A közalkalmazottak zöme elítéli a kormány tervezett megtakarító intézkedését

„A saját munkatársait küldje kényszerszabadságra a pénzügyminiszter, mert nem hiszem, hogy Bukarestből pontos információi lennének a Hargita Megyei Tanács alkalmazásában álló közalkalmazottak által végzett munkáról” – méltatlankodott tegnap a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Mint hangoztatta, felháborítónak tartja, hogy az intézkedés éppen azokat az alkalmazottakat sújtja, akik többek között európai uniós pályázati összegek megszerzésén fáradoznak, sok esetben túlórában.

Leszögezte: az intézkedés – beleértve a megyei tanács alárendeltségében lévő intézményeket is – több mint kétezer család számára jelentené a családi jövedelem egy harmadrésznyi csökkenését. Borboly úgy látja, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter költségvetési kiadásokat csökkentő megoldásjavaslata – akár a tíznapos fizetés nélküli kényszerpihenőt választja, akár a hatórás munkaidőt – nem jelentené a munkamennyiség arányos csökkenését is. Emiatt pedig szerinte az egyébként is túlterhelt, sok esetben túlórázó közalkalmazottakat még több túlórás munkavégzésre kárhoztatja a miniszter kevesebb bérezés mellett.

„Várom a jogszabályt, ugyanakkor bízom benne, hogy szakembereink találnak olyan áthidaló megoldást, melynek révén nem kell alkalmaznunk ezt a helyi autonómia elleni intézkedést” – szögezte le Borboly.

Hasonlóképpen megkérdőjelezi a kezdeményezés hatékonyságát Tamás Sándor, a Kovászna megyei képviselő-testület elnöke is. Az RMDSZ-es politikus tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az alkalmazottak munkaidejének csökkentésével vagy kényszerszabadságra küldésével semmi nem oldódik meg. „Nem tartom hatékony megoldásnak, de lássuk, hogyan fog végül határozni a kormány” – fogalmazott a tanácselnök.

A települések vezetői sem fogadták kitörő lelkesedéssel a javaslatot. A Maros megyei Makfalva elöljárója, Zsigmond Vencel például lapunknak úgy nyilatkozott, ha minden kötél szakad, akkor egyszerre küldi kényszerszabadságra valamennyi alkalmazottját. „Én naponta bejárnék a hivatalba, de rajtam kívül egyetlen személy teljesítene szolgálatot, aki a sürgősségi ügyeket látná el. Amúgy lakatot tennénk a hivatal ajtajára” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy szerinte a kormánynak sincs pontos elképzelése arról, miként lehet átvészelni a közalkalmazottak hiányát. 

Akad, aki belenyugszik

Inkább a szenátorok és parlamenti képviselők esetében kellene hasonló rendelkezést hozni – véli Ileana Sandu. A Monitorul Primăriei – Városháza Közlönye című marosvásárhelyi kétnyelvű kiadvány szerkesztője szerint ebben az esetben a kormány bizonyára még több pénzt tudna megspórolni.

„Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ide jutottunk. Majd, amikor véglegessé válik a döntés, meggondolom, mit mondok” – válaszolta lapunknak a városházi alkalmazott. Kollégája, Dan Suciu szóvivő, bár nem örül a körvonalazódó rendeletnek, már most leszögezte: nincs mit tennie, aláveti magát.

Szabó Lenke referens éppen a tervezettel kapcsolatos újságcikkeket böngészte, amikor betoppantunk az alpolgármester titkárságára. „Lehet, hogy a köztisztviselők között sok olyan akad, aki naphosszat tétlenkedik, de általában a polgármesteri hivatalokban, mint ahogy itt, a vásárhelyi városházán is, szinte megállás nélkül folyik a munka. Nem mondom, rövid távon nem túlságosan nehéz egyik vagy másik kollégát pótolni, de hosszabb ideig semmi esetre” – nyilatkozta a Krónikának.

Szatmári kételyek

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal munkatársai egyelőre tanácstalanok az elmúlt napokban oly sokat hangoztatott elbocsátásokat illetően. Véleményük szerint a közalkalmazottakat már több ízben „fenyegették meg” hasonló intézkedéssel, de eddig még semmit sem öntöttek hivatalos határozat formájába. „Mindaddig, amíg nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben, és nem látjuk feketén-fehéren a törvényi keretet, nem gondolom, hogy okunk lenne félni. Ha megjelenik, természetesen alkalmazkodunk hozzá, és alávetjük magunkat ennek a szabályozásnak. Én személy szerint azt gondolom, hogy az intézkedéstervezet a közelgő választások egyik előszele. A fővárosi vezetők igyekeznek az összes aduászt előhúzni az ingujjukból, hátha ezzel pártjuk nagyobb előnyre tesz szert a közvélemény megítélésében” – nyilatkozta lapunk kérdésére Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat polgármesteri kabinetjének munkatársa.

Várna szerint indokolatlan ez a fajta megszorítás, hiszen a külföldi közintézményekhez képest még mindig sokkal kevesebben dolgoznak idehaza. A végzett munka minősége és az alkalmazottak száma közötti összefüggést a szatmári köztisztviselő nem volt hajlandó kommentálni, annyit azonban elmondott, hogy magánvéleménye szerint a létszámcsökkentés csak káoszhoz vezethet. „Úgy látom, így is sok munka szakad egy alkalmazott nyakába, és a leépítésekkel még inkább túlterhelik majd a megmaradókat” – tette hozzá a partiumi város alkalmazottja.

A leépítések mellett hatalmas veszélyt látnak abban is a partiumi megyeszékhely közalkalmazottai, hogy ha továbbra is a megszorító intézkedésektől lesz hangos a közszféra, a többség önként hagyja majd ott az állami intézményeket, és vándorol át a magáncégekhez. „Ezzel sokat veszít majd az állam, mert a szakképzett, minőségileg kifogásolhatatlan munkatársai hagyják majd először cserben, és csak azzal a pár emberrel marad, akiket máshol már nem alkalmaznak. Úgy vélem, fölösleges arról értekezni, milyen minőségű szolgáltatást nyújtanak majd azok a kétszeresen megterhelt, alulképesített, alulfizetett dolgozók, akik utolsó kapaszkodóként az állami munkahelyeken maradnak” – fejtette ki lapunknak egy nevét elhallgatni kívánó közalkalmazott.

Kizsákmányolás?

A közalkalmazottak kizsákmányolásának minősítette az intézkedést Bíró Emese, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal költségvetési és vagyonkezelési osztályának vezetője. „A munka mennyiségét nyolc órában állapították meg, de sok esetben ez sem elég a feladatok elvégzésére” – hangoztatta az osztályvezető, kifejtve, hogy az egyébként is túlterhelt közalkalmazottaknak ugyan jól jönne egy kis pihenés, de nem annak árán, hogy csökken a jövedelmük. Kifejtette, a hatórás munkaidővel sem csökken a munka mennyisége, viszont jelentősen megnövekszik a túlórák száma, amit ha nem fizetnek, semmiképp nem vezet a munkamorál erősödéséhez. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a tervezett intézkedéscsomagba a kormány azt is belefoglalta, hogy nem fizetik ki többé a túlórákat, hanem a ledolgozott pluszmunkaidő függvényében szabadnapokat kapnak az érintett költségvetési alkalmazottak.

Mi lesz a tanárokkal, orvosokkal?

Hogy a szintén költségvetési alkalmazottnak számító tanárokra, orvosokra vonatkozik-e a tervezett kényszerszünet, az egyelőre nem egyértelmű. Puskás Ágnes, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium biológiatanára a Krónika kérdésére azonban borúlátóan nyilatkozott, mint hangsúlyozta, attól tart, hogy ha egyéb nem is, a tervezett leépítések mindenképpen érinteni fogják a tanügyet is. A partiumi pedagógus úgy tudja, országszerte mintegy 20 ezer tanárt bocsátana el a minisztérium, de reméli, hogy itt elsősorban a helyettesítőkről, és nem a címzetes állással rendelkezőkről van szó.

