Fotó: Kiss Előd Gergely
Az erdélyi bányák és kőfeldolgozó üzemek, valamint a magyarországi kőfaragó vállalkozások közötti közvetlen kapcsolat kiépítése, az iparág együttesen történő felvirágoztatása volt az elsődleges célja a műkőkészítő ipartestület erdélyi körútjának. Többek között a Beszterce-Naszód megyei Magura andezitbányáját is felkeresték, ahova a Krónika is elkísérte őket.
2017. július 02., 11:422017. július 02., 11:42
Nehéz időszakon vannak túl a magyarországi kőfaragók. Sokáig úgy tűnt, többen lehúzhatják a rolót a megfogyatkozott megrendelések miatt, ugyanakkor az is hátrányosan érintette az ágazatot, hogy rengeteg szakember kiöregedett, felhagyott a munkával. Egy ideje azonban felfele ível az ipar, egyre többen érdeklődnek a minőségi és tartós anyagok iránt – tudtuk meg Csanádi Gabriellától, a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnökétől.
Csanádi Gabriella elmondása szerint ugyanis Magyarországon rengeteg ritka kőfajta nem található meg, ezért Erdélyben keresnek partnereket, hogy a különböző bányákból szert tudjanak tenni a szükséges nyersanyagokra.
A körút megszervezésében az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége segített, a közvetítői szerepet pedig Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke és csapata vállalta.
munkatársunk ezen a vadregényes tájon csatlakozott a küldöttséghez, illetve nyert bepillantást a kőfaragó szakma működésébe.
Talán kevesen tudják, hogy Magurán található az a Moldvába vezető vasúti alagút, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia idején maga Ferenc József adott át, és a Radnai-havasok lábánál fekvő közeli andezitbányából származik a budapesti Országház kőburkolata.
Fotó: Kiss Előd Gergely
Beszterce-Naszód megyei utunk a kőfeldolgozó üzemnél tett látogatással kezdődött, ahol óriási gépek aprították egészen vékony szeletekre a többtonnás masszív kőtömböket. Mindez elképzelhetetlen zajjal jár, nem véletlen, hogy a munkások egytől egyik füldugót viseltek a zajártalom kockázatának elkerülése érdekében. Nem is időztünk ott túl sokat, indultunk az andezitbányához, ahol Ioan Şot, a létesítmény és az üzem tulajdonosa volt az idegenvezetőnk. Elmesélte, hogy
A hadifoglyok a kőfaragáshoz is értettek, és gyakorolták is, így indult be a háború után a bánya, ahol ipari mennyiségben kezdték el kitermelni az építőanyagként használt, ritka és értékes köveket.
A magyarországi küldöttséggel Ioan Şot széles mosollyal azt is megosztotta: tulajdonosként arra a legbüszkébb,
Az ipartestület tagjai később jelezték az üzletembernek, hogy számíthat az ő megrendeléseikre is. A térségben fellelhető andezit, gránit és bazalt egyébként egy hajdani vulkán tevékenységének köszönhető.
A bányalátogatás után nyílt alkalmunk beszélgetni Csanádi Gabriellával, aki kifejtette: nehéz évek állnak mögöttük, egy ideig úgy nézett ki, hogy a kőfaragó mesterségnek nincs jövője, de idén már „hála Istennek rengeteg munkája van valamennyi kollégának”. Kérdésünkre elmondta: az ipartestület tagjainak 60 százaléka sírköveket gyárt, a többiek pedig elsősorban építészettel és belsőépítészettel foglalkoznak.
Fotó: Kiss Előd Gergely
Az alelnök azt is elárulta, hogy ami az építőipari piacot illeti, már nem igaz az, hogy csak a felső tízezer ad le megrendeléseket.
Csanádi Gabriella azt is elmondta: meglehetősen sok állami megrendelést kapnak, most például a Budapesten július 14. és 30. között sorra kerülő úszó-világbajnokságra készülnek, rengeteg nyersanyagot felhasználnak a Duna-parton. Ezenkívül az egyházak is visszatérő ügyfélnek számítanak.
Csanádi Gabriella úgy értékelt: nagy szükség volt az erdélyi körútra, a kapcsolatépítésre, hiszen például a Krassó-Szörény megyei ruszkicai márványbányával egyetlen magyarországi cég dolgozott együtt, miközben óriási az igény a márványra. „Látogatásunkkal lehetőségünk nyílt arra, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk az erdélyi kitermelőkkel, hogy majd ők is közvetlenül tudjanak árut szállítani Magyarországra” – magyarázta.
„Én egyébként szerelmes vagyok a ruszkicai márványba, mert a keménységével, színével vetekszik a gránittal. Ha ehhez megtaláljuk a piacot úgy, hogy megfelelő mennyiségű anyagot tudunk beszerezni az erdélyiektől, rendkívül szép időszaka elé néz a kőipar” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a magyarországi cégeknek ez azért is előnyös, mert pályázáskor sokat számít, hogy tudják-e előre, honnan szerzik meg a nyersanyagot.
Keizer Róberttel már útban hazafelé tudtunk röviden beszélgetni, mint elmondta: az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége kérte fel őt arra, hogy keressen szakmai partnereket Magyarországon. Végigkövette a magyarországi delegáció útját, így azt is tapasztalta, hogy
emiatt értelemszerűen nehezebben tudnak érvényesülni a piacon.
Kifejtette: azért is vállalta el a közvetítő szerepét, mert az volt a cél, hogy a magyarországi kőfaragók megismerjék az erdélyi bányákat, így az erdélyi kőfaragók, kitermelők megrendelésekre, illetve jól fizető, korrekt partnerekre tegyenek szert, akik cserében olcsón jutnak nyersanyaghoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!