Fotó: Haáz Vince
A képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága elutasította ugyan a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József képviselő azonban érzékelt arra utaló jeleket, hogy érdemes párbeszédet folytatni a témában.
2018. március 27., 17:232018. március 27., 17:23
2018. március 27., 17:302018. március 27., 17:30
Negatívan véleményezte a képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezetet egyéni kezdeményezésként decemberben beiktató
ami a háromszéki polgári párti (MPP-s) politikus szerint biztató jel a jövőre nézve, „ami arra enged következtetni, hogy érdemes párbeszédet folytatni az önrendelkezésről”. Az autonómistatútum vitája egyébként szerepel a képviselőház szerdai plenáris ülésének a napirendjén.
Mint ismeretes, március 20-án a képviselőház közigazgatási bizottsága is visszautasította a tervezetet.
Indoklás nélkül utasította vissza a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a Krónikának leszögezte: mindez nem változtat az ügyrenden, a statútum járja tovább a törvényalkotás útj
„Felszólalásomban ismertettem a tervezetet, hangsúlyozva, hogy Székelyföld számára területi, és nem etnikai autonómiát javasol a statútum. Felhívtam arra is a figyelmet, hogy míg a parlament a román-moldovai újraegyesítésről fogadott el nyilatkozatot, amely országhatárok módosításával járna, a mi törekvésünkben szó sincs határmódosításról” – mondta a parlamenti képviselő.
Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját.
Az MPP-s politikus elmondta még, a vita során az egyik bizottsági tag arra kérdezett rá, miért szerepel a tervezetben, hogy a magyar nyelvet hivatalossá kell tenni a régióban. „A román kolléga figyelmébe ajánlottam az Európában működő autonómiaformákat, ahol hasonló rendelkezések vannak érvényben, nincsen ebben semmi kivetnivaló” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi honatya.
Az ülésen egyébként felszólalt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, valamint bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika is, aki a tervezet mellett érvelve elmondta, a 21. században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön.
Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével” – fogalmazott szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a háromszéki politikus.
Tárgyalni akar a román állami vezetőkkel az EMNT és az SZNT
Közös levélben fordult Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Klaus Johannis államfőhöz, valamint Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus, illetve Liviu Dragneához, az alsóház elnökéhez, melyben párbeszédet sürgetnek az autonómiáról. „Tisztelettel kérjük, adjanak esélyt egy személyes találkozóra, hogy bemutathassuk az átfogó, rendszeres román–magyar párbeszédre vonatkozó javaslatunkat. Ennek keretében nyílna esély az autonómiáról és a stabilitásról szóló demokratikus dial ógusra” – fogalmaz a levelében az EMNT és az SZNT vezetője.
Továbbá emlékeztetik az állam legfőbb közjogi méltóságait, hogy az 1989-es forradalom napjaiban egyértelmű bizonyságot nyert az országban élő nemzetiségek közötti szolidaritás, és hogy az itteni magyarok már a rendszerváltás hajnalán kifejezték óhajukat egy román–magyar kerekasztal felállítására és működtetésére, amely dialógus egy stratégiai partnerséget alapozna meg a két egymás mellett élő náció között. „Sajnos az eltelt közel három évtizedben alattomos szándékok és tragikus események árnyékolták be ezt az együttélést (…) Az erdélyi románok gyulafehérvári proklamációjának centenáriumi évében erről különösen beszélni kell. Őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, mind a nemzetközi és regionális fejlemények, mind a belpolitikai realitások fényében, különös tekintettel a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok szűnni nem akaró autonómiaigényére” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumban.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a kincses városba várja Erdély középiskolásait szeptember 19–22. között – közölték az esemény szervezői.
Három fontos villamosvonalon újítja fel a sínpályát, a megállókat és az elektromos hálózatot az aradi önkormányzat.
Színes programkavalkád várta hétvégén a Fehér megyei Bethlenszentmiklósra látogatókat, a Jövőnk a Szórványban Egyesület által harmadik alkalommal rendezett magyar napokon minden korosztályt megszólítottak.
Felakasztotta magát egy kiskorú, aki a nagyváradi börtönben volt vizsgálati fogságban.
Súlyos baleset történt hétfőre virradóra a 13B jelzésű országúton, Parajd és a Bucsin-tető között; két személy meghalt, hárman megsérültek.
Hosszú idő után ismét „foghíjmentessé” vált a nagyváradi színház épülete, illetve a teátrum előtti tér, miután a hétvége során végre sikerült pótolni a klasszikus külsejű kandeláberek lámpatesteit.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Bár eleinte határidő előttre várták az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi út elkészültét, most már az is nehezen elképzelhető, hogy februárig befejezik.
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget.
Hargita megyében nyolc településen 39 transzformátorállomást rongált meg a felhőszakadás, áramkieséseket okozva – közölte szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!