Amikor a román állam lenyúlta a magyar vagyont: nagyenyedi barangolás a Hangya Szövetkezet romjain

Makkay József 2021. július 17., 08:18

Az 1905-től 1948-ig Nagyenyeden működő Hangya Szövetkezet erdélyi központjára ma egy elhanyagolt épület emlékeztet. Pedig a 20. század első felében ez a központ hangolta össze a mintegy 800 helyi szövetkezetet számláló gazdasági hálót, amely több százezer erdélyi magyar földműves és kisiparos családnak jelentett anyagi biztonságot. Riportunkban annak jártunk utána, hogy mi lett az évtizedekkel korábban virágzó közösségi vállalkozásokból.

Amikor a román állam lenyúlta a magyar vagyont: nagyenyedi barangolás a Hangya Szövetkezet romjain
galéria
Egy kis felszusszanás. Az 1923-as román szövetkezeti törvény 1938-ig autonómiát biztosított a kisebbségi szövetkezetek számára Fotó: Archív

A nagyenyedi vasútállomás szomszédságában kétszintes, kopottas homlokzatú, téglalap alakú épület vész bele rendezetlen környezetébe. Sokan nem is sejtik, hogy a jelenlegi nagyenyedi fogyasztási szövetkezetre telekelt jókora épületben volt a székhelye 1909–1948 között az erdélyi Hangya Szövetkezetek Központjának. A 20. század elején több tízezer erdélyi magyar gazda tulajdonrészével létrejött szövetkezeti hálózat szerves része volt a budapesti Hangya Szövetkezetnek. Trianon után az utódállamokbeli kirendeltségek az adott ország törvényei szerint alakultak át, az 1940-es évek végén pedig a kommunista rendszer teljes vagyonukat kisajátította.

Az önkéntes alapon szerveződő szövetkezeti hálózatot a sztálini diktatúra mindenhol beolvasztotta a kommunista kolhozrendszerbe. Romániában erre 1948-ban került sor,

de a kommunista hatalom már előzőleg bevetette az akkori titkosszolgálat, a Szekuritáté kényszerítő eszközeit, hogy a Hangya Szövetkezet ernyője alatt működő helyi szövetkezetek közgyűlései megszavazzák az „önkéntes csatlakozást” a bukaresti székhelyű kommunista típusú szövetkezeti tömörüléshez. A sztálini hatalom egyetlen tollvonással sajátította ki a több százezer erdélyi magyar tulajdonrészével működő szövetkezeti hálózatot, az épületeket és a teljes berendezést államosította.

Az elúsztatott szövetkezeti dosszié

Dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel teszünk egy sétát a nagyenyedi épület környékén. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa Erdély és Románia 20. századi gazdaságtörténetét oktatja, és kiemelten kutatja a magyar szövetkezeti mozgalom történetét. Több könyve is megjelent a témában magyar, angol és román nyelven. Nagyenyeden sokszor megfordult: a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában fellelhető szakirodalmat, korabeli feljegyzéseket és egyéb dokumentumokat kutat, amelyek közelebb visznek a két világháború között is virágzó erdélyi magyar szövetkezeti élethez.

Noha az erdélyi magyar, szász és zsidó szövetkezetek államosításától mindössze 73 esztendő telt el, a korabeli dokumentumok többsége eltűnt. A kolozsvári történész jól ismerte Kiss András levéltárost, aki 1949-től a Kolozsvári Állami Levéltár munkatársaként dolgozott, így rálátása volt arra a pusztításra, amit a román kommunista hatalom a levéltárakban végzett a magyar dokumentumok megsemmisítésével.

Kiss András 1945–1948 között a kolozsvári szövetkezeti központban dolgozott, és ő még látta az erdélyi Hangya Szövetkezet teljes dokumentációját, amely az erdélyi tagok névsorát, tőkerészesedését, az évi rendszerességgel elfogadott közgyűlési határozatokat és az egyéb feljegyzéseket tartalmazta. Az erdélyi szövetkezeti rendszer múltját részletesen bemutató dossziék azonban nyomtalanul eltűntek a kolozsvári levéltárból. Kiss András szerint a dokumentumok a Szamos vizében végezték”

– magyarázza Hunyadi Attila.

Időutazás. Dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel tettünk egy sétát a Hangya Szövetkezet múltjában és jelenében Fotó: Makkay József

De nemcsak az állami levéltárakból tűnt el a szövetkezeti vagyonra vonatkozó korabeli dokumentáció, hanem az állami szövetkezeti csúcsszerv, a Federalcoop és a Centrocoop nyilvántartásaiból is, így lehetetlenné vált az 1989 utáni rendszerváltás szövetkezeti privatizációját elindítani. Az egykori szövetkezeti tagok zöme meghalt, az utódoknak pedig nem maradt fenn bizonyító irat.

„Kutatásaimból annyit sikerült kiderítenem, hogy néhány helyi szövetkezetnek hány tagja volt. Például a várfalvi hitelszövetkezet 109, a fogyasztási szövetkezet pedig 89 taggal működött, de az egykori tagok kilétét már nem ismerjük” – részletezi a szakember, aki szerint a romániai restitúciós törvények nem tették lehetővé, hogy az egykori magántulajdonban levő gyárak és a közösségi szövetkezeti vállalkozások visszakerülhessenek a jogos tulajdonosok, illetve leszármazottaik birtokába.

A román hatalom a szövetkezeti dokumentáció eltüntetésével ellehetetlenítette azokat a helyi közösségeket, amelyek kedvet kaptak volna egy-egy peres eljárásra, abban a reményben, hogy nemzetközi szinten sikerülhet pozitív jogorvoslatot kicsikarni a román államból.

Sokatmondó jelenség, hogy az egykori Hangya Szövetkezet hatalmas vagyona 1989 után is nyomtalanul eltűnt az állami és a magánérdekek útvesztőiben.

Szebb napokat is megélt. Így néz ki ma a nagyenyedi ingatlan Fotó: Makkay József

A megyei fogyasztási
szövetkezet az „örökös”

A nagyenyedi fogyasztási szövetkezet egyik munkatársának segítségével beléphetünk az épületbe, amelynek számos helyisége üresen áll, a raktárfelületek egyik része pedig bérbe adott italraktárként működik. Az 1909-ben épült raktárhelyiséget és irodaházat a szomszédos vasútállomással szárnyvasút kötötte össze, hiszen az erdélyi szövetkezeti hálózat számára érkező áruk jelentős része itt landolt, és az itteni raktárból osztották szét az igények szerint. Hunyadi a bő száz évvel ezelőtti áruelosztást mai szemmel is modernnek tartja. A rendszer lehetővé tette például, hogy vasúton 24 óra alatt a Kárpát-medence minden szegletébe eljuthasson Gödöllőről a napos csibe vagy bármilyen más termék, aminek a szállítása szűkös határidőhöz kötődött. A szárnyvasutat napjainkra felszámolták, a raktárhelyiségként szolgáló egykori pincelabirintust talajvíz lepi el.

A kommunista rendszerből átöröklött megyei szövetkezetek valós szövetkezeti háttér és valós tagság nélkül túlélnek, a romániai gazdaságban alig van már részesedésük. A nagyenyedi fogyasztási szövetkezet sem kivétel:

városi üzleteit elveszítette, és csupán néhány faluban tudja még fenntartani egykori „szövetkezet” boltjait.

A nagyenyedi központ száz évvel ezelőtt a mostaninál több épületet, gyümölcsfeldolgozót, jéggyárat és nagyméretű mezőgazdasági géplerakatot is jelentett. Az egykori épületek egy része eltűnt, vagy más felhasználást kapott, a főépületet pedig nemrég rátelekelték a megyei fogyasztási szövetkezetre. Talán attól tartottak, hogy valaki bolygatni fogja a régi tulajdonjogot, de ez nem történt meg: a nagyenyedi központi szövetkezeti épület is elúszott.

Már csak emlék. A Hangya Szövetkezet egy hordója Fotó: Makkay József

Virágzó szövetkezeti
hitelezés

A Bethlen Gábor dokumentációs könyvtárban jókora színes albumot nézünk meg, amely 1924-ben készült a magyar szövetkezeti mozgalom megalakulásának 25. évfordulójára. Az erdélyi Hangya Szövetkezet alapjait azonban a mozgalom elindulása után hat évvel később, 1905-ben fektették le Nagyenyeden, modern székháza és raktárépülete 1909-re készült el.

