Bácsa Lajos (1926 – 2024), a szovjet fogság utolsó rónaszéki túlélője és Orosz Krisztofer Levente helytörténész
Fotó: Orosz Krisztofer Levente/Facebook
Elhunyt 98 éves korában Bácsa Lajos, aki az utolsó túlélője volt azoknak, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el a Máramaros megyei Rónaszékről. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, Bácsa Lajos az utolsó túlélő volt azon rónaszékiek közül, akiket Sztálin azért büntetett, mert magyarok voltak. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elhurcolt férfi egyik élménye különösen megrázó: amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
2024. február 14., 13:542024. február 14., 13:54
Bácsa Lajos 1926-ban született a Hunyad megyei Petrozsényben, a Máramaros megyei Rónaszéken nevelkedett, innen hurcolták el a Szovjetunióba, ahol különböző munkatáborokban több mint hét évet töltött. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész, a Máramaros megyei RMDSZ egyik ügyvezető elnöke úgy fogalmazott,
A helytörténész a Krónika megkeresésére elmondta, számos máramarosi magyart internáltak a Szovjetunió munkatáboraiba, Rónaszékről (románul: Coștiui, németül: Rohnen) több mint 80 személyt hurcoltak el. Rónaszék falu egyébként Felsőróna községhez tartozik, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Felsőrónán 229 személy vallotta magát magyarnak.
– mondta a helytörténész. Rámutatott,
„Nagyon sokat mesélt a fogsága mintegy 7 évig terjedő időszakáról, jómagam interjút készítettem vele, ami hét részben látott napvilágot a Bányavidéki Új Szó hasábjain. Rengeteget mesélt a fogságban megélhető körülményekről, arról, hogy az ismertebb szakmákat ismerőknek talán egy kicsit jobb sors jutott a munkatáborokban – Bácsa Lajos asztalos volt” – mondta el Orosz Krisztofer Levente.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Bácsa Lajos bácsi egyik élménye különösen megrázó: részletesen elmesélte, hogy amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
Később a Szovjetunió déli részein mégiscsak megállt a vonat, ők pedig gyalog mentek haza Rónaszékre” – elevenítette fel a helytörténész. Mint fogalmazott, őt Lajos bácsinak az a visszaemlékezése rázta meg leginkább, hogy
„Azért is fontos példa Bácsa Lajos élettörténete, mert annak ellenére, hogy milyen sokat szenvedett, mindig meg tudta őrizni jó kedélyét. A lelki traumát úgy dolgozta fel, hogy sokat beszélt az általa megélt tapasztalatokról” – mutatott rá a helytörténész.
Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete hősies kiállásáért és bajtársiasságáért 2021 novemberében kitüntetésben részesítette Bácsa Lajost. Amint a Nagybánya.ro honlap beszámolt róla, az ünnepségen a fogságban elhunyt, valamint a fogságot túlélő rónaszéki személyekért mutatott be szentmisét Molnár Eduárd Gábor plébános, bevezető gondolataiban elmondta, hogy az oltár elé kihelyezett töviskoszorú a szenvedést jelképezi. Megkoszorúzták a templom belsejében elhelyezett emléktáblát, mely azon rónaszékiek névsorát tartalmazza, akik Orosz Krisztofer Levente szavai szerint „egy 1943-as sztálini elképzelés áldozatai, mely szerint a Németországnak nyújtott fegyveres támogatásért nemcsak a magyar kormánynak, hanem a magyar embereknek is fizetniük kellett.”
Hatalmas kollektív traumának tekinthető a Krónikának nyilatkozó Murádin János Kristóf szerint, hogy Erdélyből legkevesebb 20 ezer magyar civil férfit és fiatal fiút hurcoltak el 1944 őszén a Szovjetunióba, a legtöbb esetben sokéves kényszermunkára.
Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!