A túlzott sófogyasztás is veszélyesebb a Covid-vakcina mellékhatásainál

A túlzott sófogyasztás is veszélyesebb a Covid-vakcina mellékhatásainál

Romániában 17 millió dózis felhasználásával eddig több mint 8,1 millió személyt oltottak be koronavírus ellen

Fotó: Beliczay László

Nem tekinthető sem számottevőnek, sem aggasztónak a koronavírus elleni vakcinák beadása nyomán Romániában jelentett mellékhatások száma és aránya a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint. Az egészségügyi szakpolitikus és a tisztifőorvos kérdésünkre leszögezte: miközben a védőoltások elenyésző arányban okoznak komplikációt, a Covid-19 miatt jelentősen megszaporodtak a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények. Egybehangzó véleményük szerint nem kell tartaniuk a beoltottaknak esetleges hosszú távú mellékhatásoktól, egészségkárosodástól.

Rostás Szabolcs

2023. január 21., 15:262023. január 21., 15:26

Újfent a koronavírus-járvány idején tapasztalt összeesküvés-elméletektől és riogatástól hangos a bukaresti média, amely ezúttal a védőoltások beadása nyomán észlelt mellékhatások kapcsán kongatja a vészharangot. Hírtelevíziók újságírói, véleményformálók éjt nappallá téve bizonygatják, hogy a Romániában is alkalmazott vakcinák tömegesen eredményeztek súlyos mellékhatást, és gyakorlatilag megannyi rosszullétet, infarktust, trombózist az oltásokkal hoznak összefüggésbe.

Az egyik hírtévé műsorvezetője odáig ment, hogy rendszeresen közli: nagyon bánja, hogy beoltatta magát koronavírus ellen, annak viszont kifejezetten örül, hogy a gyermekeit nem.

Így ne kommunikálj egy jelentést

Tény, hogy az összeesküvés-elméletek gyártása számára sok esetben a bukaresti hatóságok megkésett, vagy sok esetben téves kommunikációja is munícióval szolgál. Nemrég például úgy került napvilágra a koronavírus elleni oltási kampányt másfél évig koordináló országos bizottságnak (CNCAV) a védőoltások mellékhatásait ismertető jelentése, hogy azt nem a még tavaly nyáron megszűnt, Valeriu Gheorghiță katonaorvos vezette testület tette közzé, hanem Bogdan Oprea, az egészségügyi minisztérium egykori szóvivője.

Ráadásul a Bukaresti Egyetem újságírói szakának oktatója azzal vádolja a CNCAV-ot és annak volt koordinátorát, hogy a 2020. december 27-én indult oltási kampány során megpróbáltak eltussolni a védőoltás okozta mellékhatásokat.

Gheorghiță cáfolta az állításokat, leszögezve, hogy az oltási kampányt koordináló bizottság minden egyes mellékhatást dokumentált – a súlyosabb eseteket orvosok ki is vizsgálták –, közzétett, majd jelentette az Európai Gyógyszerügynökség által létrehozott platformnak.

A jelentés egyik hiányossága amúgy, hogy mindössze 2022 februárjával bezárólag tükrözi az oltással kapcsolatos helyzetképet. Ugyanakkor annak ellenére látták el a diadalittasan hangzó RO Vaccinare – Küldetés teljesítve 2020-2022 címmel a dokumentumot, hogy kiderül: tavaly februárban a romániai lakosság átoltottsága mindössze 41,85 százalékos volt. Persze azóta a kéthetente frissülő hivatalos adatok alapján tudjuk, hogy a 25 hónapja tartó oltási kampány során mintegy 17 millió dózist adtak be az országban a COVID-19 elleni különböző vakcinákból, 8,1 millió személyt teljeskörűen beoltottak, 2,6 millióan a harmadik, több mint 22 ezren pedig a negyedik dózist is megkapták.

