Fotó: Román határőrség
A külföldi, elsősorban romániai cégek jelentette konkurenciára panaszkodnak a magyarországi fuvarozók, akik szerint rengeteg megrendeléstől elesnek a nyomott árak miatt. A hazai fuvarozók, valamint az országos érdekképviselet azonban a számtalan közvetítő, elsősorban a speditőrök beiktatásával magyarázza az alacsony fuvardíjakat.
2020. július 06., 17:062020. július 06., 17:06
2020. július 06., 17:132020. július 06., 17:13
Soron kívüli piacvédelmi konzultációt kezdeményezett július 9-ére a NiT Hungary az érintett szakhatóságok bevonásával, mert álláspontja szerint veszélyes árverseny tapasztalható a közúti árufuvarozásban, a magyarországi exportfuvarok mintegy harmadát áron alul viszik el a román fuvarozók – közölte az anyaországi fuvarozói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel. Mint arról beszámoltunk, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary – szerint már tavaly év végén tapasztalható volt az a tendencia, hogy az olcsóbb áron fuvarozó, sokszor szabálytalanságok sorát vállaló román kamionosok kiszorítják az ottani cégeket a magyar piacról, az árverseny a koronavírus-járvány időszakában még inkább kiéleződött. Az érdekképviselet példaként közölte, hogy ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók kilométerenként 0,85-0,9 euró díjjal számolnak, a román cégek ennél olcsóbban, vélhetően 0,5-0,75 euró kilométerenkénti díjon viszik el a fuvarokat.
Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára a közleményben elmondta, a külföldi és a magyarországi szolgáltatók költségelemeiben mindeddig nem lehetett kimutatni olyan markáns különbséget, ami ekkora eltérést eredményezhet a fuvardíjakban. Feltételezése szerint olyan szabálytalanságok sora áll a háttérben, amelyekkel a román vállalkozások nem akadnak fenn a hatósági ellenőrzéseken, így a létükért küzdő magyar vállalkozásokat olyan árversenybe kényszerítik, hogy azok sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek elvinni a fuvarokat.
A közleményben kiemelték, a román fuvarozókat jellemzően multinacionális cégek és szállítmányozási vállalatok választják annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatását mérséklendő a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban ajánlást tett közzé, amely szerint a hazai közúti közlekedési szektorra nehezedő rendkívüli kihívásokra tekintettel különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon áruja szállíttatásához. A NiT Hungary tagvállalataitól érkező visszajelzések alapján azonban nem tapasztalható változás, sok cég még mindig a román, lengyel, bolgár, litván fuvarozókat választja a magyarokkal szemben. „Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a magyar hatóságok állandó és következetes ellenőrzései, valamint az elektronikus fuvarlevél bevezetése javíthatnának a helyzeten” – írják a közleményben.
Lapunk kíváncsi volt a romániai fuvarozók, valamint az érdekképviselet álláspontjára a témában. Egy sepsiszentgyörgyi fuvarozó cég tulajdonosával folytatott beszélgetésünk során kiderült, az árufuvarozás közel sem tekinthető letisztult ágazatnak, a legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy a szállítók kevés esetben tárgyalnak közvetlenül a megrendelővel. „A gyárak felteszik az online börzére az árut, amelynek szállításával aztán a speditőr cégek bízzák meg a fuvarozókat. Mivel túl sok, akár 2-3 közvetítőn keresztül zajlik a fuvaroztatás, a megrendelő által kínált jobb árból a speditőrök jelentős szeletet lecsípnek, ezért a fuvarozó cégeknek már kevés jut” – vázolta az ágazatban végbemenő folyamatokat Böjte Gábor.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A székelyföldi fuvarozó lapunknak elmondta, elsősorban a kisebb cégek kényszerülnek arra, hogy „benyeljék” a közvetítők által lenyomott árakat. „Egy nyerges vontató önköltségi ára 60-65 eurócent kilométerenként, ennyi minimum kell ahhoz, hogy kijöjjön belőle az útadó, az amortizáció, a sofőr fizetése. Ennyiért semmiképpen sem vállalnék fuvart, tulajdonképpen a 80 eurócent is nyomott árnak számít” – magyarázta kérdésünkre Böjte Gábor. Hozzátette, a speditőrök által kínált nevetséges árakat akkor lehetne feltornászni, ha a fuvarozók nem közvetítők útján, hanem közvetlenül tárgyalhatnának az ügyfelekkel, megrendelőkkel. Megtudtuk egyébként, gyakori jelenség, hogy éppenséggel magyarországi speditőr cégek adnak megrendelést romániai fuvarozóknak.
A szállítmányozással foglalkozó vállalkozásokat tekinti a probléma gyökerének a Romániai Fuvarozók Szövetsége (FORT) is. Augustin Hagiu, a mintegy 1500 hazai közlekedési vállalkozást tömörítő szervezet elnöke a magyarországi panaszokra a Krónika megkeresésére úgy reagált: a magyar fuvarozóknak nem a romániai szállítókra kell megharagudniuk, hanem a „smekkerekre” (dörzsöltek – szerk. megj.). „Mégpedig azokra a speditőr házakra, amelyeket számos esetben éppen a multinacionális társaságok működtetnek. Ezek a cégek lefölözik a hasznot, emiatt a fuvarozóknak nagyon kevés jut” – nyilatkozta lapunknak Hagiu, aki szerint ezek a közvetítők okozzák a tisztességtelen versenyt az ágazatban.
A romániai fuvarozói szövetség vezetője kérdésünkre elmondta, a megoldás az lenne, ha bevezetnék az általuk régóta szorgalmazott európai referenciaárat, amely fedné a fuvarozók költségeit, és amely alá egyetlen érintett szereplő sem csökkentheti a díjszabást. Hagiu egyébként igyekezett tisztázni, hogy az általa vezetett FORT régóta együttműködést ápol a NiT Hungary-vel.
Különben a magyarországi közúti árufuvarozókat (mintegy 3000 ezer vállalkozást) és személyszállítókat tömörítő NiT Hungary nemrég levélben fordult az ügyben az egyik legnagyobb európai közlekedési logisztikai informatikai platformot üzemeletető szolgáltatóhoz. A gyártókat, kis- és nagykereskedőket logisztikai, árufuvarozási szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal összekötő TRASPOREON működtetőitől a civil szervezet azt kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kirívóan alacsony kilométerdíjon fuvart vállalókat – mivel pillanatnyi érdekek kiszolgálására építik tevékenységüket és hosszú távon fenntarthatatlanok – valamilyen módon kiszűrjék.
„Mindenki érdeke, hogy a piacon azonos versenyfeltételek mellet a tisztességesen működő vállalkozások maradjanak fenn, és a vállalkozás logikája mentén a tisztességes vállalkozások önköltségi szint fölött némi haszonra is szert tudjanak tenni az életben maradásuk érdekében” – hívta fel a figyelmet a magyarországi fuvarozók ipartestülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!