak ítéltek arra, hogy megvitassák a jövő heti temesvári kongresszuson. A felzárkózás évtizede 2023-2030 című a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök ismertetésekor elmondta: a kettő kiegészíti egymást, az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Három sarokköve van – a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es választások –, számos munkacsoport részvételével dolgozták ki – mondta Székely.
A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, és 30 éve várat magára – közölte Makkai Péter munkaügyi államtitkár. Emlékeztetett: a népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalni a helyzetük rendezését. Az államtitkár szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas erre, mivel a romániai romaintegrációs stratégiát is ezután fogják megvalósítani. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, melynek célja, hogy a jövőben a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében – hangzott el az SZKT-n.
A hozzászólások között Csoma Botond parlamenti képviselő elmondta: a román képviselőházban is meg kell védeni olykor a székely zászlót vagy az erdélyi magyarság egészét. „A román kormánypártok is élnek olykor a 33 éves gyakorlattal, hogy ha nincs jobb ötletük, előveszik a magyar kártyát. Ezzel szembe kell nézni, azért vagyunk ott, hogy álljuk a sarat” – idézte az MTI a Kolozs megyei honatyát.
Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Rendhagyó módon mutatja be az Arad Megyei Múzeum régészeti osztálya a térségben feltárt leleteket. Az újszentannai Avar-dombot pedig háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel az érdeklődők.
Csökkenőben van Hargita megyében a medvék lakott területekről való elűzésére irányuló csendőri beavatkozások száma – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a megyei csendőrség vezetője.
Jóváhagyták a nagyváradi Őssi lakónegyedben található strand területén tervezett termálliget kialakításának finanszírozását, a vonatkozó szerződést is hamarosan aláírják – tájékoztatott a városháza sajtóosztálya.
Sarmaságon és a környékbeli településeken a rendőrök gépkocsivezetőket, a személygépkocsik műszaki állapotát, üzleteket, és a háztájiban tartott állatok tartási körülményeit ellenőrizték.
A temesvári pályaudvar peronján, a vasúti rendőrség alkalmazottainak „bábáskodásával” hozta világra a gyermekét kisbabáját egy nő szerdán.
Egy potenciális vevő megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát felvásárlásáról. Sajtóhírek szerint a jelenlegi svájci tulajdonos a magas gázárak miatt hajlana az Azomureș eladására.
Vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség a Bihar megyei Felsőmezős (Câmpani) község volt polgármestere ellen.
Januárban átadják a forgalomnak az aradi körgyűrű még hiányzó, 11 kilométeres szakaszát, és ezzel a Maros-parti város lesz az első romániai megyeszékhely Iustin Cionca tanácselnök szerint, amelyet teljesen körbeér a teherforgalmi terelőút.
Mintegy 30 kilogramm elpusztult halat emeltek ki kedden a Pece patakból Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!