Bácsa Lajos (1926 – 2024), a szovjet fogság utolsó rónaszéki túlélője és Orosz Krisztofer Levente helytörténész
Fotó: Orosz Krisztofer Levente/Facebook
Elhunyt 98 éves korában Bácsa Lajos, aki az utolsó túlélője volt azoknak, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el a Máramaros megyei Rónaszékről. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, Bácsa Lajos az utolsó túlélő volt azon rónaszékiek közül, akiket Sztálin azért büntetett, mert magyarok voltak. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elhurcolt férfi egyik élménye különösen megrázó: amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
2024. február 14., 13:542024. február 14., 13:54
Bácsa Lajos 1926-ban született a Hunyad megyei Petrozsényben, a Máramaros megyei Rónaszéken nevelkedett, innen hurcolták el a Szovjetunióba, ahol különböző munkatáborokban több mint hét évet töltött. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész, a Máramaros megyei RMDSZ egyik ügyvezető elnöke úgy fogalmazott,
A helytörténész a Krónika megkeresésére elmondta, számos máramarosi magyart internáltak a Szovjetunió munkatáboraiba, Rónaszékről (románul: Coștiui, németül: Rohnen) több mint 80 személyt hurcoltak el. Rónaszék falu egyébként Felsőróna községhez tartozik, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Felsőrónán 229 személy vallotta magát magyarnak.
– mondta a helytörténész. Rámutatott,
„Nagyon sokat mesélt a fogsága mintegy 7 évig terjedő időszakáról, jómagam interjút készítettem vele, ami hét részben látott napvilágot a Bányavidéki Új Szó hasábjain. Rengeteget mesélt a fogságban megélhető körülményekről, arról, hogy az ismertebb szakmákat ismerőknek talán egy kicsit jobb sors jutott a munkatáborokban – Bácsa Lajos asztalos volt” – mondta el Orosz Krisztofer Levente.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Bácsa Lajos bácsi egyik élménye különösen megrázó: részletesen elmesélte, hogy amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
Később a Szovjetunió déli részein mégiscsak megállt a vonat, ők pedig gyalog mentek haza Rónaszékre” – elevenítette fel a helytörténész. Mint fogalmazott, őt Lajos bácsinak az a visszaemlékezése rázta meg leginkább, hogy
„Azért is fontos példa Bácsa Lajos élettörténete, mert annak ellenére, hogy milyen sokat szenvedett, mindig meg tudta őrizni jó kedélyét. A lelki traumát úgy dolgozta fel, hogy sokat beszélt az általa megélt tapasztalatokról” – mutatott rá a helytörténész.
Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete hősies kiállásáért és bajtársiasságáért 2021 novemberében kitüntetésben részesítette Bácsa Lajost. Amint a Nagybánya.ro honlap beszámolt róla, az ünnepségen a fogságban elhunyt, valamint a fogságot túlélő rónaszéki személyekért mutatott be szentmisét Molnár Eduárd Gábor plébános, bevezető gondolataiban elmondta, hogy az oltár elé kihelyezett töviskoszorú a szenvedést jelképezi. Megkoszorúzták a templom belsejében elhelyezett emléktáblát, mely azon rónaszékiek névsorát tartalmazza, akik Orosz Krisztofer Levente szavai szerint „egy 1943-as sztálini elképzelés áldozatai, mely szerint a Németországnak nyújtott fegyveres támogatásért nemcsak a magyar kormánynak, hanem a magyar embereknek is fizetniük kellett.”
Hatalmas kollektív traumának tekinthető a Krónikának nyilatkozó Murádin János Kristóf szerint, hogy Erdélyből legkevesebb 20 ezer magyar civil férfit és fiatal fiút hurcoltak el 1944 őszén a Szovjetunióba, a legtöbb esetben sokéves kényszermunkára.
Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
szóljon hozzá!