Galéria

Egy év alatt több mint 41 ezer mellékhatást jelentettek a beoltottak, az azóta eltelt időszakről nincs adat

Fotó: CNCAV

A 160 oldalas jelentés értelmében az oltási kampány kezdetétől 2021 végéig 19 716 esetben jegyeztek mellékhatást a koronavírus-vakcina beadása nyomán – hogy aztán egy átfogóbb táblázatból kiderüljön, miszerint a mellékhatások száma a jelzett időszakban tulajdonképpen 41 486. Az eltérést azzal magyarázzák, hogy egy beoltott személy több jellegű mellékhatást is produkálhatott. A többség általános jellegű volt: hidegrázás, láz, bőrpír. Súlyosabb mellékhatások között szerepel 15 kardiovaszkuláris jellegű (10 szívizomgyulladás, 4 szívburokgyulladás, egy szívizom- és szívburokgyulladás), 18 hematológiai rendellenesség (pl. trombózis), 20 idegrendszert érintő rendellenesség (pl. arcbénulás, szenzoros neuropátia), az immunrendszert érintő rendellenességek: 424 allergiás reakció, 12 anafilaxiás sokk. A jelentés szerint szívizomgyulladás 4 esetben a 15 és 19 év közötti korosztályban, 2 esetben a 20-24 éves korosztályban, egy-egy esetben a 30-34, 35-39, 40-49 és 50-54 éves korosztályban lépett fel. Elhalálozással nem hozták összefüggésbe a Covid-vakcinát.

A mellékhatások többsége láz, gyulladás

Tehát a Romániában beadott védőoltások 0,24 százaléka esetében észleltek mellékhatást, vagy legalábbis ilyen arányban jelentettek kellemetlen utóhatást az oltottak. Sok-e vagy kevés ez a szám? Dr. Vass Levente, a bukaresti egészségügyi minisztérium államtitkára és dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője egyaránt felhívta a figyelmet: nemzetközi és romániai viszonylatban is csak abban az esetben engedélyeznek egy gyógyszert, oltást, ha a jótékony hatások közepette elenyésző arányban jelentkeznek az esetleges mellékhatások.

A védőoltások nyomán jelentkező komplikációk többsége lokális jellegű probléma, a szervezet enyhe reakciója (kis láz, gyulladás a helyszínen), amely úgy tud antitesteket termelni, ha reagál, immunválaszt ad.

„Ezek a kis megbetegedések, enyhe hőemelkedések jelentik a komplikációk túlnyomó többségét. Romániában ugyanolyan arányban jelentkeztek komplikációk, mint azokban a nyugat-európai országokban, ahol 80-90 százalékos átoltottságot produkáltak. A maradandó nyomokat hagyó, egészségkárosodást okozó komplikációk száma, aránya elhanyagolható. Persze ha egyénenként vizsgáljuk azokat az eseteket, amikor valaki súlyosan megbetegedett az oltásnak tulajdoníthatóan, az sajnálatos, de statisztikailag nem ugrik ki az átlagból” – nyilatkozta lapunknak Vass Levente.

Galéria

Vakcinatípusok korcsoportokra gyakorolt mellékhatása. Az AstraZeneca például a fiatalokat „rázta meg”

Fotó: CNCAV

Az RMDSZ-es államtitkár fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy miközben Románia lakosságának mintegy 50 százaléka oltás révén szerzett immunitást a koronavírus ellen, a lakosság másik fele pedig megfertőződés útján (számuk 3,3 millióra rúg) vagy passzív immunitást szerzett, a Covid-19-cel összefüggésbe hozható halálesetek 80-90 százaléka azok közül került ki, akik nem oltatták be magukat. Szerinte az oltatlanok, a szkeptikusok azzal „fizették meg” egyenként a járványhullámnak, a SarsCov2-fertőzésnek az árát, hogy nem oltakoztak, ezzel egy időben az oltottak közösségként, egymással szolidarizálva bevállalták az esetleges komplikációkat.

„Ma már nem érdemes boncolgatni, kinek volt visszamenőleg igaza. Viszont a szakvélemények és az innovációs egészségügyi fejlesztések szerint a hírvivő RNS (messenger RNS vagy mRNS)-alapú oltóanyag nyújt megoldási lehetőséget számos onkológiai megbetegedésre a következő években. Egészségügyi minisztériumi illetékesként, szakpolitikusként egyértelműen azt tudom mondani: érdemes felvenni az oltást az influenza és a SarsCov2 fertőzések különböző mutánsai ellen egyaránt, mert a statisztikák azt mutatják, hogy reálisan véd az elhalálozástól, a súlyos megbetegedéstől” – jelentette ki a marosvásárhelyi urológus főorvos.

