A világ magyar reformátusai foglalták el csütörtökön Sepsiszentgyörgy belvárosát. A háromszéki városban tartották ugyanis a magyar reformátusok világtalálkozójának és az öt esztendeig tartó Kálvin-emlékévsorozatnak a záróünnepségét.
2014. július 10., 20:012014. július 10., 20:01
A sepsiszentgyörgyi világtalálkozót Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kezdeményezte, a Generális Konvent pedig úgy döntött, hogy idén nem egyetlen központi rendezvényt szerveznek, hanem több helyszínen találkoznak. Debrecen után Sepsiszentgyörgyön, a reformátusok legkeletibb fellegvárában gyűltek össze.
Az egész napos rendezvényen zenei előadások, gyerekfoglalkozások, kiállítások, bibliai flashmobok zajlottak, de a templomok és múzeumok is nyitott kapuval várták a vendégeket. Kedves színfoltja volt a találkozónak, hogy civilbe öltözött fiatal lelkészek csoportjai állították meg a járókelőket, és megkérdezték, kérnek-e áldást: igenlő válasz esetén több lelkipásztortól egyszerre részesült a szerencsés kiválasztott Isten áldásában.
Leomlottak a falak
A találkozó megnyitóját délelőtt a prefektúra előtt felállított színpadon tartották, majd délben a református vártemplom árnyékában leleplezték Kálvin János 240 centiméter magas, egész alakos szobrát. A megnyitón Kató Béla püspök arról beszélt, hogy 30–40 éve még szabadságát kockáztatta az, aki magyar Bibliát „lopott” át a határon. Most ezek a falak leomlottak, a református egyházrészek összetartoznak. „Egy nyelvet beszélünk, egy a kultúránk, és ez is összeköt bennünket” – hangsúlyozta a püspök.
Balog Zoltán református lelkész, Magyarország emberi erőforrásokért felelős minisztere a határok feletti magyar–magyar összetartozás fontosságát hangsúlyozta, mint rámutatott, a lelki és szellemi kötelékek a nemzet legfontosabb erőforrásai. A reformátusoknak meg kell őrizniük az elődök örökségét, és meg kell újulniuk, hogy ezt továbbadhassák, hiszen a reformátusoknak van mondanivalójuk a magyarság és a világ számára, mondta a miniszter.
Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök a magyarországi reformátusok üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva, sok helyről, sok helyzetből gyűltek össze együtt gondolkodni. Fazakas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke az egység napjáról beszélt, emlékeztetve, hogy öt évvel ezelőtt alakult meg az egységes Magyar Református Egyház.
Reformerek kellenek
A rendezvény fénypontja a Kálvin-szobor felavatása volt, Bocskai Vince szovátai képzőművész alkotását Incze Sándor nyugalmazott esperes, a Református Székely Mikó Alapítvány elnöke, a szoborállítás ötletgazdája, Kató Béla püspök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester leplezte le. Jelen volt az ünnepségen a tíz református egyházkerület püspöke, gondnoka, esperese, a megnyitón felszólalók mellett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, művelődési miniszter és Marius Popică Kovászna megyei prefektus is.
A Kálvin Jánosról elnevezett teret zsúfolásig megtöltötte a több ezer ember. Kató Béla püspök köszöntőbeszédében elmondta, Jean Calvin keveset tudott a magyarokról, de ő tolmácsolta legérthetőbben Isten szavát, tanításai megváltoztatták a Székelyföld arculatát, Kálvin Jánosként magyar lett. Balog Zoltán hangsúlyozta, szobrot állítani erőt jelent, az erő pedig a hit. Erős nemzeti kultúrával és öntudattal rendelkező közösség tudja befogadni más kultúráját, szögezte le a miniszter.
Kelemen Hunor a kálvini eszmékről szólva kiemelte, hogy ez a szellemiség, a szabadság, a függetlenség, a gondolkodni tudás szeretete nemcsak a Székelyföldön, Erdélyben, hanem Románia minden szegletében el kellene hogy terjedjen.
Antal Árpád polgármester megköszönte, hogy Sepsiszentgyörgyöt választották a református világtalálkozó helyszínéül, ezzel is jelezve a Székelyföld súlyát a Kárpát-medencében.
„A nyugati kereszténységhez való tartozás védte meg a Székelyföldet a beolvadástól. Könnyebb a fejünk felett az országhatárokat mozgatni, mint a bennünk lévő kulturális határokat. A Székelyföldnek reformerekre, új utakat kereső emberekre van szüksége, az egyházakkal közösen kell kivívni az önrendelkezést, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen. Meg kell védenünk az egyházakat a Mikó-ügyhöz hasonló támadásoktól, harcolni kell a restitúcióért” – jelentette ki Antal, hozzátéve, hogy aki protestáns etikán nőtt fel, azt a Balkán nem tudja bekebelezni.
A szoboravatás istentisztelettel ért véget, a lelkészek több asztalnál osztottak úrvacsorát. Az egész napos rendezvényen fellépett Boros Erzsébet Aranypáva díjas népdalénekes és Mészáros János Elek, a 2012-es Csillag születik nyertese. Ifjúsági zenekarok szórakoztatták a jelenlévőket, volt imasétány, bibliai flashmobok és Láthatatlan Színház.
Este a Magyar Református Egyház Generális Konventjének plenáris ülésével zárult a rendezvény. A Román Posta a Kálvin-emlékévek zárásaként emlékbélyeget bocsátott ki, amelyen a reformátor arcképe mellett magyar nyelven olvasható Sepsiszentgyörgy neve.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
szóljon hozzá!