Székelyföld nagyon gazdag gázkiömlésekben, mofettákban
Fotó: Veres Nándor
Lehet-e gyógyítani gázokkal? És lehet-e vonzó turisztikai célpont egy bugyborékoló, kénszagú lápvidék? Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megrendezett vándorgyűlésén elhangzott előadások szerint Székelyföld természeti csodái – a mofetták és a természetes gázömlések – nemcsak a gyógyulni vágyók számára jelentenek kincset, hanem a térség turizmusának is kulcselemei lehetnek, lehetnének.
2025. április 13., 09:002025. április 13., 09:00
2025. április 13., 11:492025. április 13., 11:49
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön megtartott vándorgyűlésén két különösen figyelemre méltó előadás is elhangzott, amelyek Székelyföld egyedülálló természeti jelenségeit – a mofettákat és a természetes gázömléseket – állították a középpontba. Az április 11–12-i találkozón dr. Tatár Márta és Talpas János osztották meg kutatásaik és tapasztalataik eredményeit a résztvevőkkel, rámutatva arra, hogy
Tatár Márta kardiológus előadása – Székelyföldi mofetták az egészség megőrzése szolgálatában címmel – a szén-dioxidban gazdag természetes gázfeltörésekre épülő gyógyhelyek jelentőségét és lehetséges jövőbeni szerepét vizsgálta. A mofetták – elsősorban Kovászna, Bálványos, Torja és más környékbeli települések térségében – régóta a helyi lakosság által ismert és használt gyógyító helyszínek.
Ennek köszönhetően különösen előnyös lehet érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség okozta szövődmények, illetve egyes neurológiai és reumatológiai panaszok esetén.
A mofettára alapuló gyógykezelések általában több hetes tartózkodást igényelnek
Fotó: Borbély Fanni
A gázfürdők hatásmechanizmusát ma már számos orvosi kutatás támasztja alá: javítják a vérkeringést, csökkentik a vérnyomást, segítik az anyagcsere-folyamatokat, és gyulladáscsökkentő hatásuk is lehet, továbbá immunerősítők.
Az előadó nem csupán a hatásmechanizmusokat ismertette, hanem hangsúlyozta azt is, hogy a szakszerű orvosi felügyelet és az egyéni állapothoz igazított kezelési protokoll elengedhetetlen ahhoz, hogy a mofetta-terápia valóban biztonságos és hatékony legyen. Rámutatott továbbá arra, hogy míg Romániában egyre több mofettát hasznosítanak intézményesített keretek között – például szanatóriumokban, balneológiai központokban –, addig számos természetes gázömlés ma is kihasználatlanul hever, pedig ezek szakszerű fejlesztése nemcsak az egészségügy, hanem a helyi közösségek gazdasága számára is lehetőségeket rejt.
Az előadás külön figyelmet szentelt Kovászna városának, amely a székelyföldi mofettás gyógykezelések egyik központjának számít. Tatár Márta kiemelte, hogy a város különleges geológiai adottságokkal rendelkezik: több tucatnyi természetes széndioxid-gázfeltörés található a környéken, melyek évszázadok óta használatban vannak, mára pedig szakszerűen kiépített kezelőhelyekké váltak. Ezek az adottságok képezik az alapját a város egészségügyi profiljának és gyógyturizmusának.
A kórház balneokardiológiai részlege a természetes mofetták terápiás lehetőségeit ötvözi a modern orvostudomány eszköztárával. Itt a páciensek komplex kezelési programban részesülhetnek.
Talpas János A gázömlések szerepe a turizmusban című előadásában a természetes gázfeltörések nemcsak gyógyászati, hanem turisztikai szempontból való hasznosíthatóságát vizsgálta. Székelyföld vulkanikus múltja rendkívül gazdag ilyen jelenségekben – a felszínre törő gáz, a „bugyborékoló” iszap, a kénes vagy kovasavas illatú források mind-mind különleges látványosságként is értelmezhetők,
A mofetták Erdély részben, de nem eléggé kiaknázott kincsei
Fotó: Kristó Róbert
Mint kifejtette, bár a kovásznai Pokolsár, a Buffogó-láp vagy a torjai Büdös-barlang ismertek, turisztikai szempontból még lehetne javítani kihasználtságukat. Hiszen ezek a különleges természeti képződmények nemcsak egészségügyi előnyöket kínálnak, hanem olyan élményt is nyújtanak, amely különösen vonzó lehet a természeti értékeket kereső látogatók, az ökoturisták és az alternatív élményeket kereső utazók számára. Ám ehhez szükség lenne arra, hogy a térség társítson más szolgáltatásokat is ezekhez.
A természetes gázömlések köré épülő turizmus sikere azon múlik, mennyire sikerül biztonságosan és tudatosan kiaknázni ezt a különleges adottságot. A megfelelő információs infrastruktúra, a látogatók eligazítása, valamint a természetes környezet védelme egyaránt alapfeltétele annak, hogy ezek a helyszínek valóban fenntartható módon járuljanak hozzá a régió idegenforgalmához.
Talpas János előadása rávilágított arra is, hogy bár a széndioxid-szivárgások természeti eredetűek, kezelésük tudományos és turisztikai szempontból is átgondolt megközelítést igényel. Az efféle, ritka természeti jelenségek Székelyföldet nem csupán gyógyhelynek, hanem egyedülálló „földrajzi élménypark” célpontjává is tehetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
Ezekben a napokban zajlik az aradi kerékpármegosztó rendszer beüzemelése, úgyhogy hamarosan igénybe vehetik a Maros-parti város lakói vagy a településre látogatók az önkormányzat által beszerzett 330 kétkerekű járművet.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.
A Kárpát-medence egységes természeti adottságai miatt az erdészek hasonló kihívásokkal szembesülnek, ezért elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Nagyváradon.
A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!