Csoma Botond: semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren
Fotó: Bede Laura
Morális szempontból mindenképpen diszkriminatív, hogy kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron – jelentette ki Csoma Botond parlamenti képviselő, miután csütörtökön kérést iktatott a Román Vasúttársaságnál (CFR).
2020. szeptember 24., 15:262020. szeptember 24., 15:26
2020. szeptember 24., 16:442020. szeptember 24., 16:44
A kincses városi regionális igazgatóság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta,
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<
„A kérésben a történelmi kontextusra és az interkulturális környezetre hivatkoztam. Ezeket a szempontokat figyelembe véve ki kellene helyezni egy magyar feliratú táblát is. Ez minimális gesztus lenne a magyar közösséggel szemben. Úgy gondolom, hogy semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren” – fogalmazott az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje.
Hozzátette, számára meglepő volt, hogy a pályaudvar főépületére kizárólag román nyelvű táblát tettek ki, miközben a szeptember eleji felavató ünnepségre meghívták a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) képviselőit. Bár a járványügyi szabályozások miatt nem tudtak részt venni a megemlékezésen, Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta.
– mutatott rá a politikus, aki szerint ugyanakkor igénytelenségre utal a román nyelvvel szemben, hogy a táblán ékezetek nélkül szerepel a felirat.
Fotó: Bede Laura
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a sajtóeseményen elmondta, természetesnek kellene lennie, hogy magyar nyelven is megjelenik a felirat. „Így volna korrekt a történelem és az etnikumközi kapcsolatok szempontjából is.
– fogalmazott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, aki szerint a találkozónak különös jelentőséget ad az, hogy szeptember 26-án, szombaton ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyet az Európa Tanács nyilvánított fontos emléknappá. Mint kifejtette, ez éppen arról szól, hogy a nyelvek megférnek egymás mellett, ezért úgy véli, hogy az emléktáblák is megférnek egymás mellett, sőt gazdagítják egymást, és hozzájárulnak a közös európai örökségünk fenntartásához.
„Azzal, hogy egy magyar emléktábla nem kerül ki, a múltat nem lehet eltörölni, hiszen ezt elevenen élteti és viszi tovább közösségünk, de ezt az apró munkát is el kell végezni, hogy legyen fizikai, látható nyoma az épület falán” – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Vincze Loránt és Csoma Botond a csütörtöki sajtótájékoztatón
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor Csoma Botond arról is beszámolt, hogy most iktatott kérésében visszautalt egy korábbi parlamenti interpellációjára is, amely az „ismeretlen” állomásfőnökre vonatkozik. Mint ismeretes, a CFR kincses városi regionális kirendeltsége által 2014-ben kihelyezett márványtáblán az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel.
A jelentős felháborodást kiváltó incidens után a tábla lekerült, azzal az ígérettel, hogy a névsort kiegészítik, a plakettet pedig újra elhelyezik a kolozsvári pályaudvar épületén, amint a vasúttársaság beszerzi a helyi hatóságoktól a szükséges engedélyeket. „2018-ban a szállításügyi miniszterhez és a CFR vezérigazgatójához fordultam kéréssel, amiben elküldtem nekik a történészek segítségével összeállított listát, és kértem, hogy helyezzék vissza a táblát a kiegészített névsorral.
és azt válaszolták, hogy amint hivatalos forrásból megtudják, hogy kik voltak 1945 előtt az állomásfőnökök, akkor visszakerül a plakett” – részletezte a parlamenti képviselő.
Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.
Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.
Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.
A Magyarok Kenyere a Jövőért ösztöndíjprogramban 25 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és anyaországi fiatal agrárszakembert díjaztak.
Hosszas „titkolózás” után végre kiderült, milyen díjszabásokkal működtethetik majd Kolozsvár első Park and Ride (parkolj és utazz) típusú, azaz P+R parkolóját.
A Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
Temesvárnak új megközelítést kell alkalmaznia, a stratégiai autonómiát – jelentette ki kedd esti eskütételén Dominic Fritz újraválasztott polgármester.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!