Alig lehet védekezni a termőterületeken Erdély-szerte jelentős károkat okozó „kannibál” spanyol csigák ellen

Sok gondot okoznak Erdély-szerte is a kertekben, termőföldeken a különféle csigák, amelyek alaposan megdézsmálhatják, sőt veszélyeztethetik a termést, mivel módfelett elszaporodhatnak. A román sajtó is gyakorta cikkezik arról, hogy

több erdélyi megyében panaszkodnak a gazdák: tehetetlenek a csúszómászókkal szemben – főként a barnás, sárgás színű spanyol csigák féktelen elszaporodása okoz gondokat.

Arról, hogy milyen csigafajok a legveszélyesebbek a termésekre, növényekre nézve, mik a csigák elszaporodásának következményei, és miképpen lehetne védekezni a kártékony csúszómászók ellen, Markó Bálint biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet tanárát, valamint Balog Adalbertet, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara kertészmérnöki szakának oktatóját, a növényorvos mesterszak vezetőjét kérdeztük.

Biológus: a spanyol csiga nagy valószínűséggel megmarad tájainkon

Markó Bálint fő kutatási területe a szociális rovarok viselkedésökológiája, a szárazföldi rovarökológia és faunisztika, a szociális rendszerek parazitái.

A biológus a Krónikának elmondta, a spanyol csiga adventív – azaz nem őshonos nálunk, és invazív, vagyis özönfajként nyilvánul meg: magyarán nagyon gyorsan szaporodik és sikeresen képes az új élőhelyeken nemcsak megjelenni, de elterjedni, sőt dominálni is.

„Ezek a csúszómászók Európának ebben a régiójában különböző időpontokban jelentek meg. Nálunk körülbelül 8-10 éve – attól függően, hogy Románia mely pontját nézzük. A spanyol csiga barnás, narancssárgás színű meztelen csiga, de más fajok is élnek persze tájainkon. A spanyol csiga látványosan, markánsan jelen van, nemcsak a kertekben, de a zsúfolt városokban is – például Kolozsvár zöld területei, a parkok eső után tele vannak ezekkel az élőlényekkel” – mondta el Markó Bálint.

Kiemelte, súlyos problémát jelent a csigainvázió a kertekre, kisebb-nagyobb mezőgazdasági területekre, a ház körüli gazdálkodásra nézve, jó ellenszerük jelen pillanatban alig van. „Egyszerű, inventív módszereket is alkalmaznak,

például a sörcsapdát és az indiai futókacsát is bevetik ellene – a szárnyas képes valóban hatékonyan képes nagy mennyiséget fogyasztani a spanyol csigákból.

Az őshonos madarak azonban sajnos nem pusztítják ezt a csúszómászót annak speciális nyákja, pontosabban az abban található fehérje miatt, ami meglehetősen védetté teszi a csigát a más hazai potenciális támadókkal szemben, amelyek számára nehezen emészthető a nyák” – magyarázta a biológus. Kiemelte, a spanyol csiga valóban nagy gondot jelent, és meglátása szerint ez a faj nagy valószínűséggel továbbra is velünk fog maradni, a kérdés csak az, hogy mennyiben alakítja át maga körül azt az ökológiai rendszert, amibe beágyazódik. „Kiszoríthat őshonos csigákat, ugyanis ez a spanyolnak nevezett faj mindenevő, képes arra is, hogy más csigákat felfaljon. Az is kérdés, hogy ez milyen válaszokat, lehetséges küzdési módokat alakít ki a védekezésre a mezőgazdaság.

A spanyol csigák szaporodását illetően kifejtette, elképzelhető, hogy gyorsabban szaporodnak, mint az őshonosok, de az is lehet, hogy mivel kevesebb élőlénynek szolgálnak táplálékul, több marad életben belőlük középtávon. Markó Bálint azt is elmondta, ezek a csúszómászók esős időben látszanak tömegesen, de száraz időben is ott vannak, elbújva a növényzetben.

Agresszíven terjedő özönnövények: parlagfű, kúpvirág

Kérdésünkre, hogy milyen változást okozhat a természetben, ha a spanyol csigák masszívan jelen lesznek továbbra is, Markó Bálint elmondta, sok adventív és invazív faj okoz komoly gondokat – növényfajok is.

Aztán van más ilyen növény is. Szászföldön, a Nyárád-mentén vagy a Küküllő-mentén lehet látni az esztétikailag szép, gyönyörködtető látványt jelentő, de egyébként nagyon agresszív – „kerti szökevénynek” tekinthető – kúpvirágot, amely sárgává varázsolja a tájat. Ezek özönnövény-szerűen jelentek meg, és nagy kárt okozhatnak, hiszen kiszorítják az őshonos növényközösségeket” – mutatott rá Markó Bálint. Hozzátette, az állatok esetében is vannak más példák, amik nem annyira látványosak, mint a spanyol csigák esete, de a gerinctelenekkel foglalkozók körében nagy érdeklődésre tart számot: észak-amerikai édesvízi rákfajok elterjedése, vagy olyan halak elterjedése, amelyek kiszorítják a nálunk őshonos rákokat, halakat. „Ezek a fajok olyan betegségeket hoznak magukkal, amiket ők kibírnak, viszont az őshonos fajuk számára ezek a betegségek letálisak lehetnek. De vannak gombákat behurcoló kétéltűek, amelyek tizedelhetik a hazai kétéltű-faunát. Mindezek át tudják alakítani az életközösségeket” – magyarázta a biológus. Mint mondta,

a hasonló betelepülések komoly változást eredményezhetnek egy idő után, hiszen az egyes fajoknak megvan a maguk szerepe, étrendje, szúnyogokat és más rovarokat esznek, stb. És ha ők kiesnek a sorból, az beindíthat egy egész láncreakciót.

A spanyol csiga nyálkája megnehezíti a termények értékesítését

A Sapientia kertészmérnöki szakán oktató Balog Adalbertet arról kérdeztük, miként lehet védekezni a kártevők ellen, és mit kell tudni róluk. Elmondta, a Kárpát-medencében valamivel több mint 30 csupaszcsiga-fajt tartanak számon, ezek között 3-4 a mezőgazdasági területek kártevője, és 1-2 faj tekinthető inváziós fajnak. „Romániában háztáji kertekben és mezőgazdasági területeken is megjelent az inváziós csigafaj, amely szinte minden növényt képes elfogyasztani.

A spanyol csupasz csiga – tudományos nevén Arion vulgaris – agresszív kártevő, a fiatal példányoknak nagyobb a színváltozata, a nyálkája narancssárga vagy halvány, színtelen.

Ez a nyálka, valamint a károsodott növények a csiga jelenlétének fő jelei a kertben, veteményben. Tényleges jelenléte különösen eső után vagy magas páratartalmú időszakokban, például reggel és este figyelhető meg” – mondta az egyetemi oktató. A spanyol csupasz csiga májustól egészen a fagyok beálltáig pusztít, a rendszeresen öntözött területeket kifejezetten kedveli. Balog Adalbert azt is elmondta, hogy a csiga főbb tápnövényei közé sorolhatók a zöldségfélék és a bogyós gyümölcsűek, mint például a málna, de szereti a repcét vagy más szántóföldi növényeket, adott esetben „kannibalizmusra” is hajlamos, más csigákat is elfogyaszt.

„A kertbe, ültetvénybe kerülve ez a csiga megnehezíti a betakarítás értékesítését – az általa hagyott nyálka és széklet nyomaitól ugyanis nem tudnak eltekinteni a gyümölcs- és zöldségvásárlók.

Ebben a periódusban azért kaptak nagy figyelmet a spanyol csigák, mert most vannak jelen a kifejlett ivarérett egyedei, melyek a nyár folyamán szaporodnak – akár 400 tojást is raknak a talajba, majd késő ősszel elpusztulnak” – mondta a szakember. Kifejtette, a fiatal példányok ugyanabban az évben kikelnek, és egész télen rejtettebb védett helyeken kitartanak, kora tavasszal az első kárt is ők okozhatják, de a maximális táplálkozás és mobilitás a nyár folyamán megy végbe.

Nem mindenhol hatékony a sörcsapda

A kártevők ellen bevetendő népi módszerekről rengeteget lehet hallani-olvasni, ilyen például a kiszórt só, kiszórt hamu, kávézacc, stb. Ha az emberek az internetről tájékozódnak, rengeteg mindennel szeme találhatják magukat – de persze ez nem jelenti azt, hogy valóban eligazító, szakszerű tanácsokat kapnak a világhálót böngészve. Balog Adalberttől azt is megkérdeztük, kertészmérnökként mi a meglátása a népi, egyszerűnek tűnő módszerekről.

Hogyan kell ezt érteni? Ha például a házam melletti kis területen látom a fajt, a ház mondjuk betonkerítéssel jól körül van határolva, vagy el van szigetelve, ott hatékony lehet a sörcsapda” – mondta az egyetemi oktató.

Azt is megosztotta, miként kell elkészíteni: egy nagyobb műanyag poharat leásunk a talajba úgy, hogy annak a felső szegélye egy vonalban legyen a talajszinttel, és sört öntünk bele. Az illata oda fogja vonzani a csigát, azok belemásznak, elpusztulnak. „Ha viszont ez a terület más kertekkel van szomszédságban, oda fogja vonzani a többi egyedet is, amit talán nem akarunk. Sokan használnak meztelen csigák ellen valamilyen vegyi anyagot, a legelterjedtebbek a só, mészpor, gipsz, hamu, szódabikarbóna, az ecet és az ammónium-nitrát voltak.

Új környezetkímélő eljárás: fonalféreg-készítmény a kártevők ellen

Balog Adalbert arra is kitért, hogy ha a probléma olyan háztáji kertekben jelenik meg, ahol állatokat tartanak, baromfit, nem kellene gondot okozzon, hogy az illető beszerezzen 4-5 indiai futókacsát. Ezek a szárnyasok a kertbe engedve hatékonyan összeszedik a csigákat: ahol ezt a módszert alkalmazták, ott jelentősen csökkent a kár.

„Más a helyzet, ha nagyobb területeken ipari mértékű termelés mellett kell védekezni. Ebben az esetben is kínálkozhat megoldás, meztelencsiga-fajok elleni fonálféreg–készítménynek vannak kereskedelmi forgalomban.

Hozzátette, ez a szer integrált termelésben is alkalmazható szabadföldi és hajtatott paradicsom, paprika, dísznövények és fűszernövények esetében, szántóföldi kultúrákban a meztelencsiga-fajok ellen jól alkalmazható. A készítményt évente a termesztés során 1-3 alkalommal juttathatjuk ki, megfelelő kijuttatása a talajba öntözés, talajra permetezés, 30 millió egyed/100 m² (300 ezer egyed/m²) dózisban. A kezelés legalább 6 héten keresztül jelent majd megfelelő védelmet. „Mivel egy fonálféreg-fajt alkalmazunk ebben az esetben a védekezésben, teljesen környezetkímélő biológiai eljárásról beszélünk, és hatékony” – mutatott rá Balog Adalbert. Felvetettük:

manapság rengeteg szó esik arról, hogy az egészség megőrzése érdekében jó lenne kerülni a növények, termények vegyszerezését, hogy az emberi szervezetbe ne kerüljenek be ily módon méreganyagok.

Az átlagembernek az juthat eszébe, hogy ha a csigákat – és más kártevőket is – kénytelen kiirtani az ember, akkor ez annak a lehetőségét is magában hordozhatja, hogy az illető vegyszerek nélkül lehetetlen már termelni.

„A fenti példa is mutatja, hogy számos környezetkímélő eljárás lehetséges, nem kell feltétlenül csak szintetikus vegyi anyagokban gondolkodni, még akkor sem, ha a védekezést nagy területen kell megoldani” – mondta Balog Adalbert.

Gyakrabban támadnak a kórokozók és kártevők, szakértelem híján nem hatékony a növényvédelem

A globális felmelegedés következtében, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők miatt újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás. Orb&

Drasztikusan csökken a fecskeállomány, egyszerű és nagyszerű megoldások a kártevőirtó madarak védelmére

Nélkülözhetetlen szerepe van a lakosságnak a városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében – állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely szerint a klímaváltozás miatt megjelenő új kártevők elleni védekezésben kiemelkedő szerepük van a fecskéknek.