Feladvány aktuáriusoknak: hány életet mentett meg a vakcina?

Hargita megyében százezer dózist adtak be a koronavírus elleni oltóanyagból, és ezek után 40, enyhe kategóriába sorolt mellékhatást jelentettek, többnyire izomfájdalmat, bőrpírt; sem halálos, sem súlyos mellékhatást nem észleltek a megyében. Tar Gyöngyi tisztifőorvos úgy véli, az embereket az oltástól elriasztani kívánó mendemondák többnyire az interneten keringtek, a statisztikai adatok azonban nem igazolták ezeket az állításokat, félelmeket. Amikor a belgyógyász főorvos nemrég megkapta a koronavírus omikron variánsa elleni, negyedik vakcinát, 37,1 fokos láza volt, ami reggelre teljesen eltűnt, személyes következtetése szerint mindenképp megért ennyi „macerát” az, hogy megerősítse a védettségét.

Elmondta, ha szakmailag bármilyen kételye lett volna a vakcina kapcsán, nem oltatta volna be magát és családját, négy gyermekével együtt, az esetleges kockázatokat is mérlegelve, egyértelműen a vakcina jótékony hatása mellett döntve.

„Szembetűnő a beadott dózisok és a mellékhatások száma közötti különbség. No de hány életet mentett meg eközben az a sok beadott vakcina? Bár léteznek járványstatisztikákra, előző hullámok megfigyeléseire épülő matematikai megközelítési eljárások, amelyek megbecsülik, ami nem történt meg, a biztosítási ágazatban tevékenykedő aktuáriusokhoz hasonlóan kiszámolják, mekkora a meg nem történt eseményből adódó nyereség, a megelőzésnek éppen ez a dillemája. Közvetlen módszerrel ugyanis sohasem tudjuk bebizonyítani a megelőzés tényleges hatékonyságát, felmutatva például egy embert, hogy őt megmentette a vakcina, hiszen nem tudjuk bizonyítani, mi történt volna, ha nincs beoltva. Sokak számára nehéz bizonyítani a prevenciós módszerek hatékonyságát, de az embereket mégis csak a szakemberek hitelessége kell megyőzze, és persze az, hogy leállt a járvány. Persze valamikor úgy is leállt volna, de sokkal kevesebb áldozat van így, mintha még bekövetkezik néhány tomboló hullám” – állapította meg Tar Gyöngyi.

Galéria

Tar Gyöngyi tisztifőorvos: statisztikai adatok nem támasztják alá az oltástól elriasztani kívánó mendemondákat

Fotó: Székelyhon Tv

Vass Levente a mellékhatások adataival kapcsolatos viták ügyében fontosnak tartja, hogy az egészségügyi minisztérium, a statisztikai hivatal és a CNCAV statisztikái egybecsengenek, a lakosság részéről érkező panaszokat följegyezték, ezek pedig hasonlóak a világ minden táján észlelt mellékhatásokhoz. Szerinte sok esetben rendszerszintű problémákat képes okozni, hogy az elmúlt években az egészségügyi tárca irányításában egyformán szerepet vállaló három nagy román párt – a PSD, a PNL és az USR – előszeretettel keresi a bűnbakot visszamenőleg az ágazat különböző rendellenességeiért.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, milyen hosszú lefolyású járványt eredményezett Kínában az RNS-alapú oltóanyag hiánya.

„Ez is azt bizonyítja, hogy Románia helyesen járt el az Európában alkalmazott oltóanyagok használatával, vagy amikor korlátozó intézkedéseket foganatosított, amikor szükség volt rá. Emlékezzünk vissza: a svéd egészségügyi szakpolitika kezdetben azt mondta, nem kellenek a korlátozások, átsöpör a járvány az embereken, és megszerzik az immunitást. Viszont amikor felütötte a fejét a vírus az öregotthonokban, és nem ismerték a betegség kezelésének a módját, rájöttek, hogy ezt nem folytathatják tovább, és muszáj volt alávetni magukat az európai járványkezelési rendszernek” – mutatott rá az RMDSZ-es szakpolitikus.

