Arról, hogy milyen csigafajok a legveszélyesebbek a termésekre, növényekre nézve, mik a csigák elszaporodásának következményei, és miképpen lehetne védekezni a kártékony csúszómászók ellen, Markó Bálint biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet tanárát, valamint Balog Adalbertet, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara kertészmérnöki szakának oktatóját, a növényorvos mesterszak vezetőjét kérdeztük.

„Ezek a csúszómászók Európának ebben a régiójában különböző időpontokban jelentek meg. Nálunk körülbelül 8-10 éve – attól függően, hogy Románia mely pontját nézzük. A spanyol csiga barnás, narancssárgás színű meztelen csiga, de más fajok is élnek persze tájainkon. A spanyol csiga látványosan, markánsan jelen van, nemcsak a kertekben, de a zsúfolt városokban is – például Kolozsvár zöld területei, a parkok eső után tele vannak ezekkel az élőlényekkel” – mondta el Markó Bálint.

Az őshonos madarak azonban sajnos nem pusztítják ezt a csúszómászót annak speciális nyákja, pontosabban az abban található fehérje miatt, ami meglehetősen védetté teszi a csigát a más hazai potenciális támadókkal szemben, amelyek számára nehezen emészthető a nyák” – magyarázta a biológus. Kiemelte, a spanyol csiga valóban nagy gondot jelent, és meglátása szerint ez a faj nagy valószínűséggel továbbra is velünk fog maradni, a kérdés csak az, hogy mennyiben alakítja át maga körül azt az ökológiai rendszert, amibe beágyazódik. „Kiszoríthat őshonos csigákat, ugyanis ez a spanyolnak nevezett faj mindenevő, képes arra is, hogy más csigákat felfaljon. Az is kérdés, hogy ez milyen válaszokat, lehetséges küzdési módokat alakít ki a védekezésre a mezőgazdaság.

Aztán van más ilyen növény is. Szászföldön, a Nyárád-mentén vagy a Küküllő-mentén lehet látni az esztétikailag szép, gyönyörködtető látványt jelentő, de egyébként nagyon agresszív – „kerti szökevénynek” tekinthető – kúpvirágot, amely sárgává varázsolja a tájat. Ezek özönnövény-szerűen jelentek meg, és nagy kárt okozhatnak, hiszen kiszorítják az őshonos növényközösségeket” – mutatott rá Markó Bálint. Hozzátette, az állatok esetében is vannak más példák, amik nem annyira látványosak, mint a spanyol csigák esete, de a gerinctelenekkel foglalkozók körében nagy érdeklődésre tart számot: észak-amerikai édesvízi rákfajok elterjedése, vagy olyan halak elterjedése, amelyek kiszorítják a nálunk őshonos rákokat, halakat. „Ezek a fajok olyan betegségeket hoznak magukkal, amiket ők kibírnak, viszont az őshonos fajuk számára ezek a betegségek letálisak lehetnek. De vannak gombákat behurcoló kétéltűek, amelyek tizedelhetik a hazai kétéltű-faunát. Mindezek át tudják alakítani az életközösségeket” – magyarázta a biológus. Mint mondta,

A spanyol csiga nyálkája megnehezíti a termények értékesítését

A Sapientia kertészmérnöki szakán oktató Balog Adalbertet arról kérdeztük, miként lehet védekezni a kártevők ellen, és mit kell tudni róluk. Elmondta, a Kárpát-medencében valamivel több mint 30 csupaszcsiga-fajt tartanak számon, ezek között 3-4 a mezőgazdasági területek kártevője, és 1-2 faj tekinthető inváziós fajnak. „Romániában háztáji kertekben és mezőgazdasági területeken is megjelent az inváziós csigafaj, amely szinte minden növényt képes elfogyasztani.

Ebben a periódusban azért kaptak nagy figyelmet a spanyol csigák, mert most vannak jelen a kifejlett ivarérett egyedei, melyek a nyár folyamán szaporodnak – akár 400 tojást is raknak a talajba, majd késő ősszel elpusztulnak” – mondta a szakember. Kifejtette, a fiatal példányok ugyanabban az évben kikelnek, és egész télen rejtettebb védett helyeken kitartanak, kora tavasszal az első kárt is ők okozhatják, de a maximális táplálkozás és mobilitás a nyár folyamán megy végbe.

Nem mindenhol hatékony a sörcsapda

A kártevők ellen bevetendő népi módszerekről rengeteget lehet hallani-olvasni, ilyen például a kiszórt só, kiszórt hamu, kávézacc, stb. Ha az emberek az internetről tájékozódnak, rengeteg mindennel szeme találhatják magukat – de persze ez nem jelenti azt, hogy valóban eligazító, szakszerű tanácsokat kapnak a világhálót böngészve. Balog Adalberttől azt is megkérdeztük, kertészmérnökként mi a meglátása a népi, egyszerűnek tűnő módszerekről.

Hogyan kell ezt érteni? Ha például a házam melletti kis területen látom a fajt, a ház mondjuk betonkerítéssel jól körül van határolva, vagy el van szigetelve, ott hatékony lehet a sörcsapda” – mondta az egyetemi oktató.

Új környezetkímélő eljárás: fonalféreg-készítmény a kártevők ellen

Balog Adalbert arra is kitért, hogy ha a probléma olyan háztáji kertekben jelenik meg, ahol állatokat tartanak, baromfit, nem kellene gondot okozzon, hogy az illető beszerezzen 4-5 indiai futókacsát. Ezek a szárnyasok a kertbe engedve hatékonyan összeszedik a csigákat: ahol ezt a módszert alkalmazták, ott jelentősen csökkent a kár.

Hozzátette, ez a szer integrált termelésben is alkalmazható szabadföldi és hajtatott paradicsom, paprika, dísznövények és fűszernövények esetében, szántóföldi kultúrákban a meztelencsiga-fajok ellen jól alkalmazható. A készítményt évente a termesztés során 1-3 alkalommal juttathatjuk ki, megfelelő kijuttatása a talajba öntözés, talajra permetezés, 30 millió egyed/100 m² (300 ezer egyed/m²) dózisban. A kezelés legalább 6 héten keresztül jelent majd megfelelő védelmet. „Mivel egy fonálféreg-fajt alkalmazunk ebben az esetben a védekezésben, teljesen környezetkímélő biológiai eljárásról beszélünk, és hatékony” – mutatott rá Balog Adalbert. Felvetettük: