Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 29., 07:162011. szeptember 29., 07:16
„Értsék meg, nem akarom, hogy elveszítsük azt a zsák pénzt, amit megkaphatunk! Itt kell tartani a Bechtelt!” – próbálta túlkiabálni a tanácsosokat Tamás Gebe András polgármester a tordaszentlászlói községi tanács ülésén. A testületben elszabadultak az indulatok, amikor a Bechtel bérleti szerződésének a meghoszszabbítására vonatkozó javaslat került napirendre. A községhez tartozó Kisfenes tanácsosai kiabálva vágták a polgármester fejéhez, hogy csak a község más falvai részesülnek a pályaépítés jótéteményeiből.
Az enyhén magyar többségű tanácsban nem kapott etnikai színezetet a támadás. A kisfenesi román tanácsosok azt is kifogásolták, hogy a pályaépítő a románlétai ortodox templom tetőszerkezetének a felújítását finanszírozza, mikor Kisfenesen is megannyi rendeltetése lenne a pénznek. Nem elégítette ki a háborgókat az a többször is elismételt érv, hogy az autópályától messze eső Kisfenesnek a pályaépítés hátrányaiból is csak mértékkel jutott. A tanács két ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadta el a határozatot, mely szerint további egy évre bérbe adják a Bechtelnek a terület egy részét, amelyen a társaság a telephelyét működteti. A románlétai legelőn tehát ezután sem a marhák kolompja, hanem a munkagépek zaja lesz a meghatározó.
A vita jól szemléltette, mit is hozott Tordaszentlászló községnek az észak-erdélyi autópálya építése. A község fejlődési lehetőségekhez jutott általa. Az önkormányzati testület jelentős összegek felhasználásáról dönthetett az elmúlt években, de a falvai közötti érdekkonfliktusok is kiéleződtek.
Nemcsak az autópálya változtatta meg a szomszédságában levő települések arculatát, hanem az autópálya-építés is. Az elkészült 52 kilométeres szakaszon több mint tízmillió köbméter földet kellett kikotorni és elszállítani a nyomvonalról. A talajt elsősorban közösségi tulajdonban levő legelőkre vitték, a tárolóhelyekért bérleti díjat fizettek. A kezdeti szakaszban a kotrógépek külön kupacba gyűjtötték a felszínről legyalult termőföldet. Az volt az elképzelés, hogy a terméketlen talajból létrejött mesterséges dombok, hegyek felszínén elterítik majd a termőtalajt, és begyepesítik azt. Így lehetett volna teljesíteni a szerződésnek azt a kitételét, hogy a pályaépítő ugyanabban az állapotban szolgáltatja vissza a bérbe vett területeket, amelyekben megkapta azokat. Az idő előrehaladtával azonban az efféle apróságokra már egyre kevesebb figyelem esett. A legtöbb helyen csak annyi történt, hogy a köves, agyagos földkupacok felületét elegyengették, máshol még ennyi sem. A mesterséges dombokat belepte a gaz.
Az eredeti állapotba kellett volna hozni azokat a területeket is, amelyeken a pályaépítő felvonulási útjai álltak. A pályával párhuzamos utakat az építkezés kezdetén félméteres sóderréteggel borították be. Ezek helyenként szántóföldeket, kaszálókat vágtak át. Ahol nem oldották meg a vízelvezetést, ott kisebb tavak, nádasok alakultak ki. Rákos közelében olyan helyet is szemügyre vehettünk, ahová egy betonkeverő autó ereszthette ki a fölöslegessé vált rakományt. A domboldalon lecsorgott beton úgy kötött meg, ahogy kiloccsantották. Nehezen hihető, hogy ezeken a területeken valaha is gazdálkodni lehet még. A Bechtel nem állítja már vissza a kezdeti állapotokat.
„A bérbeadóknak felajánlotta, hogy egy összegben kifizeti három év bérleti díját, az emberek pedig úgy gondolták, jobban járnak, ha kézbe kapják a pénzt, mint hogyha a helyreállításban reménykednének” – világosít fel Tamás Gebe András. A pénz fejében a községháza is lemondott a községi legelők helyreállításáról. Az építőtelep felvonulási útjai amúgy is szükségessé váltak. Ezek pótolhatják ugyanis azokat a szekérutakat, amelyeken az építkezés előtt juthattak a földjeikre a gazdák.
A Bechtel más ígéretei is teljesítetlenül maradtak. Magyarfenes és Járarákos között a pályát a Rákos-patak völgyébe építették. Mind a patakmedret, mind a megyei utat mintegy 100 méterrel tovább kellett költöztetni. A pályaépítés tervében az újjáépített megyei út aszfaltozása is szerepelt. Aszfaltozásra mindeddig nem került sor. „Hamarosan nyilvánosságra került a Bechtel és a román kormány között újratárgyalt szerződés, akkor tudjuk megmondani, hogy ez a tétel szerepel-e még benne” – jelentette ki a tordaszentlászlói tanács ülésén Sava Annamária, az útépítő társaság képviselője.
A Bechtel egyébként a telephely használatát egyfelől a közösség számára fontos munkálatok elvégzésével ellentételezte, de az irodáknak otthont adó épületek telke után bérleti díjat is fizetett. A tanácsülésen csak azt követően tértek rá a szerződés meghosszabbításának a témájára, hogy a társaság képviselője, Sava Annamária biztosította a tanácsosokat, a napokban átutalták a községnek az 51 ezer eurónak megfelelő tartozásukat. A polgármester tájékoztatása szerint a telephely e hónapban lejáró bérleti szerződését a társaság immár megváltozott formában hosszabbítaná meg egy újabb évre. Az eddig használt 30 hektár helyett csak 18 hektáron folytatják a tevékenységet, az irodákért pedig a korábbi bérleti díj felét fizetnék, ami egy év alatt 19710 euró bevételt hoz majd a községnek. A társaság azonban azt is vállalta, hogy a kiépített infrastruktúrával együtt szolgáltatja vissza a területet. A lefektetett villany- és optikai kábelek, a fúrt kutak, valamint a kiépített víz- és csatornahálózat értékét félmillió euróra becsülték a Bechtel illetékesei. Sava Annamária közölte, nem fér bele az amerikai gazdasági kultúrába, hogy lerombolják, amit felépítettek. Nemcsak a kutakat, a vezetékeket adják át működőképes állapotban, hanem ezek teljes dokumentációját is. „Ahol ötvencentis aszfaltréteg borítja a talajt, ott úgysem lehetne már legeltetni – érvelt a megegyezés mellett a polgármester. – Nem a bérleti díjból fogunk meggazdagodni. Ennél sokkal többet hoz, ha a Bechtel után is gazdasági tevékenység folyik ezen a területen.”
A telephely gazdasági jelentőségét jelzi egyébként, hogy sajtóértesülések szerint 2008-ban a Mercedes is vizsgálta a lehetőségét egy itt felépítendő kelet-európai összeszerelő üzem létesítésének. A német gépkocsigyártó végül Kecskemétet választotta.
Tordaszentlászlót nem önmagában a pályaépítés, hanem éppen e telephely emelte ki a szürkeségből. A Románléta legelőjén létesült 30 hektáros területen aszfaltgyárat, betonelemeket gyártó üzemet, irodaházakat épített, a legelőt ipari területté alakította. A társaságnak értelemszerűen arra is szüksége volt, hogy a telephelyről kilépő járművei mindkét menetirányba felkanyarodhassanak a pályára, vagy lekanyarodhassanak arról. Így hát a Gyalu és Torda közötti 42 kilométeres szakaszon e telephelyre vezet az egyetlen lejárat a pályáról.
Az autópálya-építés kezdetekor Tordaszentlászló alig különbözött a térség többi településétől. A község lakosai önerőből próbálták elérni a földgáz bevezetését. A vízvezetékek, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a mellékutak leaszfaltozása, a falusi kultúrházak tatarozása csak a vágyakban élt. Az önkormányzat nyeresége abból származott, hogy a bejegyzési iratokba is a község került a Bechtel székhelyeként. Így a vállalat gépkocsiparkja után fizetendő adó teljes összege, az alkalmazottak után fizetendő adónak pedig a két százaléka a község költségvetését gazdagította. Az egy főre jutó adóbevétel tekintetében Tordaszentlászló ugrott a Kolozs megyei statisztika élére. A 4200 lakosú, enyhe magyar többségű település Kolozsvárt is lekörözte. Amint Tamás Gebe András polgármestertől (képünkön) megtudtuk, a legjobb évben a Bechtel gépkocsiinak a száma meghaladta a 400-at, az alkalmazottak száma pedig a 4000-et. De ezek a számok sem igazítanak el, ha nem vesszük figyelembe, hogy a gépkocsik nagyobbrészt teherkocsik voltak, amelyek adója a személygépkocsik adójának a hússzorosát is elérheti, az alkalmazottak egy része pedig török vendégmunkás volt, akiket a romániai bérek többszörösével fizettek.
„2008 vagy 2009 volt a legjobb év – emlékezik vissza a polgármester –, akkor a község éves költségvetése meghaladta a százmilliárd lejt (tízmillió új lejt – szerk. megj.). Az összeg nyolcvan százaléka közvetve vagy közvetlenül a Bechteltől érkezett.” Így történhetett, hogy az autópálya-építéssel párhuzamosan a Tordaszentlászlóhoz tartozó falvakban önerőből építették ki a víz- és a szennyvízhálózatot, jelenleg pedig a mellékutcák aszfaltozásán dolgoznak a munkagépek. A Kolozs Megyei Tanács ki is húzta Tordaszentlászlót a pénzvisszaosztásra váró települések listájáról. Úgy vélték, a község megáll a saját lábán, nem kell támogatni.
A Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakasz átadása után azonban lelassult a pályaépítési munka. A múlt hónapban módosított szerződés értelmében a Bechtel már csak a Bors–Berettyószéplak-szakaszt építi meg a tervezett 415 kilométeres pályából. A társaság honlapján meglelhető adatok szerint ott a munka 35 százalékát végezték el. A lelassult pályaépítés következtében a tordaszentlászlói adóbevételek is megcsappantak. Mint megtudtuk, idén már csak mintegy 250 ezer lej folyik be a község kasszájába a Bechtel adóiból. A községházán annak örvendenének, ha a bihari építkezés idején is itt maradna a társaság bejegyzett központja. Ez biztosítaná, hogy a bevételi forrás pár évig még nem apad el.
Emellett azonban a hátrahagyott ipari terület bérbeadásáról is döntött a tanács. Sőt nemcsak a sztrádaépítő által használt területekre, hanem a teljes létai legelőre bérlőt keresnek. A licit kiírásának a dokumentumai újabb vitát váltottak ki a tanácsülésen. Ezúttal a község jegyzője, Dumitru Moldovan fordult szembe a javaslattal. Kijelentette, csak olyan dokumentumot ír alá, amelyik a telek koncesszionálásáról szól.
„A koncesszió szabályait törvény rögzíti – magyarázta kérdésünkre a jegyző –, a bérbeadásnak nincsen törvényes háttere.” A polgármesteri hivatal viszont a 99 hektárnyi ipari terület és legelő 49 évi bérbe adását lehetővé tevő kézfelemeléses licitre készítette elő a dokumentumokat. Ezeket végül egyhangú szavazással fogadta el a tanács. Leszögezték, a kikiáltási díj havi 15 000 lej lesz, és ötszázalékonként emelik az összeget. Azt is eldöntötték, hogy a licit a teljes területre vonatkozzék, a majdani nyertessel pedig szerződésben rögzítik, hogy a Bechtel által használt parcella mikor szabadul fel. „A jegyzőnk általában fél aláírni a határozatokat. Egyetlen fontosabb döntésünket sem ellenjegyezte – magyarázta később a polgármester. – Mi felküldjük a prefektúrára a határozatot, ha ott elfogadják, húsz napon belül meg is tartjuk a licitet. Ha kifogást találnak, kiigazítjuk a szöveget. Nem várhatunk a jegyzőre.”
Felvetésünkre, hogy a kolozsvári szemételhordó cég, a Brantner–Veres Részvénytársaság érdeklődik a telek után, a polgármester határozottan jelentette ki: a kiírásban is rögzítették, nem létesíthető szeméttelep vagy a környezetre veszélyes tevékenységet folytató gazdasági egység a területen. Tamás-Gebe András elismerte, maga is úgy látja, hogy az autópályára való közvetlen ki- és bejárás lehetősége teszi vonzóvá a területet a beruházóknak. Nem tartotta kizártnak, hogy üzérkedési szándékkal is jelentkeznek potenciális bérlők. „Nem bánom, ha mások is keresnek rajta, csak mi se járjunk roszszul” – szögezte le a polgármester. A Krónika megannyi kérdésben szerette volna megtudni a Bechtel társaság álláspontját is, a cég szóvivője, Bogdan Sgârcitu azonban sem az írásban feltett kérdésekre, sem a telefonhívásokra, sem az SMS-üzenetekre nem válaszolt.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.