A rákkezelés terén is áttörést hozhat a géntechnológia

Megkérdeztük a szakértőket, kell-e tartaniuk a beoltottaknak hosszú távú mellékhatásoktól, illetve összefüggésbe hozható-e egy később bekövetkező esetleges egészségkárosodás, infarktus a vakcinával. Tar Gyöngyi elmondta, az egyidejűség sohasem használható fel bizonyítékként, mert egyidejűség létezhet egymástól teljesen független események között is, de nem bizonyítanak ok okozati összefüggést. Hozzátette, a statisztika szabályaival levezethetők teljesen abszurd, mindenki számára egyértelműen hamis következtetések. Az Egyesült Államok egyik kórházában például megvizsgálták, hogy bizonyos időszakban a lábtörést szenvedett páciensek körében sokkal több volt az augusztusban született, ebből pedig „tudományosan” levezették, hogy az év nyolcadik hónapjában születettek nagyobb eséllyel eltörik a lábukat – ami nyilvánvalóan egész más tényezőkön múlik.

A Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője rámutatott: miközben a statisztikák nem mutatnak kiugró rendellenességeket a védőoltások tekintetében, a koronavírus-fertőzés miatt megszaporodtak a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények.

„A túlzott sófogyasztás, az egészségtelen, mozgásszegény életmód árt az emberiség bizonyos kategóriáinak, míg a védőoltás kifejezetten segít. A kutatók által a Covid-pandémia alatt erőltetett menetben elért eredmények hasznosításával, a géntechnológiás módszernek köszönhetően óriási lépéssel haladunk a rákmegelőzés és -kutatás terén. Egy daganatos beteg vajon elutasítana egy kezelést, gyógyszert csak azért, mert a koronavírus elleni oltás alapjául szolgáló géntechnológiával fejlesztették ki?” – tette fel a kérdést a székelyföldi tisztifőorvos. Tar Gyöngyi szerint számottevő véleménykülönbségeket nem lehet drasztikusan megváltoztatni, de a cél az, hogy a felnövő generációk kevésbé legyenek kitéve sarlatánok hatásának, minél önállóbban, felelősségteljesebben tudjanak döntést hozni a saját egészségükről.

Galéria

Vass Levente államtitkár: elhanyagolható a maradandó nyomokat hagyó, egészségkárosodást okozó komplikációk aránya

Fotó: Székelyhon Tv

Idézet
Nem kell tartaniuk a beoltottaknak a hosszú távú mellékhatásoktól” – szögezte le kérdésünkre Vass Levente.

Az államtitkár közölte, komplikáció, súlyos megbetegedés esetében rehabilitációs kezelést biztosít a romániai egészségügyi rendszer. „Ma nem látunk olyan problémát a koronavírus elleni vakcina kapcsán, amitől hosszú távon tartani kellene. Nálunk az egész család beoltatta magát, a gyerekeink is megkapták a védőoltást, gyógyszerész feleségemmel ezt tartjuk a helyes útnak, ezen mennék végig még egyszer” – fejtette ki szakmai alapállásán túlmenően a személyes véleményét is a marosvásárhelyi orvos-politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy egy majdani megbetegedés miatt lehet-e gyanakodni a vakcinára, az államtitkár kifejtette: életünk folyamán bármilyen történés, ami környezeti hatásként befolyásolja a szervezetünket – beleértve az időjárást –, összefüggésbe hozható az egészségünkkel. Ennek ellenére például nem tapasztalni a miokardiális infarktusos esetek számának növekedését az oltottak esetében. „Ellenben középkorú férfiak esetében például nagyobb annak a kockázata, hogy az ülő életmód, a kevés mozgás, a helytelen étkezési szokás miatt esetleg megjelenjenek kardiovaszkuláris megbetegedések, mint a koronavírus elleni oltás hatása következtében” – húzta alá az egészségügyi minisztérium államtitkára.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 15., szerda

Kidobott hét kiskutyát, rekordösszegű pénzbírságot kell lepengetnie egy Bihar megyei férfinak

Rekordösszegű bírságot kapott egy bihari férfi, aki hét kiskutyától szabadult meg a Bihar megyei Hegyközpályi településen. A férfi egy autóból dobta ki az állatokat, és azt hitte, hogy megússza. Nem így történt.

