Fotó: Kiss Előd Gergely
Az erdélyi bányák és kőfeldolgozó üzemek, valamint a magyarországi kőfaragó vállalkozások közötti közvetlen kapcsolat kiépítése, az iparág együttesen történő felvirágoztatása volt az elsődleges célja a műkőkészítő ipartestület erdélyi körútjának. Többek között a Beszterce-Naszód megyei Magura andezitbányáját is felkeresték, ahova a Krónika is elkísérte őket.
2017. július 02., 11:422017. július 02., 11:42
Nehéz időszakon vannak túl a magyarországi kőfaragók. Sokáig úgy tűnt, többen lehúzhatják a rolót a megfogyatkozott megrendelések miatt, ugyanakkor az is hátrányosan érintette az ágazatot, hogy rengeteg szakember kiöregedett, felhagyott a munkával. Egy ideje azonban felfele ível az ipar, egyre többen érdeklődnek a minőségi és tartós anyagok iránt – tudtuk meg Csanádi Gabriellától, a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnökétől.
Csanádi Gabriella elmondása szerint ugyanis Magyarországon rengeteg ritka kőfajta nem található meg, ezért Erdélyben keresnek partnereket, hogy a különböző bányákból szert tudjanak tenni a szükséges nyersanyagokra.
A körút megszervezésében az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége segített, a közvetítői szerepet pedig Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke és csapata vállalta.
munkatársunk ezen a vadregényes tájon csatlakozott a küldöttséghez, illetve nyert bepillantást a kőfaragó szakma működésébe.
Talán kevesen tudják, hogy Magurán található az a Moldvába vezető vasúti alagút, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia idején maga Ferenc József adott át, és a Radnai-havasok lábánál fekvő közeli andezitbányából származik a budapesti Országház kőburkolata.
Fotó: Kiss Előd Gergely
Beszterce-Naszód megyei utunk a kőfeldolgozó üzemnél tett látogatással kezdődött, ahol óriási gépek aprították egészen vékony szeletekre a többtonnás masszív kőtömböket. Mindez elképzelhetetlen zajjal jár, nem véletlen, hogy a munkások egytől egyik füldugót viseltek a zajártalom kockázatának elkerülése érdekében. Nem is időztünk ott túl sokat, indultunk az andezitbányához, ahol Ioan Şot, a létesítmény és az üzem tulajdonosa volt az idegenvezetőnk. Elmesélte, hogy
A hadifoglyok a kőfaragáshoz is értettek, és gyakorolták is, így indult be a háború után a bánya, ahol ipari mennyiségben kezdték el kitermelni az építőanyagként használt, ritka és értékes köveket.
A magyarországi küldöttséggel Ioan Şot széles mosollyal azt is megosztotta: tulajdonosként arra a legbüszkébb,
Az ipartestület tagjai később jelezték az üzletembernek, hogy számíthat az ő megrendeléseikre is. A térségben fellelhető andezit, gránit és bazalt egyébként egy hajdani vulkán tevékenységének köszönhető.
A bányalátogatás után nyílt alkalmunk beszélgetni Csanádi Gabriellával, aki kifejtette: nehéz évek állnak mögöttük, egy ideig úgy nézett ki, hogy a kőfaragó mesterségnek nincs jövője, de idén már „hála Istennek rengeteg munkája van valamennyi kollégának”. Kérdésünkre elmondta: az ipartestület tagjainak 60 százaléka sírköveket gyárt, a többiek pedig elsősorban építészettel és belsőépítészettel foglalkoznak.
Fotó: Kiss Előd Gergely
Az alelnök azt is elárulta, hogy ami az építőipari piacot illeti, már nem igaz az, hogy csak a felső tízezer ad le megrendeléseket.
Csanádi Gabriella azt is elmondta: meglehetősen sok állami megrendelést kapnak, most például a Budapesten július 14. és 30. között sorra kerülő úszó-világbajnokságra készülnek, rengeteg nyersanyagot felhasználnak a Duna-parton. Ezenkívül az egyházak is visszatérő ügyfélnek számítanak.
Csanádi Gabriella úgy értékelt: nagy szükség volt az erdélyi körútra, a kapcsolatépítésre, hiszen például a Krassó-Szörény megyei ruszkicai márványbányával egyetlen magyarországi cég dolgozott együtt, miközben óriási az igény a márványra. „Látogatásunkkal lehetőségünk nyílt arra, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk az erdélyi kitermelőkkel, hogy majd ők is közvetlenül tudjanak árut szállítani Magyarországra” – magyarázta.
„Én egyébként szerelmes vagyok a ruszkicai márványba, mert a keménységével, színével vetekszik a gránittal. Ha ehhez megtaláljuk a piacot úgy, hogy megfelelő mennyiségű anyagot tudunk beszerezni az erdélyiektől, rendkívül szép időszaka elé néz a kőipar” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a magyarországi cégeknek ez azért is előnyös, mert pályázáskor sokat számít, hogy tudják-e előre, honnan szerzik meg a nyersanyagot.
Keizer Róberttel már útban hazafelé tudtunk röviden beszélgetni, mint elmondta: az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége kérte fel őt arra, hogy keressen szakmai partnereket Magyarországon. Végigkövette a magyarországi delegáció útját, így azt is tapasztalta, hogy
emiatt értelemszerűen nehezebben tudnak érvényesülni a piacon.
Kifejtette: azért is vállalta el a közvetítő szerepét, mert az volt a cél, hogy a magyarországi kőfaragók megismerjék az erdélyi bányákat, így az erdélyi kőfaragók, kitermelők megrendelésekre, illetve jól fizető, korrekt partnerekre tegyenek szert, akik cserében olcsón jutnak nyersanyaghoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Jobban teljesítettek a magyar diákok a nyolcadikosok országos felmérésén, mint tavaly – derül ki az RMDSZ összesítéséből.
Péntek reggel fél hat körül riasztották a katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU), hogy tűz ütött ki az aradi szeméttelepen.
Elhalasztotta a kormány 2025. október elsejéig az élelmiszeripari cégeknek őstermelői igazolvánnyal beszállító kisgazdák e-számlázási kötelezettségét. A Krónikának nyilatkozó gazdaérdekvédelmi szervezet vezetője szerint ez egyelőre kivitelezhetetlen.
A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!