A négy történelmi egyház vezetője és meghívottjaik idézték fel az 1948-as történéseket és következményeit
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Bár a román kommunista hatalom bomlasztás szándékával kényszerítette egy intézetbe 1948-ban a négy erdélyi történelmi egyház protestáns teológiáit, az szolidaritással és együttműködéssel az intézet sikertörténet lett – emelték ki a felszólalók csütörtökön a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet létrejöttének 75. évfordulóján.
2023. december 07., 18:292023. december 07., 18:29
2023. december 07., 18:562023. december 07., 18:56
Az erdélyi magyar protestáns lelkészképzést biztosító, egyetemi fokozatú intézményben a négy történelmi egyház vezetője és meghívottjaik idézték fel az 1948-as történéseket és következményeit. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a román kommunista hatalom nehézséget akart okozni a kisebbségi protestáns egyházaknak, de ez a javukra fordult.
„A hatalom azonban nem számolt egy nagyon fontos erdélyi történelmi ténnyel: hogy itt a tordai ediktum szellemében akármilyen különbözőségek is voltak a különböző felkezetek között, a közös ellenséggel szemben mindig együtt tudtak harcolni” – jelentette ki, hozzátéve, a kisebbségi sors egybekovácsolta a felekezeteket, és megtestesítője a közös intézet lett. „Mi továbbra is szeretnénk ezt az intézetet mindenáron fenntartani, már nem kényszerből, hanem saját akaratunkból” – idézte az egyházi vezetőt az MTI.
Kató Béla az egyesítést „szerzett házassághoz” hasonlította, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szász Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház kilépett belőle, és ma már a nagyszebeni egyetem részeként működik. Rámutatott: bár érthető, kisebbségi sorsban nem ajánlott a többséggel való egyesülés, „mert végül a teljes felmorzsolódás következik”. „Mert a többség soha nem érti igazán a kisebbség életét, viszont kisebbségi közösségben egymást erősítve, tisztelve lehet megmaradni” – húzta alá. Hozzátette: az elmúlt 75 év története az azt átélők emlékeiben és a román titkosszolgálat, a Securitate levéltárában is él, és reményét fejezte ki, hogy az idő múlásával egyre objektívebb lesz a megítélése.
Bogdán Szabolcs János püspök közölte: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját lelkészképző intézeteként tekint az intézményre, fenntartását közös kötelességnek, felelősségnek tartja. A partiumi lelkészek 95 százaléka itt készül hivatására.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke emlékeztetett: 1948-ban 468 római katolikus, 531 református, 8 evangélikus, 38 unitárius és 226 szász evangélikus iskolát zártak be. „Teológiai tanárokat hurcoltak meg, és az intézetben kollaboránsok is jelen voltak, de az erőszak gyermeke bebizonyította létjogosultságát” – mondta. Figyelmeztetett: „már nem Keletről érkezik a keresztényellenes ideológia, hanem Nyugatról”, és ma is hely kell állni. Meggyőződésének adott hangot, hogy együtt továbbra is sikerül megmaradni egyházként, erdélyi magyar közösségként.
Az erdélyi magyar protestáns lelkészképzést biztosító, egyetemi fokozatú intézmény a kincses városban
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szerint 1948-ban nem egymás ellenében forgácsolódtak szét az energiák, hanem „hit és sorsközösség”, Európában egyedülálló intézmény jött létre. „Megsemmisülés helyett itt ma élet van” – jelentette ki. A történelmi egyházak közötti együttműködést értékelve felidézve, hogy 1920-ban, amikor 33 erdélyi evangélikus gyülekezet egyházi struktúra nélkül maradt, az erdélyi református egyház segítséget ajánlott.
A jubilálókat köszöntő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1948-ban elkobzott egyházi ingatlanok többségének restitúciója még várat magára. Rámutatott: a világban történt változásokat látva ma is nagy szükség van a keresztény gyökerek ápolására, a közjó szolgálatára, közösségépítésre, és támogatásról biztosította az egyházakat. Ciprian-Vasile Olinici román vallásügyi államtitkár a magyar egyházak helyállását méltatta, „hősi tettnek” nevezte. Közölte: a teológiai intézet jelenléte és szerepe megkérdőjelezhetetlen, és a román kormány támogatását ígérte.
Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja kiemelte: a történelmi egyházak akkor sem féltek megvallani hitüket, vállalni nemzeti önazonosságukat, amikor az hátránnyal járt, ezért győztek. Hozzátette, ma is szükség van a közös bátor fellépésre a magyar oktatás, nemzeti identitás védelmében. Az ünneplőket a szász evangélikus egyház részéről Gerhard Servatius-Depner, a Kárpát-medencei partnerintézmények részéről Somogyi Alfréd, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja köszöntötte. Az intézmény történetét Kovács Sándor rektor ismertette. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben évente 20-25 református, unitárius és evangélikus lelkipásztort képeznek.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!