A csíkszeredai telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek
Fotó: ProAnimalia
A csíkszeredai Pro Animalia az ország legrégebbi állatvédelmi alapítványa, magántulajdonban lévő állatmenhelye. Az Orendi Éva által 1996-ban alapított otthon állatszerető emberek munkájának köszönhetően létezik immár lassan harminc éve, és próbál hozzájárulni az oly sokszor napirendre kerülő kóborkutya-kérdés megoldásához, az ivartalanítás fontosságának tudatosításához. Gidró Paula, a menhely adminisztrátora mesélt missziójukról, mindennapi nehézségeikről.
2024. július 23., 09:572024. július 23., 09:57
A huszonnyolc évvel ezelőtt alapított Pro Animalia Menhely úttörőnek számított a rendszerváltás utáni Romániában, így kezdő lépései bizony nehézkesek voltak, a bürokrácia nem volt felkészülve egy ilyen jellegű létesítmény megnyitására, működésének szabályozására. „Egy maroknyi állatszerető ember összeállt, és elkezdte csinálni azt, amit szeret. Persze nem csak a külső tényezők, hanem a körülmények sem olyanok voltak, mint ma: akkoriban többnyire láncon tartották a kutyákat, az egészségügyi ellátás sem olyan volt, mint napjainkban” – idézte fel a kezdeteket a Krónikának Gidró Paula, a csíkszeredai létesítmény adminisztrátora.
Az igazi változást az hozta el számukra, amikor a kétezres évek végén egy német hölgy felfigyelt a menhelyre, és anyagi segítséget, támogatást ajánlott a Freundeskreis Bruno Pet e. V. elnevezésű szervezet által, és a Pro Animalia Alapítvány azóta is németországi önkéntesek rendszeres adományainak köszönhetőn működik, tudja fenntartani a menhelyet. Ami bizony nem kis kiadás, hiszen a telepen 240-270 kutyát tartanak, tulajdonképpen várólista van, hogy újabb állatok bekerülhessenek – ezek általában ideiglenes befogadónál várnak a sorukra.
Vannak olyan állatok a telepen, amelyek annyira traumatizáltak, hogy a mai napig nem tudják a kutyaotthon munkatársai sem megérinteni őket, azok sem, akik évek óta a gondozóik. Ellenben a többi állat befogadóra vár, ezek a kutyák már szocializálódtak az emberrel, más állatokkal, a többi kutyával.
Sérült állatok is kerülnek a menhelyre
Fotó: ProAnimalia
A létesítmény működtetői nagyon örülnek a külföldi segítségnek, hiszen a menhely tipikusan olyan „vállalkozás”, ami csak viszi a pénzt: az élelem, a gyógyszeres kezelések, az ivartalanítás, a csipezés, a vizsgálatok mind-mind pénzbe kerülnek. Ehhez még hozzájön az alkalmazottak bére, a közüzemi díjak. Az pedig külön kiadás, ha valahonnan távolról kell egy kutyát begyűjteni vagy ha komolyabb műtétre van szüksége.
Gidró Paula elmondta, hogy
Szerinte épp ezért lenne nagyon fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére is, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet, ami egyértelműen túl nagy szám.
Fontos felhívni a figyelmet az ivartalanítás szükségességére, hiszen egy kutyának egy év leforgása alatt akár 22 kölyke is születhet
Fotó: ProAnimalia
Egyébként a rendszerváltás utáni bürokratikus „légüres térrel” ellentétben ma már nagyon szigorúan szabályozott az intézményes kutyatartás Romániában, minden egyes beadott gyógyszer után három dokumentumot kell „legyártani”, rendszeresek az ellenőrzések, az állatrendőrség munkatársai néha akciókamerákkal felszerelkezve rontanak a menhelyekre, hibákat keresve. A csíkszeredai ebotthon vezetőjének elmondása szerint őket is nagyon gyakran ellenőrzik, miközben tisztában van vele, hogy ez nem minden menhely esetében van így, főleg az állami létesítmények képeznek némileg kivételt, illetve vannak megyék, régiók, ahol nagyon sok kihágás fölött szemet hunynak.
Az állami menhelyek esetében a kutya bekerülése után sor kerül az ivartalanításra, csipezésre, meghirdetik az örökbe adást, de ha az állatot 14 napon belül nem fogadják örökbe, akkor elaltatják őket. Gidró Paula szerint egyes helyeken bizony meg-megtörténik, hogy ez a folyamat nem úgy zajlik, ahogy azt a törvény előírja, és a kutyát a megszabott határidő előtt elaltatják.
A menhely egyébként 2014 és 2018 között együttműködött Csíkszereda önkormányzatával, a befogott kóbor kutyákat is befogadták, de erre ma már nincs kapacitásuk. Ennek kapcsán Gidró Paula elmondta, a befogáskor a munkatársak sokszor szembesülnek azzal, hogy egy-egy kutya nem is kóbor, csak csipezetlen és a gazdája „lazán” kezeli, önsétáltató, esetleg a városok közelében található roma telepekről jár be ételt keresni, este pedig hazatér, van gazdája.
„Nagyjából onnan tudod, hogy egy kutya kóbor, és nem csak egy felelőtlen gazdának a tulajdona, hogy közel sem tudsz menni hozzá. A kóbor kutya nem volt soha emberhez szokva, hanem a felelőtlen emberek hozadéka. Nem a fán terem” – fogalmazott. Hozzátette, például Kovászna megyében jobban működik a rendszer, mint Hargita megyében, hiszen a háromszéki hatóságok faluról falura, házról házra járnak, és ellenőrzik, megbüntetik a gazdákat, ha a kutyáik nincsenek ivartalanítva, hiszen emiatt lesz a sok mezőre kirakott kölyök, melyekből – ha túlélik – kóbor kutya lesz.
Gidró Paula, a kutyamenhely ügyvezetője
Fotó: ProAnimalia
Annak kapcsán, hogy a helyi közösség mennyire viszonyul pozitívan a menhelyhez, illetve az ott dolgozók munkájához, Gidró Paula elmondta, hogy sajnos elég kevesen értékelik, kevés a támogatójuk. Például a nagyobb cégek inkább adják adójuk felajánlható százalékát sport vagy kulturális egyesületeknek, mivel nem látják át, hogy egy menhely a mindennapi életterük jobbá tételéhez járul hozzá, nem csak néhány „kutyabolond” szórakozása. Ellenben szerencsére azért akad néhány civil, aki adója 3,5 százalékával hozzájárul a menhely működtetéséhez.
Sok rosszat kapok, kapunk. Sokszor megtörténik, hogy nem tudok segíteni egy adott kutyán, hisz véges számú helyünk van, de aki elhozza, mert ráunt a kutyájára, az ezt nem akarja megérteni. Nem tudom mindenki problémáját megoldani, főleg, hogy sokszor ők okozták, mert mondjuk kis koruktól fogva felelőtlenül, mindenféle ismeret és tudás hiányában nevelték az adott kutyát. Jobban mondva nem nevelték, hanem tartották” – fejtette ki lapunknak a csíkszeredai állatmenhely ügyvezetője.
A menhelyen egyébként dolgozik állatorvos, állattechnikus, illetve valamennyi munkatársnak van „kutyás tapasztalata” és házikedvence, így általában a munkaköri leírásukon túlmenően is igyekeznek tenni az állatokért.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!