Szülőfalujában, Csíkdelnén helyezték örök nyugalomra Bálint Lajos volt római katolikus érseket

Szülőfalujában, a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom udvarán helyezték örök nyugalomra szerdán délután Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érseket. Miután Székelyudvarhelyen búcsút vettek tőle hívei, a csíksomlyói kegytemplomban állították ravatalra a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye első érsekét.

Az ünnepi szertartáson, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált, jelen volt Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári, Tempfli József nyugalmazott és Böcskei László jelenlegi nagyváradi püspök, valamint Cornel Damian bukaresti segédpüspök. A római katolikus egyházmegyék főbb elöljárói mellett több száz pap és hívő imádkozott az csíkdelnei születésű érsek üdvösségéért.

„Nem szűntem meg értetek imádkozni”

A délelőtti gyászmisén Jakubinyi György felolvasta XVI. Benedek pápa üzenetét, amelyet a Szentszék bukaresti nunciusa, Francisco-Javier Lozano tolmácsolt. A szentatya levelében megemlékezett az elhunyt érsek hitéről, mondván: „Szilárdan hitt Krisztusban, a jó Pásztorban, imádkozzunk, hogy megkaphassa Tőle megérdemelt jutalmát”.

Ezt követően a gyulafehérvári érsek felolvasta a hivatalos gyászjelentést, amelyet az érsekség adott ki húsvét vasárnapján, és amelyben Bálint Lajos nyugalmazott érsek halála előtt lejegyzett gondolatait is idézte, aki Teremtőjével való találkozására hittel készült fel: „Amit visszavonulásomkor elmulasztottam, egyik egyházatya (Nazianzi Szt. Gergely) gondolatával pótolom. ’Még ha alkalmas kormányos is lettem volna a nagy változások hullámai miatt’, úgy érzem, hogy a főegyházmegye kormányzását át kellett adnom nálamnál alkalmasabbnak. Isten áldását kérem rátok kedves jó hívek, akik elfogadtatok hiányosságaimmal és sok-sok hibámmal. Megbántásotokért bocsánatot kérek. Nem szűntem meg értetek, munkatársaimért és különösen azokért a papjaimért imádkozni, akik hiányosságaimat pótolni igyekeztek.”

A gyászmisén az érsek végakaratát tiszteletben tartva nem hangzott el szentbeszéd, de szentleckét olvastak fel az Apostolok cselekedeteiből, valamint evangéliumot Szent Lukács könyvéből, utóbbi Jézus Krisztus az apostolokkal történő, feltámadását követő találkozásáról szólt. „A Jóisten azzal tüntette ki Bálint Lajos érseket, hogy húsvétkor még szolgálhatott Istenének” – mondta Jakubinyi György az egybegyűlteknek. Az erdélyi főegyházmegye első érsekének utolsó kérését tiszteletben tartva vasárnap, április 11-én minden egyházközségben az elhunyt lelki üdvéért imádkoznak a papok és a hívek. „Köszönöm a paptestvéreknek, hogy a szokásos szentmisét híveik közösségében értem elvégzik” – fogalmazott az érsek utolsó írásában.

„Kívánhat-e ember többet?”

A szentmisét követően autókkal, autóbuszokkal érkezett a gyászoló közösség Csíkdelnére, ahol imádkozva, énekelve kísérték az érseket a Keresztelő Szent János-templom kertjébe, hogy ott helyezzék örök nyugalomra. Koporsója fölött az érsek végakaratának megfelelően a csíkdelnei plébános-esperes, Csintalan László szólt az egybegyűlteknek, kiemelve, Krisztus gyarló testünket hasonlóvá teszi az övéhez.

Az esperes Bálint Lajos érsek lelki üdvéért imádkozott: „Fogadd be az örök hajlékba, amelyet a világ kezdete óta neki is készítettél”. Végül Kányádi Sándornak Tamási Áron sírjára írott versét parafrazálta: „Kívánhat-e ember többet, derékaljnak szülőföldet, ősi templom tömött árnyát szemfedőnek” – ezzel a gondolattal, a hiszekegy elmondása közben a Bálint család hetedik gyerekeként született érseket örök nyugalomra helyezték. Végakarata szerint faragatlan terméskő kerül sírjára, ezzel a felirattal: „Nagyméltóság és Főtisztelendő Bálint Lajos, 1929. július 6-án született, és 2010. április 4-én hunyt el. Élt 81 évet, mert a 7. gyermekként engedték megszületni.”

Főtisztelendő Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek életének 81., papságának 53., püspökségének 29., nyugalomba vonulásának 17. évében, halálára öntudatosan készülve, visszaadta lelkét Üdvözítőjének. „Mindent köszönök a Gondviselő Istennek és azoknak, akik a véget késleltették, és elviselhetővé tették. Népemet, mert az enyém, a Szentháromságnak, lelkemet Üdvözítőnk irgalmába, a Szűzanya és Szent József oltalmába ajánlom” – írta halálára készülve a főpap.