Kidobott hét kiskutyát, rekordösszegű pénzbírságot kell lepengetnie egy Bihar megyei férfinak
2024. május 15., szerda

Kritikus állapotban levő, egynapos csecsemőt szállítottak Temesvárról Bukarestbe a SMURD repülőjével

Egynapos, kritikus állapotban lévő csecsemőt szállítottak kedd este Temesvárról Bukarestbe egy SMURD repülőgéppel – számolt be a News.ro hírügynökség.

Kritikus állapotban levő, egynapos csecsemőt szállítottak Temesvárról Bukarestbe a SMURD repülőjével
2024. május 14., kedd

Etnikumok közti gyűlöletet szított Simion Szatmárban az RMDSZ szerint

Etnikumok közötti gyűlöletet szított George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, amikor vasárnap beszédet mondott hívei előtt Erdődön – foglalt állást az RMDSZ Szatmár megyei szervezete.

Etnikumok közti gyűlöletet szított Simion Szatmárban az RMDSZ szerint
2024. május 14., kedd

Téves információk terjednek a csíksomlyói búcsúról egy hamisított programfüzet alapján

Téves információk terjednek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsúval kapcsolatban, ezért a ferencesek arra kérik az érdeklődőket, hogy tájékozódjanak hivatalos forrásból – hívta fel a figyelmet az erdélyi ferences rendtartomány sajtószolgálata.

Téves információk terjednek a csíksomlyói búcsúról egy hamisított programfüzet alapján
2024. május 14., kedd

A gyermekgyógyászatot támogatva a legkorszerűbb körülményeket biztosítja a kincses városban átadott kórház

Funkcionalitását és felszereltségét tekintve országos szinten egyedülálló egészségügyi intézményt hoztak létre Kolozsváron: az uniós alapokból épített gyermekpszichiátriai kórházat kedden adták át.

A gyermekgyógyászatot támogatva a legkorszerűbb körülményeket biztosítja a kincses városban átadott kórház
2024. május 14., kedd

Munkára jelentkeznek a politikában, szavazni is hajlandóak az erdélyi magyar fiatalok

Rekordszámú, 1200 fiatal pályázik idén különböző tisztségekre az RMDSZ színeiben a június 9-én rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választáson.

Munkára jelentkeznek a politikában, szavazni is hajlandóak az erdélyi magyar fiatalok
2024. május 14., kedd

Rövidke erdélyi sztrádaszakasz műszaki-gazdasági mutatóit hagyta jóvá a kormány

A kormány jóváhagyta az A3-as autópálya Brassó megyei, Keresztényfalva és Vidombák közötti szakaszának műszaki-gazdasági mutatóit – jelentette be kedden Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a Facebookon.

Rövidke erdélyi sztrádaszakasz műszaki-gazdasági mutatóit hagyta jóvá a kormány
2024. május 14., kedd

Mintegy 300 ezer zarándokot várnak Csíksomlyóra, a búcsú a lelki megújulásra próbálja hangolni a híveket

Lelki megújulásra próbálják hangolni a zarándokokat az idei csíksomlyói búcsún, melyre mintegy 300 ezer résztvevőt várnak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról – jelentették be a szervezők keddi csíkszeredai sajtótájékoztatójukon.

Mintegy 300 ezer zarándokot várnak Csíksomlyóra, a búcsú a lelki megújulásra próbálja hangolni a híveket
2024. május 14., kedd

Alkoholmérgezéssel került kórházba három Hargita megyei gyerek

Életveszélyes állapotban, alkoholmérgezéssel szállítottak kórházba Suceava megyében három gyereket, akik úgy tűnik, hogy elloptak egy üveg pálinkát, és addig ittak, amíg rosszul nem lettek.

Alkoholmérgezéssel került kórházba három Hargita megyei gyerek
2024. május 13., hétfő

A hónap második felében felbecsülhető lesz a májusi eső „értéke”

Meleg időre, de esőre is számítani lehet a következő két hétben országszerte – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

A hónap második felében felbecsülhető lesz a májusi eső „értéke”