Akadályokba ütközik Erdélyben a családfakutatás, digitalizálniuk kellene az egyházaknak az anyakönyveket

•  Fotó: pixabay.com

Fotó: pixabay.com

Immár húsz éve foglalkozik családfák kutatásával a magyarországi Hidvéghy Norbert, akinek munkája okán bőven van tapasztalata az erdélyi családok múltjának feltérképezésével, hiszen rengeteg erdélyi szálat kell kibogoznia. A genealógus a felmerülő nehézségekről, megoldásokról, és a sikerekről, érdekességekről nyilatkozott a Krónikának.

Kiss Judit

2024. március 05., 18:412024. március 05., 18:41

2024. március 06., 13:052024. március 06., 13:05

Erdélyben is szembesül a családfák felkutatásának nehézségeivel Hidvéghy Norbert magyarországi genealógus. A végzettségét tekintve kereskedelmi technikus és marketing menedzser már majdnem 20 éve foglalkozik családfakutatással, és elsőként természetesen a saját családja múltját kezdte feltérképezni.

Gyulafehérvár állampolgársági jegyzéke 1924-ből, amikor mindenkit köteleztek a román állampolgárság fölvételére •  Fotó: Hidvéghy Norbert fotói Galéria

Gyulafehérvár állampolgársági jegyzéke 1924-ből, amikor mindenkit köteleztek a román állampolgárság fölvételére

Fotó: Hidvéghy Norbert fotói

„Az én családomban legendák keringtek, ezek is ösztönöztek, hogy elkezdjek kutakodni.

Kíváncsi voltam, honnan származom, milyen nemzetiségű őseim voltak, mivel foglalkoztak, hol éltek – nagyjából ugyanez érdekli azokat, akik hozzám fordulnak segítségért” – fejtette ki Hidvéghy Norbert.

Kérdésünkre elmondta, a saját családjának kutatásában van olyan szál, ahol 1830 körül elakadt, mert megsemmisült az illető anyakönyv, mivel elégett a templom, ahol őrizték, de olyan szál is, ahol az 1500-as évekbeli nemességszerzésig jutott visszafelé az időben. Ha átlagot számít, akkor 300 évre visszamenőleg követte a saját családját.

A Hargita megyei Etéd református családkönyvét Hidvéghy Norbert  digitalizálta az egyháznak •  Fotó: Hidvéghy Norbert fotói Galéria

A Hargita megyei Etéd református családkönyvét Hidvéghy Norbert digitalizálta az egyháznak

Fotó: Hidvéghy Norbert fotói

Mint kiderült, előfordul a családfakutatásban, hogy az embereket az érdekli, milyen betegségben haltak meg az elődeik. Erre viszont a szakértő azt szokta mondani, nem lehet az efféle információk alapján megmondani, hogy az illető mire figyeljen oda az egészségét illetően. „Hiszen az elmúlt évszázadokban természetesen nem volt még olyan fejlett az orvostudomány, mint ma, tudjuk, hogy egy influenzába is gyakorta belehaltak az emberek az 1800-as években” – mutatott rá a családfakutató. Akitől megkérdeztük, hogy tapasztalata alapján a családfa, az ősök, a gyökerek iránt érdeklődők mennyire szeretnék ezáltal erősíteni, körvonalazni a saját identitásukat. „Például az sokszor megesik, hogy terjeng a családban egy legenda, miszerint valamelyik ősük nemesi származású volt, és vissza szeretnék kutatni, hogy ez tényleg így van-e. Az esetek többségében ezt nem igazolja a kutatás, ilyenkor persze csalódni szoktak ” – fejtette ki Hidvéghy Norbert.

A Hargita megyei Etéd református családkönyve •  Fotó: Hidvéghy Norbert fotói Galéria

A Hargita megyei Etéd református családkönyve

Fotó: Hidvéghy Norbert fotói

Megkérdeztük azt is, hogy az emberek általában mennyire érdeklődnek a felmenők nemzetisége, nemesi származása, a család kiterjedtsége iránt. „A 19. században, a 20. század elején a családokban általában sok volt a gyermek, ha a szülők egészségesek voltak.

Körülbelül a kommunizmus időszakáig mindenhol sok gyerek volt, így azokban az időkben kiterjedtek voltak a családok, és a mai emberek persze érdeklődnek a nagy számú felmenők iránt” – állapította meg a családfakutató.

És hogy mi az a legkorábbi időpont, ameddig vissza tudott vezetni egy családfát? Egészen az Árpád-korig, ráadásul több ilyen kutatási eredményre is eljutott. „Nagyon érdekes, hogy az időben ilyen távoli szálak feltérképezése nem igényelt akkora kutatást, mint a későbbi szálaké. Ki kellett kutatni a családfát visszafelé a nemesi szálig, és onnantól meg már meg lehetett találni az adatokat nemesi iratokban, szakkönyvekben” – magyarázta lapunknak Hidvéghy Norbert.

A családfakutatónak munkája során sok esetben erdélyi szálakat is fel kell göngyölítenie, tehát  gyakran dolgozik itt, irodája van Székelyudvarhelyen, de a Délvidéken, sőt néha Horvátországban és Szlovéniában is kutat. Azt is megkérdeztük, hogy a vezetéknevének van-e köze a háromszéki Hídvég településhez. „Nincsen, de az egybeesés miatt jártam ott, fotózkodtam is a helységnévtáblával. Édesapám füzesabonyi, a Heves megyei város mellett található a Sarud nevű település, annak van Hidvég nevű pusztája, innen ered a nevünk” – mondta a kutató. Hidvéghy Norberttől azt kérdeztük, erdélyi munkája tapasztalataiból kiindulva miként látja: ha valaki neki akar látni annak, hogy felgöngyölítse elődei történetét, megszerezze a fellelhető adatokat, milyen várható nehézségekbe ütközik. Hiszen sokan tapasztalják, hogy

vannak akadályok: a kommunizmus ideje alatt mostoha volt az egyházi anyakönyvek sorsa, sok helyen el is tűntek, van, ahol bevitték levéltárba, de olyan települések is akadnak, ahol elkallódtak.

•  Fotó: pixabay.com Galéria

Fotó: pixabay.com

„Ha az egész Kárpát-medencét, az összes trianoni utódállamot hasonlítom össze, Ukrajnában a legnehezebb a kutatás. Most a háború miatt nyilván, de azelőtt is így volt, utána pedig Romániában ütközik a legtöbb akadályba a kutatás. Olyan szigorúak a román jogszabályok, hogy sokszor teljesen ellehetetlenítik a munkát” – mutatott rá Hidvéghy. Kifejtette, például Romániában a már elhunyt személyről nem adható ki házassági és születési anyakönyvi kivonat, csak akkor, ha ez jogi úton meg van indokolva, és egy ügyvéd vagy közjegyző kéri ki – mondjuk örökségi ügyhöz. Mint a kutató sorolta, sok helyen a levéltárban nincsenek meg az állami anyakönyvek: például Hargita, Maros és Temes megyében nincs ismert állami anyakönyv a levéltárban.

„Pedig a romániai jogszabályok lehetővé teszik, hogy a száz évnél régebbi anyakönyvek kutathatóak, de mivel nem kerültek be az állami levéltárba, ezért mégsem kutathatóak.

Ha oda bekerültek volna, akkor az ember bemegy, vesz egy pár lejes »chitancát«, és le lehet fotózni az anyakönyvet. Ha nem került be, akkor az illető település önkormányzatánál van, és nem adják ki az anyagot”– kifogásolta a családfakutató. Rámutatott, például van egy esete jelenleg: meg kellene tudnia, kik voltak egy elhunyt személy szülei, de ez nehézségekbe ütközik. „Ez az adat az állami anyakönyvben található. A szülők Arad megye két különböző falujában hunytak el 1920-ban. A román jogszabály szerint levéltárban lenne az anyag kutatható. Így az önkormányzattól kértük ki az anyakönyvet, de nem adják ki egy olyan jogszabályra hivatkozva, ami nincs is már hatályban. Mondta az ügyvédem, hogy hiába, úgyse fogják ezt kiadni, csak akkor, ha pert indít az ember” – ecsetelte a családfakutató.

Kézdivásárhely házassági anyakönyve 1724-től kezdődően •  Fotó: Hidvéghy Norbert fotói Galéria

Kézdivásárhely házassági anyakönyve 1724-től kezdődően

Fotó: Hidvéghy Norbert fotói

Beszélt az eltűnt egyházi anyakönyvekről is, amelyek kapcsán ő is azt tapasztalta, hogy Erdélyben rengeteg anyakönyv eltűnt, és a levéltárak se tudják, hol vannak, de az egyházak se.

„Ami érdekes: ezzel kapcsolatban a magyarok közül sokan azt gondolják, hogy na, a románok elpusztították az anyakönyveinket. Közben a valóság az, hogy az ortodox egyház anyakönyvei még hiányosabb állapotban találhatóak, mint az erdélyi katolikus vagy református anyakönyvek.

Olykor román ortodox személyek után is kutatok, hiszen már az első világháború előtt is voltak vegyes házasságok, ahol egyik ág román, vagy van olyan személy, akinek csak az egyik szülője román” – fejtette ki Hidvéghy Norbert. A családfakutató több mint tíz éve dolgozik Erdélyben is, székelyudvarhelyi irodáját 2022-be nyitotta. Mint mondta, nem annyira Erdélyben élő személyek kérik a segítségét, inkább anyaországiak, akik erdélyi gyökereik után nyomoznak.

