Fotó: Haáz Vince
Az Erdélystat.ro statisztikai portál hétfőn közölt elemzése szerint Erdélyben az átlagnyugdíjak az átlagkeresetek 48,5 százalékát teszik ki.
2021. szeptember 27., 15:322021. szeptember 27., 15:32
Az elemzés szerint 2020-ban Erdélyben minden negyedik személy (a lakosság 24,8 százaléka) az állami társadalombiztosítási rendszerből fizetett nyugdíjas volt.
Románia egészében a lakosság 24,2 százalékát teszik ki a nyugállományban levők. Az arány az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt: 1992-ben Románia lakosságának 13,7 százaléka, Erdélyének pedig 14,7 százaléka volt nyugdíjas.
Erdélyen belül is érzékelhetők regionális különbségek. Közép-Erdélyben és Partiumban magasabb (24,5, illetve 24,3 százalék), míg Székelyföldön és Bánságban alacsonyabb (23,8, illetve 23,4 százalék) a nyugdíjasok aránya a teljes népességen belül. Abszolút számokban az erdélyi nyugdíjasok száma meghaladta az 1,645 milliót.
Az állami nyugdíjbiztosító által fizetett havi átlagnyugdíj 2020-ban 1457 lej volt Erdélyben, 7 lejjel magasabb, mint Romániában. Az átlagosnál Dél-Erdélyben voltak magasabbak a nyugdíjak (1666 lej).
A rokkantnyugdíjasoknak például átlagosan havi 715 lejjel kellett beérniük, a mezőgazdasági munka utáni átlagnyugdíj pedig 583 lej volt Erdélyben 2020-ban.
Az Erdélystat elemzői kiszámolták a nyugdíjak átlagos helyettesítési rátájához hasonló mutatót, ami azt mutatja meg, hogy egy adott évben a havi átlagnyugdíj hány százaléka a havi átlagkeresetnek. 2020-ban ez az arány 48,5 százalék volt Erdélyben és 45,1 százalék Romániában. Az erdélyi megyéket összehasonlítva, a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest magasabb volt Hunyad (73,6 százalék), Brassó (55,3 százalék) és Hargita (54,5 százalék) megyékben, míg alacsonyabb volt Kolozs (40,0 százalék), Temes (40,4 százalék) és Szatmár (45,1 százalék) megyékben. A nyugdíjak keresetekhez viszonyított aránya 2012 óta folyamatosan csökkent.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!