Taizé: a bizalom zarándokútja

A zarándoklatra Kolozsvárról is indult két autóbusszal csaknem száz fiatal. A csoportban szinte minden erdélyi városból volt képviselő, nagyrészt párok vagy kisebb baráti csoportok. A január elsejei országonkénti találkozón derült ki, hogy Romániából több mint négyezren érkeztek a találkozóra. A brüsszeli expo hatalmas csarnokai nemzetiségenként fogadták be az imádkozni vágyókat. Naponta három lehetőség adatott a közös áhítatra. A misék nagy részét a Taizé-énekek tették ki, de mindegyik végén lehetett hallani Alois testvérnek, a közösség vezetőjének az elmélkedéseit is. A testvér építő szavait minden nyelvre lefordították, ezt a kiosztott rádiók révén hallhatták a fiatalok. A találkozó közösségformáló és erősítő jellegét támasztotta alá a belga királynő és az Európa Tanács néhány képviselőjének a jelenléte is, akik egyik este együtt imádkoztak a fiatalokkal.

Taizé – igazi életérzés

A világ minden tájáról érkeztek áhítatra vágyók a téli Taizé-találkozóra. „Taizé nemcsak egy település, nemcsak egy találkozó, hanem igazi életérzés. Emberek gyűlnek össze a világ legkülönbözőbb részeiről, olyanok, akik együtt gondolkodnak, éreznek. Csodálatos dolog, hogy nem vagyunk egyformák, mégis ugyanazok a problémák foglalkoztatnak mindannyiunkat” – összegezte élményeit Pavel, aki Lengyelországból zarándokolt Belgiumba. „Meglepődtem, hogy ennyi fiatal komolyan veszi a Biblia üzenetét, és egy emberként képes imádkozni. Nagyszerű érzés együtt örülni az evangélium tanításának” – lelkendezett egy németországi lány.

Nézelődésre is jutott idő

A kiscsoportos beszélgetések jó alkalmak voltak, hogy a fiatalok megoszthassák egymással gondolataikat. A társalgás mindig egy igevers alapján indult el, és animátor moderálta. A reggeli miséket a fogadó egyházak templomaiban tartották, a déli és esti közös imákat pedig a fővárosi kiállítási csarnokokban rendezték. Az áhítatok közötti időt különböző programokkal lehetett kitölteni. Voltak kiscsoportos tevékenységek a város különböző pontjain, de aki akart, elvonulhatott a csendes imádkozásnak fenntartott termekbe, és meditálhatott. Voltak olyan csoportok is, amelyek Brüsszel történelmi templomait keresték fel. „Be lehetett menni az imaházakba, nézelődni, volt, ahol a helyi plébános mesélt az intézmény történetéről – mesélte a Beszterce-Naszód megyei Sándor. – Néhányan a csoportból találkoztak Teréz anya Brüsszelben élő testvéreivel, mások pedig meglátogatták a királyi palotát.”

A záróimán egy Taizé testvér arról beszélt, hogy a találkozó üzenetét el kell vinni mindenhova, hogy jövő télen, Postdamban még többen lehessenek, hiszen a találkozó lényege a bizalom és a közösségi érzés erősítése világszerte.