Somosd, a daloló falu

A zene kötötte össze több ország gyermekeit. Bár eredetileg kimondottan a falubeli gyerekek oktatása céljából született a zenetábor gondolata, a Botos Csaba helyi református lelkész szervezte idei somosdi táborban már három ország csöppségei gyűltek össze. A hatodik alkalommal szervezett táborban nemcsak a résztvevők, hanem a hangszerek sokszínűsége is látványosan bővült.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. augusztus 17., 00:002007. augusztus 17., 00:00

Míg néhány esztendővel ezelőtt a gyerekek mindössze furulyatudásukat mutatták be a táborzáró ünnepi istentiszteleten ez alkalommal a helyi református templomban a furulyán kívül gitárral, harsonával, trombitával, fuvolával és xilofonnal álltak ki a népes közönség elé. Nem is csoda, hogy a Maros megyei településen ekkora sikere van a zenének, hisz az istentiszteletet követő szabadtéri ünnepélyen a község polgármestere, Ferenczi György is beállt abba a jókedvűen nótázó férfikórusba, amelyet immár 42 éve a falu román–magyar szakos tanára, Kiss Csaba irányít. Vasárnap azonban nemcsak a gyerekek, a polgármester meg a nyelvtanár zenélt. Igehirdetése után hegedűt ragadott Ferenczi György Csaba, Pókán szolgáló, somosdi származású lelkész is, aki a Falunk felett fújdogál a szél című dal előadásában a feleségét kísérte. Mintegy kiegészítésként a padsorokból egy budapesti vendég is felemelkedett és rázendített Kodály egy régi francia egyházidal-feldolgozására. Henter Csabáról utólag kiderült, hogy a Nemzeti Énekkar tagja, ráadásul nagyapja révén somosdi származású. „Jó, ha egy közösségben mindenki szereti a zenét. Erre szolgál a nyári zenetábor, ahol a gyermek egy hét alatt sokkal többet tanul, mint egy egész iskolai év alatt” – vélekedett lapunknak Gáspár Attila, a rendezvény mindenese. A zilahi zenetanár úgy gondolja, hogy az a gyerek, aki hangszert ragadva az elméletet azonnal gyakorlatba ültetheti, életre szólóan megkedveli a zenét. Állítását mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a visszajáró, majdnem serdülőkorba került táborlakók az idén már a kicsik irányításával is foglalkozhattak. Ezek pedig a furulya mind a nyolc alaphangjának a megszólaltatását sajátították el. Másrészt számos egyházi éneket, gyermekdalt, népdalt és balladát tanultak meg, amelyek közül a Szent István himnuszának az előadásakor a két évszázados templom padsoraiban ülő számos felnőttet megkönnyeztettek.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. március 16., csütörtök

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház