Csoma Botond: semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren
Fotó: Bede Laura
Morális szempontból mindenképpen diszkriminatív, hogy kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron – jelentette ki Csoma Botond parlamenti képviselő, miután csütörtökön kérést iktatott a Román Vasúttársaságnál (CFR).
2020. szeptember 24., 15:262020. szeptember 24., 15:26
2020. szeptember 24., 16:442020. szeptember 24., 16:44
A kincses városi regionális igazgatóság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta,
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<
„A kérésben a történelmi kontextusra és az interkulturális környezetre hivatkoztam. Ezeket a szempontokat figyelembe véve ki kellene helyezni egy magyar feliratú táblát is. Ez minimális gesztus lenne a magyar közösséggel szemben. Úgy gondolom, hogy semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren” – fogalmazott az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje.
Hozzátette, számára meglepő volt, hogy a pályaudvar főépületére kizárólag román nyelvű táblát tettek ki, miközben a szeptember eleji felavató ünnepségre meghívták a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) képviselőit. Bár a járványügyi szabályozások miatt nem tudtak részt venni a megemlékezésen, Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta.
– mutatott rá a politikus, aki szerint ugyanakkor igénytelenségre utal a román nyelvvel szemben, hogy a táblán ékezetek nélkül szerepel a felirat.
Fotó: Bede Laura
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a sajtóeseményen elmondta, természetesnek kellene lennie, hogy magyar nyelven is megjelenik a felirat. „Így volna korrekt a történelem és az etnikumközi kapcsolatok szempontjából is.
– fogalmazott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, aki szerint a találkozónak különös jelentőséget ad az, hogy szeptember 26-án, szombaton ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyet az Európa Tanács nyilvánított fontos emléknappá. Mint kifejtette, ez éppen arról szól, hogy a nyelvek megférnek egymás mellett, ezért úgy véli, hogy az emléktáblák is megférnek egymás mellett, sőt gazdagítják egymást, és hozzájárulnak a közös európai örökségünk fenntartásához.
„Azzal, hogy egy magyar emléktábla nem kerül ki, a múltat nem lehet eltörölni, hiszen ezt elevenen élteti és viszi tovább közösségünk, de ezt az apró munkát is el kell végezni, hogy legyen fizikai, látható nyoma az épület falán” – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Vincze Loránt és Csoma Botond a csütörtöki sajtótájékoztatón
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor Csoma Botond arról is beszámolt, hogy most iktatott kérésében visszautalt egy korábbi parlamenti interpellációjára is, amely az „ismeretlen” állomásfőnökre vonatkozik. Mint ismeretes, a CFR kincses városi regionális kirendeltsége által 2014-ben kihelyezett márványtáblán az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel.
A jelentős felháborodást kiváltó incidens után a tábla lekerült, azzal az ígérettel, hogy a névsort kiegészítik, a plakettet pedig újra elhelyezik a kolozsvári pályaudvar épületén, amint a vasúttársaság beszerzi a helyi hatóságoktól a szükséges engedélyeket. „2018-ban a szállításügyi miniszterhez és a CFR vezérigazgatójához fordultam kéréssel, amiben elküldtem nekik a történészek segítségével összeállított listát, és kértem, hogy helyezzék vissza a táblát a kiegészített névsorral.
és azt válaszolták, hogy amint hivatalos forrásból megtudják, hogy kik voltak 1945 előtt az állomásfőnökök, akkor visszakerül a plakett” – részletezte a parlamenti képviselő.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!