Úgy véli, az elbocsátások tervét csak akkor lehetne gyakorlatba ültetni, ha a megmaradt pedagógusok kötelező óraszámát megnövelnék, s mint mondja, Európa több országában eleve nagyobb ez a szám, mint Romániában. Jelenleg egy tanárnak minimum 18 órát kell tartania egy héten, s az ezen felüliekért túlórapénzt kapnak. Akár 22-re is megnövelhetnék ezt a számot, hogy az osztályoknak ne kelljen megszűnniük a pedagógushiány miatt. Puskás Ágnes úgy nyilatkozott, más lehetőség híján ő megbarátkozna azzal a gondolattal is, hogy jóval több munkát végezzen ugyanannyi pénzért, mint eddig, bár neki mostanáig is több órája volt hetente a kötelezőnél.

„Nekem nagyváradi, címzetes állásom van, a mai gazdasági helyzetben ezt nem hagynám ott egy bizonytalanért, nagyon sajnálnám” – mondja. Úgy gondolja, azok a tanárok váltanának akár szakmát is, ha rosszabbra fordul a helyzet, akik jelenleg sem elégedettek a munkahelyükkel.

„Kérdés, hogy pontosan kikre vonatkozik az intézkedés: csak a közalkalmazottakra vagy pedig a közpénzből fizetett alkalmazottakra?” – tette fel a kérdést Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének Hargita megyei elnöke, aki szerint amennyiben az intézkedéscsomag az utóbbi kategóriát is érinti, a kórházakban tevékenykedő orvosokra is vonatkozik az majd.

„Ebben az esetben pedig jó, ha a kormány közbenjár a felsőbb hatalmaknál, hogy tíz napig senki ne betegedjen meg” – fogalmazott az orvos. Véleménye szerint egyébként az intézkedés nem érinti a háziorvosokat, hiszen ők magánvállalkozóként praktizálnak. Ám – tette hozzá –, „a jelenlegi kormányzás mellett Romániában bármi elképzelhető”.

Egyszerűen csak önkéntes munka?

A kormány által tervezett intézkedések ellen ugyanakkor a szakszervezetek is felemelték a szavukat. Mint Dumitru Costin, a BNS országos szakszervezeti tömb elnöke tegnap hangsúlyozta, a kényszerszabadság lebegtetése helyett a kormánynak arról kellene megpróbálnia meggyőzni a közszférában tevékenykedőket, hogy ingyen, mintegy közmunkaként lássák el munkaköri kötelességeiket. Szerinte ugyanis sem a 10 napos kényszerszabadság, sem a hat órára csökkentett munkaidő nem hozhat megoldást, hiszen attól, hogy válság van, a munka mennyisége nem csökken. Dumitru Costin szerint a kormány végső kétségbeesésében nyúlt ehhez a lehetőséghez.

„Hét hónapon át nem hozták meg a megfelelő válságellenes intézkedéseket. Most pedig így lépnek, mivel bebizonyosodott, nem tudnak hatékonyan fellépni a gazdasági krízis ellen” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a legnagyobb visszásság mindemellett abban áll, hogy amíg egyesek kényszerszabadságon lesznek, addig mások túlórázásra kényszerülnek, amit pedig nem lehet nekik kifizetni.

Lelkiismereti kérdés?

Eközben Marian Sârbu munkaügyi miniszter a szakszervezetek és az alkalmazottak lelkiismeretére próbál hatni. A tárcavezető tegnap úgy nyilatkozott, a közalkalmazottak érdekeit védő szervezetek vezetőinek meg kellene érteniük az intézkedések szükségességét, mivel „mindenki tisztában van azzal, hogy az ország gazdasági helyzete nem túl rózsás”.

Éppen ebből kiindulva, Sârbu azt szeretné elérni, ha az alkalmazottak megértően reagálnának, önként vállalnák a csökkentett munkaidőt vagy éppen kényszerszabadságot, hogy a kérdéskörben a kormánynak ne is kelljen törvényt alkotnia. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben a közalkalmazottak nem ellenkeznek, nagyon sok munkahelyet menthetnek meg gesztusukkal, sőt ezáltal a sokat hangoztatott hatalmas elbocsátáshullám is megelőzhetővé válna.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az intézkedéscsomagot kedden jelentette be Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Ennek keretében tíznapos kényszerszabadságra küldenék szeptember és november között a közalkalmazottakat, vagy a jelenlegi nyolc helyett mindössze napi hat órát kellene dolgozniuk, ezzel pedig a kormány számításai szerint 1,5 milliárd lejt lehetne megtakarítani, ami a hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékának felel meg.