Jellemző módon a román hatalom számára, a kommunizmus éveiben a régi polgári szövetkezetek tabutémának számítottak.

Az 1950-ben államosított – több évszázados könyveket, okleveleket és egyéb dokumentumokat tartalmazó – nagyenyedi dokumentációs könyvtárban tiltólistára tettek minden Hangya Szövetkezettel kapcsolatos naptárt, folyóiratot, könyvet, albumot, oklevelet.

A „fond secret” megnevezés alatt álló köteteket nem adták ki tanulmányozásra a kutatóknak sem. Hogy más romániai levéltáraktól és könyvtáraktól eltérően a nagyenyediben megmaradhatott néhány értékes szövetkezeti kiadvány, az elsősorban Vita Zsigmond, majd az őt követő Györfi Dénes könyvtáros érdeme, akik évtizedeken át gondját viselték a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületében hagyott több tízezer kötetnyi könyvtárnak.

A teljes dokumentációt hosszas pereskedés után az Erdélyi Református Egyházkerület 2005-ben kapta vissza jogerős bírósági döntéssel.

A könyvtár olvasótermében nézhetek meg néhány kiadványt a 19. század második feléből és a 20. század elejéről, amelyek a virágzó erdélyi szövetkezeti életről tanúskodnak. Hunyadi Attila szerint a századforduló táján, Budapesten hivatalosan megalakított Hangya Szövetkezet hatalmas ernyőszervezetévé vált a korábbi évtizedekben létrejött különböző helyi szövetkezeti kezdeményezéseknek, amelyek már az 1840-es évektől kezdődően elszaporodtak a korabeli Magyarország területén.

Erdélyben főleg a vásártartó városokban – többek között Tordán, Marosludason és Kézdivásárhelyen – alakultak meg az első, szövetkezeti szabályok alapján működő úgynevezett előlegegyletek, amelyek hitelt nyújtottak a helyi gazdaközösségek tagjai számára. A szövetkezeti kezdeményezések erős hálózattá fejlődésének kiindulópontja azonban a Székesfehérváron 1879-ben megszervezett első Országos Mezőgazdasági Vásár – a napjainkban kétévente megszervezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) elődje –, ahol gróf Károlyi Sándor a szövetkezeti hálózatiságot szorgalmazta. Ennek hatására alakultak meg a Kárpát-medence valamennyi régiójában a jég- és tűzkármentesítő egyesületek (mai szóhasználattal a gazdák számára szövetkezeti alapon létrejött biztosítótársaságok), illetve egyre nagyobb lendületet vett a hitelszövetkezetek terjeszkedése.

„A szövetkezeti háló fokozatos létrejötte és megerősödése abból az elvből indult ki, hogyha egy faluközösségnek jól megy, akkor tartalékot tud felhalmozni, a szövetkezeti központban elhelyezett betétje után pedig kamatot kapott, az így felhalmozott szövetkezeti tőkét pedig más közösségek kaphatták meg gazdahitelek formájában.

Az 1875-ben elfogadott kereskedelmi törvény részletesen szabályozta a szövetkezeti hitelezés feltételeit, egy későbbi törvénymódosítás pedig kimondta, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezetben levő tőkerészének az ötszörösét veheti fel hitelként, jelzálog nélkül”

– magyarázza a történész.

A Hangya Szövetkezet női tisztviselői 1924-ben Fotó: Makkay József

A szövetkezeti beszámolók tanúsága szerint Erdélyben is virágzott a szövetkezeti gazdahitelezés, hiszen ez a fajta kölcsön jóval kedvezőbb volt, mint a bankok által nyújtott. A hitelkérelmeket a helyi gazdaközösség tagjaiból álló közgyűlés bírálta is: az emberek ismerték egymást, így tudták, hogy aki például italozásra költené a hitelt, annak nem szabad kölcsönt nyújtani. A jól bejáratott helyi hitelbírálat annyira olajozottan működött, hogy az országos hitelszövetkezeti központba, Budapestre beérkező éves közgyűlési jegyzőkönyvek alig számoltak be vissza nem fizetett hitelekről vagy visszaélésekről. A történész szerint a szövetkezeti eszme kiteljesedését az emberek közötti bizalom és megbecsülés segítette elő, amit a kommunisták negyven év alatt felszámoltak a kelet-európai társadalmakban.

Trianon, majd kommunizmus

Az 1920-as impériumváltással a szövetkezetek találtak leghamarabb magukra. Jellemző módon a trianoni békediktátum napján, 1920. június 4-én, Nagyenyeden romániai keretben alakították újra az erdélyi hangyaszövetkezeti központot. Már nem lehetett ott folytatni, ahol két évvel korábban, a román megszállás előtt, hiszen a trianoni határok miatt gyakorlatilag megszűnt az export-import tevékenység. A budapesti központtal megszakadt a kapcsolat, a magas romániai védővámok miatt a mezőgazdasági gépeket és élelmiszeripari berendezéseket már nem tudták megfizetni a gazdák és a helyi szövetkezetek.

Következett egy igen nehéz időszak, mígnem

az 1923-as román szövetkezeti törvény 15 év átmeneti időszakra, 1938-ig autonómiát biztosított a kisebbségi szövetkezetek számára.

A jogszabálynak köszönhetően fellélegezhettek a magyar, a szász és a zsidó szövetkezetek. A monarchiabeli időkhöz képest összehasonlíthatatlanul nehezebb romániai gazdasági helyzetben azonban a szövetkezeteknek tudható be, hogy a gazdák zöme a kor körülményei között megélt a földből és az állattartásból.

A harmincas évek elejétől, amikor Románia gazdaságilag nyitott Németország fele, az új vámtörvények lehetővé tették a modern gépek importját, amit a magyar szövetkezetek is kihasználtak. Erdély-szerte ekkor terjedtek el a kis tejfeldolgozó szövetkezetek. A nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ megszervezte a gazdák termelvényeinek a feldolgozását is. „A 2. bécsi döntés után Nagyenyed Romániában maradt, így a nagyenyedi szövetkezeti központra hárult a dél-erdélyi magyar szövetkezeti háló összetartása a Brassó, Temesvár, Nagyenyed háromszögben. Az Antonescu-diktatúra megszorításai ellenére is munkájuk eredményes, sok jól működő szövetkezetről vannak feljegyzések, amelyek egy-egy helyi gazdaközösség boldogulását tették lehetővé.

Az 1945-től ránk települő kommunista hatalom első körben ágensei révén gyengítette meg a szövetkezeti munkát, majd 1946-ban leváltották a vezetőségét, és innentől fogva az 1948-as államosításig rövid út maradt hátra”

– idézi fel az erdélyi szövetkezetek beolvasztásának történetét Hunyadi Gábor.

Enyészet. A raktárhelyiségként szolgáló egykori pincelabirintust talajvíz lepi el Fotó: Makkay József

Az újrakezdés buktatói

A kolozsvári adjunktus behatóan foglalkozott a nyugat-európai szövetkezetek 20. századi történetével, így tisztában van vele, hogy a globalizálódó világ multinacionális cégeinek semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy Kelet-Európában újraalakuljanak a két világháború közötti virágzó polgári szövetkezetek.

Nemcsak romániai, hanem kelet-európai jelenség, hogy a fél évszázaddal korábban jól működő szövetkezeti hálót sehol nem sikerült újraalakítani.

Nyugat-Európa több országában a szövetkezetek annyira erősek, hogy a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és értékesítés jelentős része kezükben van. Svájcban például alig láttam a nálunk befutott üzletláncok üzleteit, csak szövetkezeti boltokat, amelyek a hasznot visszajuttatják tagjaik számára” – érvel Hunyadi.

A kelet-európai szövetkezeti életet nehezíti, hogy a nyugat-európai egyetemektől eltérően nálunk ma sincs érdemi szövetkezeti szakemberképzés, így a megalakuló új szövetkezetek bukdácsolnak, nem tudnak sikeresek lenni. Ha nincs elegendő szövetkezet, akkor nem lehet közös szövetkezeti érdekvédelem sem, ezért a működő szövetkezeteket is durván kihasználják a nagy üzletláncok.

Hunyadi Attila szerint a különböző uniós támogatásokkal elkezdődött szövetkezeti háló lassú kiépítéséből az erdélyi magyar közösségnek sokkal hangsúlyosabban kell kivennie a részét. A két világháború között legalább nyolcszáz jól működő szövetkezet volt a magyarság kezében, Erdélyben.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport