Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Bár a történelem során sohasem számított magyar többségű megyének, mégis olyan híres szülötteket adott nekünk, mint Csiky Gergely, Tóth Árpád vagy Jávor Pál. Ahhoz pedig, hogy Arad a jövőben is öregbítse kultúránkat, minden magyarra szükség van – a népszámlálás pedig remek alkalom arra, hogy megmutassák, mennyien is vannak. Bölöni György Arad megyei tanácsossal, népszámlálási koordinátorral beszélgettünk a jelenleg is zajló cenzusról.
2022. április 20., 09:032022. április 20., 09:03
2022. április 20., 09:042022. április 20., 09:04
– Krónika Online: Arad városában a rendszerváltás után még közel 30 000 magyar élt, ez a szám azonban a 2011-re a felére csökkent. A jelenlegi tendenciák és tapasztalataik szerint idén hol állhat meg a számláló, lesz-e mondjuk 15 000 magyar a megyeszékhelyen, ezzel egy időben pedig 10% fölötti a magyarság aránya?
– Bölöni György: Már a 2011-es népszámlálás során is a városban tíz százalék alatti, egészen pontosan 9,68% arányban éltek magyarok, tehát ez a 10% ma már nem tekinthető pszichológiai határnak Arad esetében. A magam részéről azt tartom valószínűnek, hogy bár nem feltűnően, de valamelyest csökkent Arad összlakossága az elmúlt időben, és ezen belül nyilván a magyarok száma sem növekedhetett. Azt viszont nem tartom kizártnak, hogy egy erős, hatásos mozgósítással a népszámlálás önkitöltéses szakaszában való részvételre elérhetünk egy a legutóbbihoz hasonló arányt. Ebben pedig már benne van annak is a lehetősége, hogy újra tíz százalék fölé kerüljünk.
– Krónika Online: A megye etnikai összetétele is érdekes kérdés lehet: vajon arányaiban több magyar lesz most Arad megyében, mint 2011-ben?
– Bölöni György: Ez már egy sokkal összetettebb kérdés, mert
Először is, bár az elvándorlás itt is jelentős lehet, vidéken mindig kisebb természetes fogyással kell számolni, mint a nagyvárosokban. Ugyanakkor nagyon erős hatása lesz a számokra annak az utóbbi tíz évben egyre erősödő folyamatnak, amit a lakosság kiáramlása jelent Aradról vidékre, a város környéki kisebb településekre. 2011-ben a megye 430 629 lakosából 36 568 vallotta magát magyarnak, ami 8,49 százalékot jelentett. Az előbb említettek miatt sajnos az a valószínű, hogy az arányunk tovább fog romlani.
– Krónika Online: 2011-ben Kisjenőn a magyar anyanyelvűek aránya meghaladta a 20%-ot, a magyar nemzetiségűeké azonban nem. Vajon 2022-ben sikerül-e biztosítani a magyar nyelvi jogokat, eléri-e a magyar nemzetiségűek aránya az ehhez szükséges egyötödöt?
– Bölöni György: Kisjenő valóban a „kritikus” települések közé tartozik, természetesen kiemelt figyelemmel kísérjük mindazt, ami ott történik. Bár a nyelvi jogok helyi szintű érvényesülésében eddig nem jelentett akadályt az ottani magyarság arányának 20 százalék alá esése, mindenképpen azon vagyunk, hogy kellő odafigyeléssel elérjük azt, hogy egyetlen magyar se maradjon megszámolatlanul. Hogy ez mire lesz elég, azt ma még nem tudhatjuk.
– Krónika Online: Mi a helyzet Pécskával és Nagyiratossal? Előbbi esetén számítanak-e arra, hogy meglesz a 3000 magyar, utóbbinál pedig vajon lehet-e magyar többség?
– Bölöni György: Pécska esetében van esély, hogy a városban – a hozzá tartozó falvakkal együtt – 3000 fölött maradjon a magyarság lélekszáma, sajnos magán Pécska településen viszont már nem valószínű, hogy el tudjuk érni ezt a határt. Ami Nagyiratost illeti: ott eddig sem volt magyar többség, a 2011-es adatok szerint a magyarság aránya 44,68% volt a községben. A helyi viszonyokat ismerve nem igazán látom annak a lehetőségét, hogy ezt az arányt 50 százalék fölé tornásszuk.
Bölöni György
– Krónika Online: Jelenleg az online kitöltéses fázisában járunk a népszámlálásnak. Hogyan boldogulnak Arad megyében ezzel az emberek? Miként tudja a Népszámlálás.ro csapata segíteni őket abban, hogy helyesen adják le önkitöltésüket?
– Bölöni György: Nagyon fontos lenne, hogy ahol élnek magyarok, ott legyen magyarul tudó számlálóbiztos is. Sajnos a terepen ez nem mindenütt valósult meg. Ennek oka egyrészt a munkára fogott számlálóbiztosok alacsony száma (községekben szinte mindenütt csak egyetlen ember dolgozik, sok helyen négy-öt, de egyes helyeken akár nyolc-tíz települést is ellátva). Az sem mellékes, hogy Arad megyében jellemzően nagyon kicsi a munkanélküliek száma, ezért viszonylag kevesen vállalták azt, hogy számlálóbiztosok legyenek, hiszen az állandó munkahelyét senki sem hagyja ott szívesen, még korlátozott időre sem.
Gyakorlatilag minden olyan településen, ahol legalább 50-100 magyar él, sikerült találnunk települési megbízottakat, akikkel állandó kapcsolatban vagyunk, és akik azon dolgoznak, hogy az üzenetünk minél több emberhez eljusson és lehetőleg egyetlen magyar se maradjon ki a népszámlálásból. Kiszállásokat is tartunk, amikor népes (igény szerint 3-5 tagú) csapatokkal látogatunk ki Arad megye településeire. Ilyen esetekben a helyi RMDSZ-szervezet – ha van ilyen – és a helyi települési megbízottunk feladata a szervezés, ügyféltoborzás.
– Krónika Online: Hány magyar ajkú önkéntes segíti a népszámlálás gördülékeny menetét a megyében? Hogyan lehet őket arra motiválni, hogy lelkiismeretesen végezzék el munkájukat?
– Bölöni György: Az önkénteseket illetően pontos számot nem tudok mondani, hiszen az önkéntesek toborzása leginkább a helyi RMDSZ szervezetek és a települési megbízottak feladata és nyilván nem is beszélhetünk egy állandó számról. Ami a motiválást illeti, nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Ami tőlünk telik, megtesszük azért, hogy a munkájuk minél egyszerűbb, könnyebb, eredményesebb legyen. Viszont úgy gondolom, hogy az önkéntesség természetrajzához hozzátartozik az is, hogy jellemzően nem anyagi vagy egyéb természetű ellenszolgáltatásért végzi valaki. Meggyőződésem, hogy aki vállalta ezt a munkát, az hittel, öntudattal, meggyőződéssel, az önzetlen segítés szándékával tette és teszi azt.
– Krónikaonline: Ön szerint mi lehet a fő tétje Arad megyében a népszámlásnak?
– Bölöni György: A magam részéről nem hiszek abban, hogy darabszámokat vagy százalékokat kellene megvalósítandó célként magunk elé tűzni. Azt visszatérésnek érezném a valamikori ötéves tervgazdálkodáshoz.
Mert az igaz, hogy nem mindegy, hányan vagyunk. Csakhogy a létszám még nem minden. A magunk erejébe vetett bizalomnak, a hitnek, a magyarként való megmaradásra törekvésnek másra is szüksége van azért, hogy éljen. Ahogy négyévente a választások idején, úgy tízévente a népszámlálások alkalmával is lehetősége van arra a magyarságnak, hogy erős, életképes közösségként mutassa meg magát. Megteheti, és meg is kell tennie ezt!
(X)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön.
Zivataros lesz az időjárás pénteken szinte az egész országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Fehér megyei Kudzsiron működő fegyvergyárban történt tűzesetet nem a vállalat alkalmazottai, hanem egy szomszéd jelentette a 112-es segélyhívó számon, és a segélyhívó diszpécserei azt hitték, hogy tréfáról van szó – árulta el a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!