A válság ellenére dúl az élelmiszer-pazarlás: hatékonyabb törvényi háttér és tudatos tervezés segíthet

A válság ellenére dúl az élelmiszer-pazarlás: hatékonyabb törvényi háttér és tudatos tervezés segíthet

Nincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt ételt

Fotó: Veres Nándor

A romániai éttermek mintegy 73 százaléka számára problémát jelent az élelmiszer-pazarlás; a legtöbb eldobott termék az alapanyagok közül kerül ki, azaz zöldség, gyümölcs vagy hús – derül ki egy felmérésből, melyet idén április és augusztus között végeztek. Közben készül a parlamentben egy intézkedéscsomag, mely hatékonyabb eszközöket ír elő az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére. A pocsékolást ugyanakkor tervezéssel tudjuk jelentős mértékben csökkenteni – mondták el a lapunk által megszólaltatott szakértők.

Bíró Blanka

2022. október 07., 08:062022. október 07., 08:06

Az étterem-üzemeltetők munkáltatói szövetsége (HORA) jogi keretet követel az élelmiszer-adományozáshoz. Ion Biriș, a HORA elnöke azzal érvelt, hogy az éttermekben elkészített ételek 5–15 százalékát kidobják, nyersanyagok terén pedig akár 70 százalékos is lehet a veszteség. Az élelmiszer-pazarlás elleni 2016/217-es számú törvénynek nincsenek módszertani szabályai – bár az ágazat munkáltatói szövetsége két fordulóban is dolgozott a módszertanon, azt nem sikerült véglegesíteni.

Jelenleg az országban 38, az élelmiszer-adományozási mechanizmusban részt vevő szervezet működik, közülük 10 élelmiszerbank. Ám még sincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt élelmiszert, és azért bizonyos összegeket elszámoljanak költségként, vagyis levonják az adóalapjukból. Így a nap végén kénytelenek kidobni a sárgabarackos kacsamellet vagy az áfonyalekváros őzgerincet – mutatott rá Biriș. Hozzátette, minden a jogszabályokon múlik.

A törvényhozás figyelembe vehetné az új hűtési és fagyasztási eljárásokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy az élelmiszerek megőrizzék tulajdonságaikat.

Vagy be lehetne vezetni egy olyasfajta kötelezettséget, mint amilyet Spanyolországban most terveznek: a vendégek rendelkezésére kell bocsátani dobozokat, amelyekben hazavihetik az ételt, amit nem esznek meg. Ion Biriș rámutatott, hogy a legtöbb élelmiszert a rendezvényiparban és a vállalati éttermekben pazarolják el, a két iparág önmagában 30 százalék körüli veszteséget szenved el.

Galéria

Kár érte. Uniós elvárás is az ételpazarlás csökkentése

Fotó: Pixabay.com

Felmérés készült a pazarlásról

Az élelmiszer-utalványokat kiadó Edenred Románia közvélemény-kutatásának nemrég közzétett adatai szerint a válaszadó étterem-tulajdonosok 73 százaléka azt mondta, hogy kénytelen élelmiszert pazarolni, ugyanakkor 55 százalékuk már intézkedett a jelenség csökkentéséről. A vendéglők fele az elkészített ételek 1–5 százalékát dobja ki, 20 százalékuk pedig a napi mennyiség 5–15 százalékát. A kidobott termékek 70 százalékát olyan alapanyagok teszik ki, mint a zöldség, gyümölcs és hús, 30 százalékát pedig a kész ételek.

Tízből három étterem-üzemeltetőnél csak a konyhában történik pazarlás, míg 70 százalékuknál az étteremben vagy mindkét helyen

– számolt be az Agerpres hírügynökség. A lejáró szavatosságú élelmiszerek felét kidobják, 20 százalékát pedig újra felhasználják más ételek elkészítéséhez; a fennmaradó 30 százalékot a személyzetnek vagy állatmenhelyeknek adományozzák, visszaszolgáltatják a beszállítónak, vagy még a szavatossági idő lejárta előtt felhasználják – derül ki a HORA-val és a Mastercarddal partnerségben készített felmérésből.