Hidvéghy Norbertet arra is megkértük, említsen egy reménytelennek tűnő, általa mégis kibogozott családi szálat. Mint mondta, egyik erdélyi eset érdekes: sok keresgélés és levéltári kutakodás után két évvel ezelőtt Kolozsváron a Kert (Pasteur) utcában találta meg egy szétszakadt család egyes tagjait, így 35 év után sikerült újból összehoznia a családot. „Kutatok egy vajdasági sváb családot. Egy,

a családhoz tartozó idős hölgy azt mondta, hogy neki volt egy testvére, akit tudomása szerint a szerbek megöltek gyerekként 1946-ban valamilyen táborban. És kiderült, hogy az illető nem halt meg,

hanem Bosznia-Hercegovinában elvett egy bosnyák nőt feleségül, most pedig azon dolgozom, hogy megtaláljam ezt az embert. Lehet, hogy már nem él, de hátha a gyerekeinek a nyomára bukkanok. Így egyesíteni lehetne a családot, mert szegény néni azt hitte, hogy neki négyéves korában meghalt a testvére” – ecsetelte a családfakutató. Azt a kérdést is felvetettük, hogy mi a véleménye az internetes családfakutató programokról, amelyek lehetővé teszik, hogy ha az ember beírja a felmenői adatait, összekapcsolják távoli vagy távolba szakadt rokonokkal, akik közül szintén használja valaki a programot.

„Személy szerint nem kedvelem, amikor a családfát fölviszik a világhálóra. Például a saját családfámat csak a számítógépemen vezetem, nem teszem »közkinccsé«, nagy nyilvánosság elé.

Egyébként sok a hiba az internetre felvitt családfákban. Volt, hogy valaki megbízott engem, ellenőrizzem az internetes oldalba bevezetett adatokat. És kiderült: nem is az volt az őse igazából, akit föltettek a családfára” – fejtette ki a kutató. Egyébként arra is akadt példa, hogy egy Arad megyei személy elkészítette az apukája családfáját, és feltüntetett őseként egy olyan személyt, aki valójában csecsemőként meghalt.

Hidvéghy Norbert hangsúlyozta, Erdélyben a családfakutatás nehéz, de nem reménytelen.

Galéria

„Ha reménytelen lenne, akkor ugye nem csinálná az ember. De igen nehéz. Rengeteg anyakönyv semmisült meg, sok esetben nem tudják, hogy hol vannak. A kommunista rendszerben az egyházaktól elvették ezeket az iratokat, az egyházak pedig azt szeretnék sok helyen, ha visszakerülne hozzájuk. Azonban én ezt nem tartom jónak: véleményem szerint biztonságosabb, ha a román államnál vannak az anyakönyvek” – vélekedik Hidvéghy Norbert. Mint fogalmazott, ennek hallatán lehetséges, hogy sokan felhördülnek, de tudni kell, hogy sok helyen a magyar vagy akár az ortodox papok nem úgy kezelik az anyakönyveket, ahogy kellene.

„A levéltárban vannak biztos helyen. Például Kolozs megye szinte összes anyakönyve az 1900-as évek előttről bent van az állami levéltárban, szabadon kutatható és kikérhető. Így nem kell az egyházakhoz rohangálni, ha valaki fel akarja göngyölíteni a családfát” – mutatott rá a kutató.

Arra is felhívta a figyelmet a kutatást megnehezítő tényezők kapcsán, hogy Romániában nincsen még online anyakönyvi rendszer, ami például Magyarországon már létezik, de a legjobban használható például Szerbiában. „Ott megcsinálták azt, hogy az összes állami anyakönyvet 1917-től kezdődően napjainkig fölvitték egy online rendszerbe, és az anyakönyvvezetők egy belső rendszerben el tudják érni. Romániában az esetek többségében még olyan könyv sincs, ahol ABC szerint az anyakönyvvezető meg tud keresni valakit. Tehát ha olyan anyagra lenne szükségem, ami a levéltárban nincs meg, akkor általában az egyházon vagy egyéb iratokon keresztül próbálok szerezni: állampolgársági vagy iskolai iratok” – ecsetelte a kutató.

Hidvéghy Norbert azt mondta: fontosnak tartja azt a javaslatot tenni az egyházak felé, hogy minden anyakönyvet digitalizáljanak.

„Fotózzák le az összes anyakönyveiket, most már le lehet menteni bármennyi példányban a digitális fényképeket. Ha mondjuk leég egy templom, vagy eláznak a könyvek, akkor megsemmisülnek az anyakönyvek, de ha megvannak digitális formában, megmaradnak örökre. Jó, ha megőrzik az egyházközségek ezt az anyagot egy belső szerveren vagy egy számítógépen” – hívta fel a figyelmet Hidvéghy Norbert.

korábban írtuk

Buksa Ferenc: Az ősök felkutatása elfogadásra tanít
Buksa Ferenc: Az ősök felkutatása elfogadásra tanít

Azt mondja, Erdélyben mindenki mindenkinek rokona. Ha ezer évre vissza tudnánk keresni őseinket, biztosan ez derülne ki. Buksa Ferenc református lelkész saját családfáját kezdte kutatni tizenöt évvel ezelőtt, majd elkapta a gépszíj.

korábban írtuk

Vissza az ősök földjére: Szántó-Juhász Lili és a családfakutatás
Vissza az ősök földjére: Szántó-Juhász Lili és a családfakutatás

Nem bujkál szomorúság a hangjában, elfogadja azt, amit az élet kínál, és minden percét családjának, hobbijának szenteli. Besegít unokái nevelésébe, gondozza 92 éves édesanyját, s közben kutatja a múltat. Szántó-Juhász Lili fogadott otthonába.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek