Új könyv II. János Pál pápáról

A lengyel származású vatikáni bíboros kötete egyebek között feltárja, hogy II. János Pál az önsanyargatásig elment abbéli törekvésében, hogy át tudja érezni Jézus Krisztus szenvedéseit. Oder bíboros szemtanúkat idézett arra vonatkozólag, hogy II. János Pál egy erre a célra használt nadrágszíjjal rendszeresen ostorozta magát – már krakkói püspökként, később pedig a Vatikánban, még nyaralása idején is.

Püspök korában Karol Wojtyla gyakran a puszta kövezeten aludt ruhátlanul, hogy edzdze magát az önmegtagadásban és az aszketikus életmódban – olvasható a könyvben. Az önostorozás és az aszketizmus több katolikus szent, köztük Assisi Szent Ferenc és Sienai Szent Katalin életéhez is hozzátartozott.

Pápasága idején II. János Pál sokféle egészségi problémával küszködött. 1981-ben merényletet követtek el ellene, amelybe kevés híján belehalt, több műtétet hajtottak végre rajta, egy alkalommal rák miatt, és több mint egy évtizeden át szenvedett Parkinson-kórban.

Oder bíboros feltárta, hogy 1989. február 15-én – nyolc évvel Ali Agca ellene irányuló gyilkossági kísérlete után – munkatársainak címzett feljegyzésben közölte, hogy amennyiben gyógyíthatatlan beteg lenne, és emiatt nem tudná többé teljesíteni pápai kötelezettségeit, inkább lemondana, semmint hogy „életfogytig” egyházfő maradjon. A dokumentum létezéséről sokféle híresztelés volt, de ezúttal először jelent meg teljes szövege. Végül mégsem mondott le, mert úgy érezte, ez nem felelne meg az egyház érdekének – 1294 óta ő lett volna az első pápa, ha mégis megteszi.

Oder bíboros könyvéből az is kiderül, hogy II. János Pál közvetlenül az ellene elkövetett merénylet után, az őt kórházba szállító mentőkocsiban úgy gondolta, hogy megbocsát a merénylőnek – nyilvánosan ezt 1981. május 17-én, négy nappal később jelentette be. Ezt a részletet egy, először ebben a könyvben közölt beszéd tartalmazza, amelyet a megbocsátás erejéről kívánt elmondani öt hónappal később, de végül nem hangzott el. II. János Pál 1983-ban a börtönben is felkereste a merénylőt, és személyesen tolmácsolta neki megbocsátását.

II. János Pál szentté avatása felé jelentős lépést tett az egyház, amikor tavaly decemberben XVI. Benedek pápa dekrétumot írt alá, és ebben leszögezte, hogy elődje hősi keresztény életet élt. Ez egyike volt a szentté avatási eljárás kulcslépéseinek. A következő szükséges lépés egy személyéhez fűződő csoda elismerése.

Ez valószínűleg egy Parkinson-kórban szenvedő francia apáca esete lesz, aki hozzá imádkozott és ezután kigyógyult a betegségből – amire nincs orvosi magyarázat. A csoda elismerése után a néhai pápát boldoggá avathatják, ez a szentté avatást megelőző utolsó lépés. Amikor 2005-ben II. János Pál meghalt, temetésén a tömeg ezt skandálta: Santo subito! (Avassák azonnal szentté!). XVI. Benedek pápa eleve meggyorsította ezt az eljárást azzal, hogy elődje esetében eltekintett a halált követő szokásos ötéves várakozási időtől.