2012. augusztus 16., 11:342012. augusztus 16., 11:34
Szekernyés János temesvári helytörténész az MTI-nek elmondta, hogy nemcsak az akkori kor mércéjével, hanem a mai szemmel is jelentősnek számít a Temes-köz mocsarainak a XVIII. század első felében történt lecsapolása, a Bega és a Temes folyó szabályozása.
Mint megjegyezte, ennek a következménye, hogy bár Temesvár neve a Temes folyóra utal, a városon a Bega folyik át. Az osztrák szolgálatban álló Fremant Miksa holland vízmérnök ugyanis úgy tervezte meg a térség vízügyi rendszerét, hogy a mesterséges medrekbe terelt két párhuzamos folyó közül a Bega (régi nevén Kistemes) haladjon át Temesváron.
A helytörténész elmondta: a vízügyi rendszert úgy építették meg, hogy a két folyót Temesvár fölött két csatorna is összeköti. A Lugos közelében ásott tápcsatorna azt tette lehetővé, hogy a Temesből mindig annyi vizet vezessenek át a Begába, amennyi a hajózáshoz szükséges, egy másik árapasztó csatorna pedig az esetleges vízfölösleget vezette át a Begából a Temesbe.
„Ennek a rendszernek köszönhető, hogy a Bega a legnagyobb szárazságban is hajózható maradt, Temesvárt pedig az újkori történetében soha nem veszélyeztette árvíz\" – magyarázta Szekernyés János. A rendszert a XIX. században is fejlesztették; duzzasztógátakkal és zsilipekkel érték el, hogy immár nagyobb hajók is eljuthatnak Temesvárra.
A helytörténész szerint Temesvár és a Bánság gazdasági felemelkedését is a hajózható Bega-csatorna alapozta meg. Az itt megtermelt gabonát, később pedig a Temesváron gyártott ipari termékeket is vízi úton szállították el. Hajón érkeztek Temesvárra a városban épült gyárak berendezései és 1857-ben az épülő Szeged-Temesvár vasútvonal első gőzmozdonyai is.
Szekernyés János elmondta, hogy a Temesvár terein látható fogadalmi szobrokat is hajón szállították Bécsből a városba.
Szekernyés János megemlítette, hogy a Temesvárra vezető hajóforgalmat a trianoni határok lehetetlenítették el, 1958-ban állt le végképp a Románia és Jugoszlávia közötti hajóforgalom. A Moszkvából irányított Jugoszlávia-ellenes kampány idején ráccsal zárták el a Bega medrét, hogy még búvárok se juthassanak át a folyón Jugoszláviába.
„A Bega romániai szakaszán az 1960-as évekig közlekedtek hajók. A folyó melletti falvakból a Puttyogónak nevezett kishajóval hozták a zöldséget a temesvári piacra” – idézte fel Szekernyés János. Az 1980-as, 1990-es években már csak Temesvár területén maradt sétahajózásra alkalmas a folyómeder, de 2000 után ez a szakasz is eliszaposodott.
Temesvár alpolgármestere 2011 áprilisában jelentette be, hogy a város területén ismét hajózhatóvá tették a csatornát és a városvezetés azt tervezi, hogy vízibuszokat állít üzembe.
Az akkori közlés szerint a Bega-csatorna teljes, 44 kilométeres romániai szakaszán újraindulhat a hajózás, ha újraépítik a zsiliprendszert Románszentmihálynál.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.