A felújított iskola, amely immár Ormós Zsigmond nevét viseli
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát. A névadó ünnepséget szeptember 9-én, a tanévnyitóval egy időben tartják; a névadót és a döntést az ötletgazda, Kocsik Krisztina iskolaigazgató méltatta a Krónikának. Arad megyében a magyar tanintézmények zöme helyi személyiségek nevét viseli.
2024. augusztus 29., 18:462024. augusztus 29., 18:46
2024. szeptember 09., 13:562024. szeptember 09., 13:56
A városi rangját 2004-ben visszakapó Pécska jelentős helyet foglal el a magyar kultúrtörténet térképén: ott született 1875. november 13-án gróf Klebelsberg Kuno művelődéspolitikus, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy 1813. február 20-án Ormós Zsigmond politikus, író, művészettörténész és műgyűjtő, de Nagy Oszkár festő (a nagybányai festőiskola jeles képviselője) és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
Hagyományőrző szervezetei, gazdag kulturális programjai vannak a helyi magyarságnak, az identitás megőrzésének legfőbb intézményei pedig a római katolikus és a református egyház, valamint az iskola. Utóbbi esetében az eddigi 2-es számú általános iskolát tartják hagyományosan „magyar” iskolának, annak ellenére, hogy román és magyar tagozat egyaránt működik az intézményben.
Az új tanévben 620 diákja lesz az iskolának, ebből 221 a magyar tagozaton, és minden évfolyamon (az előkészítő osztályoktól a nyolcadikosokig) önálló osztályt indítanak – tudtuk meg Kocsik Krisztinától. A tanintézmény épülete a közelmúltban nagyszabású felújításon esett át, úgyhogy a gyerekek ideális körülmények között tanulhatnak.
Az új névtábla
Fotó: Kocsik Krisztina
Ormós Zsigmondnak jelenleg emléktáblája van Pécskán, ez a római katolikus templom falán látható, és halálának centenáriumán helyezte el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Temesváron – ahová végül is munkássága kötötte – köztéri szobra is áll, Szakáts Béla temesvári művész alkotása, amit az úgynevezett Személyiségek sétányán avattak fel 2014 májusában, a központi parkban.
Ormós Zsigmond emléktáblája Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ormós Zsigmond egy sok nemzetiség lakta területen igazi fáklyavivője volt a magyarság ügyének. Ennek jegyében teremtett intézményeket, miután 1871-ben Temes vármegye, majd négy esztendővel később Temesvár főispánjának nevezték ki – fejtette ki egy 2013-as pécskai történészkonferencián Szekernyés János temesvári hely- és művészettörténész. – Fő célkitűzése volt, hogy múzeumot alapítson, és több évtizedes munkálkodás eredményeként 1891-ben meg is nyílt egy önálló épületben, ahol a gyűjteményeket bemutathatták szakáganként. Az iskolákban és a közintézményekben a magyar nyelv terjesztését segítette elő. Beköszöntő beszédében hangoztatta, hogy az itt élő népek békéjének fenntartását tartja legfontosabbnak.” Ormóst Temesváron temették el, de Szekernyés János szerint a kommunista időkben rátemettek a sírjára, csontjait szétdobálták, csupán egy négysoros sírvers volt olvasható a síremlék talapzatán.
Miklósik Ilona temesvári muzeológus, művészettörténész szerint Ormósnak jelentős az írói, újságírói és műkritikusi tevékenysége is. „Olaszországban kezdett foglalkozni a szépművészettel. Megállt a reneszánsznál, a széprajzot, a magasztos eszméket továbbadó festészetet szerette. Képtára és numizmatikai gyűjteménye a mai Temesvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjait jelentette” – mondta.
Helyi személyiségek „panteonja” a pécskai római katolikus templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bodó Barna temesvári politológus szerint „Ormós egy olyan példakép, akit csodálni lehet, követni nagyon nehéz”. „A legmagasabb politikai tisztségektől a rabláncig mindent megtapasztalt. A szabadelvűség meghatározta az életét, nem fogadta el, hogy egyesek kirekeszthetők a társadalomból, mindenkit meghallgatott, ítélkezés esetén a józan ész vezérelte” – foglalta össze a már említett pécskai konferencián.
Az Arad megyei magyar oktatási intézmények többsége az adott településhez kötőtő – főleg irodalmi – személyiségek neveit vették fel az 1989-es rendszerváltás után; kivételt a zimándújfalui általános iskola képez, amelyet az egyetemes magyar irodalom egyik képviselőjéről, Móra Ferencről neveztek el.
A kommunizmusban meghurcolt Páter Godó Mihály szülőfalujának, Kisiratosnak az általános iskoláját 2009-ben nevezték el a jezsuita szerzetesről. Az ágyai iskola névadója Olosz Lajos helyi születésű költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Nagyzerénd általános iskolája Tabajdi Károly jogász, Arad vármegye és Arad egykori főispánja nevét viseli. Simonyifalván Simonyi Imre költő „adta a nevét” az iskolához.
Magyar általános iskola működik még Kisjenő Erdőhegy nevű városrészében, valamint a Vinga községhez tartozó Majláthfalván, de ezeket nem nevezték el valamely személyiségről. Aradon a volt 10-es számú általános iskola hivatalosan Neuman fivérek-iskola, de abban már nincs magyar oktatás, holott egy évtizeddel korábban még népes magyar tagozat működött a gáji városnegyedben.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Pedagógusi és közösségszervezői tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!