„Folyamatosan téma volt”, hogy szeretnék fejleszteni Szilágyperecsent
Fotó: Facebook/Pericei Szilágyperecsen
Szilágyperecsen egy közel háromezer lakosú Szilágy megyei település, melynek vezetése nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek: turisztikai helységgé nyilváníttatnák a községet, és minél több vendéget csalogatnának a hagymájáról híres faluba. Boncidai Csaba RMDSZ-es polgármestert arról faggattuk, mit is jelentene ez a státusz, és milyen beruházásokra koncentrálnak a cím elnyerése érdekében.
2022. május 02., 07:582022. május 02., 07:58
Helyi érdekű turisztikai településsé szeretnék nyilváníttatni a Zilahtól mindössze 22 kilométerre található Szilágyperecsen községet, melynek közel háromezer lakosának körülbelül kétharmada magyar. Boncidai Csaba polgármester a Krónikának elmondta, az ötlet, miszerint a falu úgynevezett turisztikai helységgé válhatna, több „irányból” érkezett. Ugyanis „folyamatosan téma volt”, hogy szeretnék fejleszteni a települést – a falufejlesztési stratégiában is külön kitértek a turizmusfejlesztésre.
„Tudatában vagyunk, hogy Romániában a turizmus sok szempontból egy fehér folt. Ezen szeretnénk változtatni, vidéki, falusi turizmust kialakítani, kiépíteni” – mondta a polgármester. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a migrációs válság nagyon sok változást hozott: az emberek „menekülnek” a zsúfolt nagyvárosokból, Rómát vagy éppen Párizst egyre kevesebben látogatják,
Boncidai Csaba polgármester szerint eljött az ideje, hogy Szilágyperecsen is „megkapaszkodjon” a turizmus terén
Fotó: Facebook/Pericei Szilágyperecsen
Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív hozadéka lenne annak, ha Szilágyperecsent hivatalosan turisztikai célponttá nyilvánítanák, a polgármester kifejtette, hogy könnyebben tudnának bizonyos összegekre, támogatásokra pályázni, vagy akár a bankok is „szívesebben” adnának hitelt. Azt is megjegyezte, hogy
Elmondta, hogy az infrastrukturális nagyberuházások programja (POIM) keretében benyújtottak már egy pályázatot, hogy a település középületeinek fűtését termálvízzel, illetve geotermális energiával oldják meg, hogy kiépítsék a szükséges rendszert, ám az „döcögősen halad”. Reményeik szerint a turizmus fellendülése a termálvíz kiaknázásának is új lendületet adna.
Boncidai Csaba szerint ahhoz, hogy megtörténjen a falu turisztikai hellyé nyilvánítása, sok kritériumnak kell megfelelni, a pályázatot részletes dokumentációval kell alátámasztani. Jelenleg a levegő tisztaságát igazoló iratcsomót állítják össze, illetve dolgoznak már a szórakozási, kirándulási lehetőségeket bemutató dokumentáción is, valamint a közbiztonságra, az orvosi ellátásra, a személy- és áruszállításra vonatkozó részen is. A szakértők segítségével elkészített dokumentáció egy országos bizottság asztalára kerül majd, ők hozzák meg a végleges döntést az ügyben.
Szilágyperecsen főutcája hagymaárusokkal (archív felvétel)
Fotó: Makkay József
A településen jelenleg két múzeum üzemel – az egyik a községhez tartozó Szilágybadacsonyban született Iuliu Maniu egykori miniszterelnöknek állít emléket, a másik pedig Victor Deleu politikusnak, Kolozsvár valamikori polgármesterének –, de
A jövőben több panzió építését is tervezik, illetve szeretnének kialakítani egy rendszert a „szabad szobák” kiadására, ezáltal is bővítve a turisták elszállásolásának lehetőségét, de egyúttal segítve a helyieket is.
A polgármester azt is elmondta, hogy Szilágy megye bekerült az országos helyreállítási terv (PNRR) gasztronómiára fokuszáló egyik programjába is, és ennek Szilágyperecsen is részese. Nem véletlenül, hiszen
Remélik, hogy a turizmus fellendítése által sok alternatív munkalehetőséget biztosítanak majd: a polgármester például elképzelhetőnek tartja, hogy a helyiek kiadják a „tiszta szobáikat” vendégeknek, és a megfelelő higiéniai, egészségügyi követelmények teljesítése után ezt helyi ételek felszolgálásával kötnék össze.
Fotó: Makkay József
A szabadidős tevékenységek kapcsán a polgármester elmondta, hogy már tíz éve tervezik kerékpárút építését, ám a Környezetvédelmi Alaphoz beadott pályázatuk nem nyert, így remélik, hogy a PNRR révén valósíthatják majd meg. Elmondta, hogy
a megyei és országos utakat szeretnék mentesíteni a mezőgazdasági gépektől, illetve a kerékpárforgalmat is biztonságosabb helyre terelnék. Mezőgazdasági utakat már több település irányába kialakítottak: Szilágyperecsent Kraszna községgel és Szilágysomlyóval is összeköti egy-egy ilyen „erdőn, mezőn áthaladó”, tiszta levegőjű út.
Boncidai Csaba szerint több környező település elöljárói is gondolkoznak azon, hogy a turizmusra építsenek, de ők az elsők, akik konkrét lépéseket tettek, tesznek ennek érdekében „Sokszor dicsekszünk, hogy mit adott a teremtő, milyen szép vidéket, de nem nagyon teszünk azért, hogy ki is tudjuk használni, és másoknak is fel tudjuk ajánlani” – jelezte a polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható – derült ki vasárnap este.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!