2007. június 29., 00:002007. június 29., 00:00
Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a pápaválasztó testületben (konklávé) a bíborosok a 33-ik voksolási fordulót követ?en sem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegend? az egyszer? szavazattöbbség. Ekkor már viszont az els? két helyen álló bíboros nem szavazhat abban a választási fordulóban, amely eredményeként az új pápa megválasztásoz elég a szavazatok ötven százalékát plusz egyet elnyerni. A mostani pápai rendelettel ez az apostoli konstitúció vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintély? el?djének egyik örökségét törölte el. Mások viszont úgy vélik: XVI. Benedek ezzel is érzékeltette, hogy ellenzi a római katolikus egyház megreformálására irányuló törekvéseket. Ezt a szándékát egyébként már más kérdésekben is egyértelm?en kifejezte. A német Joseph Ratzinger bíborost 2005. április 19-én viszonylag hamar és a szavazatok kétharmadát meghaladó többséggel választották meg: a negyedik választási fordulót követ?en a 115 tagú konklávé 85 tagjának voksával lett a kereszténység 265. pápája.
Budapesten találkoznak?
Az egyházi ügyekben meglehetősen tájékozott olasz Panorama hetilap lehetségesnek tartja, hogy XVI. Benedek és II. Alekszij Budapesten találkozzon. A hetilap Erdő Péter bíborost, Esztergom–Budapest érsekét tartja kulcsfigurának: úgy tudja, a pápa bizalmasának tartott bíboros a közelmúltban azért utazott Moszkvába, s kereste fel a pátriárkát, hogy a katolikus és az ortodox egyház fejének budapesti történelmi találkozóját előkészítse. Már II. János Pál is Magyarországot szemelte ki a II. Alekszijjal való találkozójának színhelyéül. Akkor Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közvetített, de a pátriárka végül lemondta a találkozást.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.