„Folyamatosan téma volt”, hogy szeretnék fejleszteni Szilágyperecsent
Fotó: Facebook/Pericei Szilágyperecsen
Szilágyperecsen egy közel háromezer lakosú Szilágy megyei település, melynek vezetése nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek: turisztikai helységgé nyilváníttatnák a községet, és minél több vendéget csalogatnának a hagymájáról híres faluba. Boncidai Csaba RMDSZ-es polgármestert arról faggattuk, mit is jelentene ez a státusz, és milyen beruházásokra koncentrálnak a cím elnyerése érdekében.
2022. május 02., 07:582022. május 02., 07:58
Helyi érdekű turisztikai településsé szeretnék nyilváníttatni a Zilahtól mindössze 22 kilométerre található Szilágyperecsen községet, melynek közel háromezer lakosának körülbelül kétharmada magyar. Boncidai Csaba polgármester a Krónikának elmondta, az ötlet, miszerint a falu úgynevezett turisztikai helységgé válhatna, több „irányból” érkezett. Ugyanis „folyamatosan téma volt”, hogy szeretnék fejleszteni a települést – a falufejlesztési stratégiában is külön kitértek a turizmusfejlesztésre.
„Tudatában vagyunk, hogy Romániában a turizmus sok szempontból egy fehér folt. Ezen szeretnénk változtatni, vidéki, falusi turizmust kialakítani, kiépíteni” – mondta a polgármester. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a migrációs válság nagyon sok változást hozott: az emberek „menekülnek” a zsúfolt nagyvárosokból, Rómát vagy éppen Párizst egyre kevesebben látogatják,
Boncidai Csaba polgármester szerint eljött az ideje, hogy Szilágyperecsen is „megkapaszkodjon” a turizmus terén
Fotó: Facebook/Pericei Szilágyperecsen
Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív hozadéka lenne annak, ha Szilágyperecsent hivatalosan turisztikai célponttá nyilvánítanák, a polgármester kifejtette, hogy könnyebben tudnának bizonyos összegekre, támogatásokra pályázni, vagy akár a bankok is „szívesebben” adnának hitelt. Azt is megjegyezte, hogy
Elmondta, hogy az infrastrukturális nagyberuházások programja (POIM) keretében benyújtottak már egy pályázatot, hogy a település középületeinek fűtését termálvízzel, illetve geotermális energiával oldják meg, hogy kiépítsék a szükséges rendszert, ám az „döcögősen halad”. Reményeik szerint a turizmus fellendülése a termálvíz kiaknázásának is új lendületet adna.
Boncidai Csaba szerint ahhoz, hogy megtörténjen a falu turisztikai hellyé nyilvánítása, sok kritériumnak kell megfelelni, a pályázatot részletes dokumentációval kell alátámasztani. Jelenleg a levegő tisztaságát igazoló iratcsomót állítják össze, illetve dolgoznak már a szórakozási, kirándulási lehetőségeket bemutató dokumentáción is, valamint a közbiztonságra, az orvosi ellátásra, a személy- és áruszállításra vonatkozó részen is. A szakértők segítségével elkészített dokumentáció egy országos bizottság asztalára kerül majd, ők hozzák meg a végleges döntést az ügyben.
Szilágyperecsen főutcája hagymaárusokkal (archív felvétel)
Fotó: Makkay József
A településen jelenleg két múzeum üzemel – az egyik a községhez tartozó Szilágybadacsonyban született Iuliu Maniu egykori miniszterelnöknek állít emléket, a másik pedig Victor Deleu politikusnak, Kolozsvár valamikori polgármesterének –, de
A jövőben több panzió építését is tervezik, illetve szeretnének kialakítani egy rendszert a „szabad szobák” kiadására, ezáltal is bővítve a turisták elszállásolásának lehetőségét, de egyúttal segítve a helyieket is.
A polgármester azt is elmondta, hogy Szilágy megye bekerült az országos helyreállítási terv (PNRR) gasztronómiára fokuszáló egyik programjába is, és ennek Szilágyperecsen is részese. Nem véletlenül, hiszen
Remélik, hogy a turizmus fellendítése által sok alternatív munkalehetőséget biztosítanak majd: a polgármester például elképzelhetőnek tartja, hogy a helyiek kiadják a „tiszta szobáikat” vendégeknek, és a megfelelő higiéniai, egészségügyi követelmények teljesítése után ezt helyi ételek felszolgálásával kötnék össze.
Fotó: Makkay József
A szabadidős tevékenységek kapcsán a polgármester elmondta, hogy már tíz éve tervezik kerékpárút építését, ám a Környezetvédelmi Alaphoz beadott pályázatuk nem nyert, így remélik, hogy a PNRR révén valósíthatják majd meg. Elmondta, hogy
a megyei és országos utakat szeretnék mentesíteni a mezőgazdasági gépektől, illetve a kerékpárforgalmat is biztonságosabb helyre terelnék. Mezőgazdasági utakat már több település irányába kialakítottak: Szilágyperecsent Kraszna községgel és Szilágysomlyóval is összeköti egy-egy ilyen „erdőn, mezőn áthaladó”, tiszta levegőjű út.
Boncidai Csaba szerint több környező település elöljárói is gondolkoznak azon, hogy a turizmusra építsenek, de ők az elsők, akik konkrét lépéseket tettek, tesznek ennek érdekében „Sokszor dicsekszünk, hogy mit adott a teremtő, milyen szép vidéket, de nem nagyon teszünk azért, hogy ki is tudjuk használni, és másoknak is fel tudjuk ajánlani” – jelezte a polgármester.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!