A válaszadók többsége (81 százalék) szerint nyáron a legnagyobb a pazarlás, ami egyrészt a magas hőmérséklettel, másrészt a nagyobb forgalommal magyarázható; 32 százalék azt is elmondta, hogy hétvégén nagyobb a pazarlás, mint hétköznapokon.

A felmérés szerint tízből nyolc vendéglős odafigyel erre a problémára, és 50 százalékuk már intézkedett a pazarlás csökkentéséről. A legtöbben úgy vélik, ennek legjobb módja a termékeik iránti kereslet és az alapanyagok beszerzésének megfelelő összehangolása.

Arra a kérdésre, hogy mi segítené őket az élelmiszer-pazarlás kezelésében, a legtöbben a felesleges élelmiszerek értékesítésének lehetőségét jelölték meg, többek között speciális alkalmazásokon keresztül (63 százalék), továbbá a felesleges élelmiszerek eladományozását (43 százalék), valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó tanácsokat és ajánlásokat tartalmazó útmutatót, illetve törvénybe foglalt megoldásokat. Az Edenred és a HORA ki is dolgozta Az élelmiszer-pazarlás csökkentése 10 lépésben című útmutatót, amely gyakorlati megoldásokat tartalmaz az élelmiszer-pazarlás mérséklésére a beszerzéstől a tároláson és az ételek elkészítésén át a tálalásig, majd a maradékok kezeléséig. A felmérés 2022 áprilisa és augusztusa között készült.

Galéria

Fotó: 123RF

Hat év alatt 5 százalékkal csökkent a pazarlás mértéke

Románia 2016-tól mostanáig 5 százalékkal csökkentette az élelmiszer-pazarlást – tájékoztatott eközben Petre Daea mezőgazdasági miniszter az élelmiszer-pocsékolás tudatosításának nemzetközi napja alkalmából. A miniszter elmondta, uniós viszonylatban Románia nem áll rosszabbul az élelmiszer-pazarlás terén, mint más országok, és véleménye szerint jó úton halad. Daea emlékeztetett, hatályban van egy élelmiszer-pazarlásról szóló törvény, amely „világosan leszögezi”, mit kell tenni azokkal az élelmiszeripari termékekkel, amelyeknek szavatossági ideje rövidesen lejár. Hangsúlyozta,

országszerte 10 élelmiszerbank működik a nagyobb városokban, amelyek átveszik az üzletektől ezeket a termékeket, és szétosztják a nélkülözők között.

Az újságírók azon kérdésére, hogy személy szerint ő mit tesz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a miniszter leszögezte: a megfelelő dolgokat a megfelelő időben és a megfelelő mennyiségben fogyasztja.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

Hatékonyabb törvény a parlament előtt

Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozói májusban iktattak a parlamentben az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló új intézkedéscsomagot. A kezdeményezők szerint az új javaslat hatékonyabb, mint a meglévő. Célja, hogy teljesítse Románia nemzetközi szinten vállalt célkitűzéseit, vagyis 2030-ra a felére csökkentse az egy főre jutó ételpocsékolás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növekedjen az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyisége.

Miklós Zoltán, a tervezet egyik kidolgozója a Krónikának elmondta, a jelenlegi jogszabály lehetőségeket teremt a pazarlás csökkentésére, az új tervezetben viszont már kötelezettségek és szankciók is megjelennek. A dokumentum jelenleg a szenátusban előtt van, eddig minden szakbizottságban pozitívan bírálták el. A tervezetben többek között az áll, hogy a mezőgazdasági minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése, amely azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, amelyek aktív feladatot vállalnak az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Ugyanakkor

azt is előírja, hogy az éttermekből az el nem fogyasztott ételt megfelelően becsomagolva, pluszköltségek nélkül is magunkkal vihetjük, sőt a vendéglátóegységeknek a menüben is jól láthatóan fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget.

Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Tervezéssel a pazarlás ellen

Az éttermi pocsékolás elsősorban abból adódik, hogy nehezen tervezhető a vendégek napi forgalma és az igénye – mutatott rá megkeresésünkre Mara Gyöngyvér egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektorhelyettese. A Biomérnöki Tanszék oktatója hozzátette, emiatt olykor alapanyagok vagy elkészített ételek mennek veszendőbe. „Éttermi szinten természetesen a közegészségügyi előírások miatt nem lehet újragondolni egy ételt, ez viszont a saját háztartásunk szintjén egy megoldás lehet. Éppen emiatt

több országban is működnek olyan ételmentő vállalkozások, amelyek az éttermekben megmaradt ételt kedvezményes áron értékesítik, vagy éppen rászorulóknak adományozzák.

Az ilyen vállalkozások egyrészt környezettudatosak, másrészt pedig lehetőséget teremtenek kiváló minőségű ételek olcsóbb megvásárlására és jótékonykodásra” – részletezte az egyetemi oktató.

Háztartási szinten jobban lehet mennyiségileg tervezni, hiszen a családtagok száma ismert. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében javasolt heti menüt készíteni, és szigorúan az ahhoz szükséges alapanyagokat megvásárolni – javasolja a szakértő. Ha lehet, akkor kerülni kell az impulzív vásárlást, különösen a gyorsan romló élelmiszerek terén.

Galéria

Fotó: 123RF

A háztartásunkban érdemes követni ételeink szavatosságának határidejét, és azokat kell előbb elfogyasztani, amelyek hamarabb lejárnak.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a romlékony élelmiszereken a fogyaszthatósági idő van feltüntetve, és ha ez lejár, utána valóban nem érdemes kísérletezni, mert fogyasztása egészségi kockázattal jár. De a tartósabb termékek (száraztészta, liszt, rizs) minőségmegőrzési ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobni.

Ugyanakkor környezeti szempontból az sem mindegy, hogy milyen étel vagy alapanyag megy kárba, hiszen vannak nagy ökológiai lábnyommal rendelkező ételek, mind például az avokádó.

Ami a főtt ételmaradékokat illeti, ha nagyobb mennyiség marad otthon, akkor másnap is elfogyasztható, lefagyasztható vagy éppen újragondolható. Az újragondolás jegyében például a megmaradt főtt húst felhasználhatjuk tésztába, tortillatekercsek készítéséhez vagy zöldségeket tölthetünk meg vele, de akár készíthetünk belőle pástétomot. Szüleink és nagyszüleink receptjei között, de akár a gasztrooldalakon is találhatunk ötleteket, ha elhatároztuk, hogy teszünk az élelmiszer-pazarlás ellen – összegzett Mara Gyöngyvér.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 13., hétfő

Cifra népviseletben konfirmáltak a fiatalok Kalotaszeg településein

Kalotaszeg legtöbb magyarlakta településén vasárnap konfirmáltak a református fiatalok, akik a hagyományoknak megfelelően cifra népviseletbe öltöztek a jeles alkalomból.

Cifra népviseletben konfirmáltak a fiatalok Kalotaszeg településein
2024. május 12., vasárnap

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő

Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.

Életét vesztette a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nő
2024. május 12., vasárnap

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet

Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.

Kreatív inspirációt jelent az erdélyi táj és legendavilág: Popa Zsolt divattervező újragondolta az avasi viseletet
2024. május 12., vasárnap

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola

A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.

Megújult a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium, kibővült a Körtvélyfái Általános Iskola
2024. május 11., szombat

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?

Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.

Vipera, medve, vaddisznó, pásztorkutya: hogyan előzhetjük meg a támadásokat túrázáskor?
2024. május 11., szombat

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban

Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.

Harminc métert zuhant egy turista a Radnai-havasokban
2024. május 11., szombat

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén

Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.

Lelket, egészséget, családokat érintő témákat járnak körül a Szatmárnémetiben tartandó Édesanyák hetén
2024. május 11., szombat

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői

Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.

Az Európai Unió reformját szorgalmazták Kolozsváron a EFA és az EMSZ vezetői
2024. május 11., szombat

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját

Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Tantervtől gyakorlatig: Szovátán tartják a hétvégén a Magyartanárok Országos Konferenciáját
2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde