Úrnapi búcsú Udvarhelyen

Az eucharisztia, az oltáriszentség több mint négyszáz éves ünnepén szerveztek körmenetet és búcsút Székelyudvarhelyen, a város főterén. Immár hagyományosan az egyházmegye érseke vitte a körmenetben az égtájaknak megfelelően felállított négy oltárhoz az oltáriszentséget, mindegyiknél stációt tartva, imádkozva. A főesperesi kerület falvaiból érkezett zászlóaljak – amelynek élén hagyományosan mindig a zetelakiak haladnak – énekelve és imádkozva kísérik az oltáriszentséget és a főpapot a stációkhoz.

A csütörtöki úrnapi mise ünnepi szónoka dr. Nóda Mózes, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanszékvezetője volt. „Ahogy a búza és a szőlő jóízű étekké és vidámító itallá válik, úgy válik az oltáriszentség Isten szeretetévé bennünk” – emelte ki a szónok.

Az úrnapja az oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Ünneplése az 1263-as bolsenai eucharisztikus csodához kapcsolódik, amikor egy cseh papot a mise celebrálása közben kétségek gyötörtek: a kenyér és a bor valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e. A megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra (ostyaabroszra). A nagy tisztelettel körülvett ereklyét 1264. június 19-én átvitték Orvietóba, abba a városba, ahol éppen IV. Orbán pápa tartózkodott. IV. Orbán Nagy Szent Gergely pápa miséjéről szóló hagyományból – a pápa az átváltoztatáskor a szenvedő Krisztust látta –, a bolsenai eucharisztikus csodából és Szent Julianna lüttichi apáca látomásából kiindulva határozott úgy: legyen kiemelt napja az eucharisztiának. IV. Orbán pápa 1264. szeptember 8-án hirdette ki a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökre kitűzött úrnapja ünnepet.