Fotó: Román határőrség
A külföldi, elsősorban romániai cégek jelentette konkurenciára panaszkodnak a magyarországi fuvarozók, akik szerint rengeteg megrendeléstől elesnek a nyomott árak miatt. A hazai fuvarozók, valamint az országos érdekképviselet azonban a számtalan közvetítő, elsősorban a speditőrök beiktatásával magyarázza az alacsony fuvardíjakat.
2020. július 06., 17:062020. július 06., 17:06
2020. július 06., 17:132020. július 06., 17:13
Soron kívüli piacvédelmi konzultációt kezdeményezett július 9-ére a NiT Hungary az érintett szakhatóságok bevonásával, mert álláspontja szerint veszélyes árverseny tapasztalható a közúti árufuvarozásban, a magyarországi exportfuvarok mintegy harmadát áron alul viszik el a román fuvarozók – közölte az anyaországi fuvarozói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel. Mint arról beszámoltunk, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary – szerint már tavaly év végén tapasztalható volt az a tendencia, hogy az olcsóbb áron fuvarozó, sokszor szabálytalanságok sorát vállaló román kamionosok kiszorítják az ottani cégeket a magyar piacról, az árverseny a koronavírus-járvány időszakában még inkább kiéleződött. Az érdekképviselet példaként közölte, hogy ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók kilométerenként 0,85-0,9 euró díjjal számolnak, a román cégek ennél olcsóbban, vélhetően 0,5-0,75 euró kilométerenkénti díjon viszik el a fuvarokat.
Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára a közleményben elmondta, a külföldi és a magyarországi szolgáltatók költségelemeiben mindeddig nem lehetett kimutatni olyan markáns különbséget, ami ekkora eltérést eredményezhet a fuvardíjakban. Feltételezése szerint olyan szabálytalanságok sora áll a háttérben, amelyekkel a román vállalkozások nem akadnak fenn a hatósági ellenőrzéseken, így a létükért küzdő magyar vállalkozásokat olyan árversenybe kényszerítik, hogy azok sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek elvinni a fuvarokat.
A közleményben kiemelték, a román fuvarozókat jellemzően multinacionális cégek és szállítmányozási vállalatok választják annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatását mérséklendő a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban ajánlást tett közzé, amely szerint a hazai közúti közlekedési szektorra nehezedő rendkívüli kihívásokra tekintettel különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon áruja szállíttatásához. A NiT Hungary tagvállalataitól érkező visszajelzések alapján azonban nem tapasztalható változás, sok cég még mindig a román, lengyel, bolgár, litván fuvarozókat választja a magyarokkal szemben. „Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a magyar hatóságok állandó és következetes ellenőrzései, valamint az elektronikus fuvarlevél bevezetése javíthatnának a helyzeten” – írják a közleményben.
Lapunk kíváncsi volt a romániai fuvarozók, valamint az érdekképviselet álláspontjára a témában. Egy sepsiszentgyörgyi fuvarozó cég tulajdonosával folytatott beszélgetésünk során kiderült, az árufuvarozás közel sem tekinthető letisztult ágazatnak, a legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy a szállítók kevés esetben tárgyalnak közvetlenül a megrendelővel. „A gyárak felteszik az online börzére az árut, amelynek szállításával aztán a speditőr cégek bízzák meg a fuvarozókat. Mivel túl sok, akár 2-3 közvetítőn keresztül zajlik a fuvaroztatás, a megrendelő által kínált jobb árból a speditőrök jelentős szeletet lecsípnek, ezért a fuvarozó cégeknek már kevés jut” – vázolta az ágazatban végbemenő folyamatokat Böjte Gábor.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A székelyföldi fuvarozó lapunknak elmondta, elsősorban a kisebb cégek kényszerülnek arra, hogy „benyeljék” a közvetítők által lenyomott árakat. „Egy nyerges vontató önköltségi ára 60-65 eurócent kilométerenként, ennyi minimum kell ahhoz, hogy kijöjjön belőle az útadó, az amortizáció, a sofőr fizetése. Ennyiért semmiképpen sem vállalnék fuvart, tulajdonképpen a 80 eurócent is nyomott árnak számít” – magyarázta kérdésünkre Böjte Gábor. Hozzátette, a speditőrök által kínált nevetséges árakat akkor lehetne feltornászni, ha a fuvarozók nem közvetítők útján, hanem közvetlenül tárgyalhatnának az ügyfelekkel, megrendelőkkel. Megtudtuk egyébként, gyakori jelenség, hogy éppenséggel magyarországi speditőr cégek adnak megrendelést romániai fuvarozóknak.
A szállítmányozással foglalkozó vállalkozásokat tekinti a probléma gyökerének a Romániai Fuvarozók Szövetsége (FORT) is. Augustin Hagiu, a mintegy 1500 hazai közlekedési vállalkozást tömörítő szervezet elnöke a magyarországi panaszokra a Krónika megkeresésére úgy reagált: a magyar fuvarozóknak nem a romániai szállítókra kell megharagudniuk, hanem a „smekkerekre” (dörzsöltek – szerk. megj.). „Mégpedig azokra a speditőr házakra, amelyeket számos esetben éppen a multinacionális társaságok működtetnek. Ezek a cégek lefölözik a hasznot, emiatt a fuvarozóknak nagyon kevés jut” – nyilatkozta lapunknak Hagiu, aki szerint ezek a közvetítők okozzák a tisztességtelen versenyt az ágazatban.
A romániai fuvarozói szövetség vezetője kérdésünkre elmondta, a megoldás az lenne, ha bevezetnék az általuk régóta szorgalmazott európai referenciaárat, amely fedné a fuvarozók költségeit, és amely alá egyetlen érintett szereplő sem csökkentheti a díjszabást. Hagiu egyébként igyekezett tisztázni, hogy az általa vezetett FORT régóta együttműködést ápol a NiT Hungary-vel.
Különben a magyarországi közúti árufuvarozókat (mintegy 3000 ezer vállalkozást) és személyszállítókat tömörítő NiT Hungary nemrég levélben fordult az ügyben az egyik legnagyobb európai közlekedési logisztikai informatikai platformot üzemeletető szolgáltatóhoz. A gyártókat, kis- és nagykereskedőket logisztikai, árufuvarozási szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal összekötő TRASPOREON működtetőitől a civil szervezet azt kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kirívóan alacsony kilométerdíjon fuvart vállalókat – mivel pillanatnyi érdekek kiszolgálására építik tevékenységüket és hosszú távon fenntarthatatlanok – valamilyen módon kiszűrjék.
„Mindenki érdeke, hogy a piacon azonos versenyfeltételek mellet a tisztességesen működő vállalkozások maradjanak fenn, és a vállalkozás logikája mentén a tisztességes vállalkozások önköltségi szint fölött némi haszonra is szert tudjanak tenni az életben maradásuk érdekében” – hívta fel a figyelmet a magyarországi fuvarozók ipartestülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben vasárnap Arad megyében.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!