2009. május 29., 12:092009. május 29., 12:09
A gyergyóalfalvi keresztalja évszázadokra visszamenően privilégiumokat élvez, hajdanán ők vezették a körmenetet, az 1989-es fordulat után pedig ők vezetik fel a búcsúkon az egyházi méltóságokat a Hármashalom oltárához, és a mise alatt az első sorokban foglalhatnak helyet.
„Hajdó István főesperes-plébános – akkoriban a Gyergyói egyházkerület főesperese – keresett meg, hogy segítsek neki a gyalogos zarándoklat újraszervezésében” – közölte a Krónika kérdésére Balázs József gyergyóalfalvi festőművész, aki szülőfaluja keresztalját vezeti. Mindez 1992-ben történt, Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulóján.
A festőművész szerint a gyalogos zarándoklat hagyományának újraélesztésével a neves magyarságkutató emléke előtt is tisztelegni kívántak. Idős emberek révén megpróbálta kideríteni a pontos útvonalat, amelyen a hajdani zarándokok haladtak. Kiderült, hogy ez az Ostoros-tetőn keresztül, a Csíkmagas- és Súrlós-dűlőn át vezetett Csíkrákosig, ahol éjszakára helyi gazdák házaiban, csűrjeiben szálltak meg.
A pünkösdöt megelőző pénteken indultak útnak, majd szombaton érkeztek a csíksomlyói kegytemplomhoz. Itt részt vettek a búcsún, az éjszakát a templomban töltötték, majd a vasárnap déli szentmise után indultak haza. Visszafele ugyanazt az útvonalat követték, és az út mentén lévő valamennyi templomot balról jobbra tartva háromszor megkerülték.
| A csíksomlyói Fodor Ház lakói a búcsús szentmise előtt lelki programokat szerveznek a zarándokoknak Gergely István (Tiszti) volt csíksomlyói plébános vezetésével. Május 29-én, pénteken 21 órakor az Árvácska és a Role együttes a csíksomlyói Fodor Ház udvarán jótékonysági koncert keretében szeretné „kiénekelni” a jelenlévők zsebéből az adományokra szánt pénzt. Múltunkat megidéző dalokat fognak előadni, mint például a Mária országa, az Adjon Isten, a Székelyföld felett, a Bécs várában sír a német stb. Május 30-án, szombaton 9 órakor gyülekező az Árvácska együttes tagjaival és a Csibészekkel a Fodor Ház udvarán, ahonnan keresztaljába szerveződve zarándokolnak a csíksomlyói Nyeregbe, ahol 12.30-kor kezdődik az ünnepi szentmise. Este 8 órakor Csíkszereda központjában, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében nagyszabású előadásra kerül sor Magnificat a Kárpátokban címmel. A zenés táncszínház műfajába sorolható mű a Jó és a Rossz háborújáról szól, ahol Mária megvédi a magyar népet, reményt ad és megáldja a Kárpát-medencét. A mű érdekessége, hogy helyi alkotók állították össze. Ezt követően az ifjúság Csíkszereda főteréről fáklyás menetben vonul a Kegytemplomba, éjszakai szentségimádásra. Május 31-én, vasárnap délelőtt zarándokvonat indul Gyimesbükkbe, ahol a tavalyihoz hasonló ünnepségre kerül sor. Június 1-jén, hétfőn 9 órakor a Gyimesi-hágóról, illetve a Ciherek patakából zarándoklat indul a Szép Havas csúcsán lévő Szent Lélek (Szent László)-romkápolnához, ahol az új kápolna alapkőletételére kerül sor. Csapai Árpád csíkszeredai egyetemi lelkész áldja meg az alapkövet, amelynek helyén következő pünkösdkor szeretnék felszentelni a kápolnát. Kemenes Szidónia |
A hazatérés során Csíkkarcfalván szálltak meg, majd hétfőn reggel – miután szentmisét hallgattak és a helyi plébános elkísérte őket a templomtól ötszáz méterre lévő kőkeresztig, a Gyergyóiak keresztjéig –, folytatták útjukat hazáig. Az esti szentmise idején érkeztek meg, a templomban az otthon maradt hívek fogadták őket.
„Az első 1990 utáni zarándoklaton ezt az utat követtük, és akkoriban a Gyergyói-medence településeiről induló gyalogos zarándokok egy keresztaljban vonultak Somlyóra” – magyarázta a festőművész. A következő évtől a Gyergyói-medence falvai már külön keresztaljakban vonultak Csíksomlyóra, és minden település azt az útvonalat igyekezett követni, amelyen a „régiek jártak”.
Az alfalviak azonban módosítottak az útvonalon: a keresztalja pénteken reggel indul, és első nap Karcfalváig megy, ahol a régi zarándokokat baráti családok látják vendégül éjszakára, az újaknak pedig az iskolában, illetve a jégpálya melletti öltözőben biztosítanak szállást. „Régi jó kapcsolataink vannak Karcfalván, mint például Ferencz András családja, amely évről évre meleg teával, töltött káposztával várja az alfalvi zarándokokat” – magyarázza Balázs József, hozzátéve, hogy ilyenkor a ház, a csűr és az udvar a zarándokok rendelkezésére áll.
Karcfalván számos család biztosít szállást, meleg ételt, sok esetben száraz ruhát az alfalvi búcsúsoknak. „Karcfalváról szombaton hajnali négy órakor indul a keresztalja, a csíktaplocai iskolában székely ruhát öltünk, hogy idejében Csíksomlyóra érjünk és elfoglaljuk a privilégium szerint nekünk kijáró helyet” – magyarázza Balázs József.
| A csíksomlyói búcsú másnapján Gyimesbükkben kerül sor ünnepi szentmisére. Az ezeréves határig közlekedő zarándokvonat május 29-én, pénteken indul a budapesti Keleti pályaudvarról. A tűzpiros, orrán magyar címerrel díszített Nohab különvonat május 31-én, pünkösdvasárnapján 11 órakor érkezik meg Gyimesbükkbe. A zarándokok helyi zenészek vezetésével vonulnak a hídig, ahol keresztaljákba szerveződnek. A kontumáci kápolnánál 12 órakor kezdődik a hálaadó szentmise, amit Böjte Csaba atya és a helyi plébános celebrál. Utána a zarándokoknak és a közönségnek a csíkszeredai Role együttes előadja a Pille című csángó rockballadát. Ezt követően a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola tánccsoportja bemutatja a Regruta vacsora című produkciót, táncmester: Varga Zsuzsa. Az előadást közös tánc zárja. Az ünnepség rendezője: Papp Kincses Emese. A himnusz eléneklése után megszólal a tárogató hívó szava a Rákóczi-vár tetejéről, és az ünneplők levonulnak az indóházhoz, ahol fogadják a szimbolikus üzenetet hordozó mozdonyt. A szervezésben részt vesz a Budakeszi Alapítvány, a helyi önkormányzat és egyház. Az ünnepséget a Duna Televízió élőben közvetíti. Pap Melinda |
A zarándokok az ősi hagyományokhoz igazodva a vasárnap déli szentmise után indulnak haza, a szombat éjszakát csíkszeredai ismerősöknél, illetve a taplocai iskolában töltik, vasárnap karcfalvi barátaiknál alszanak, majd a hétfő esti szentmisére érkeznek szülőfalujukba.
„A privilégiumot 1567-ben érdemelte ki az alfalvi hívők közössége, amikor István pap vezetésével fegyvert ragadott, hogy hitét – ha kell élete árán is – megvédje” – magyarázta Balázs József, hozzátéve, hogy abban az időben a papok katonai képzésben részesültek és hadvezetői szolgálatot is teljesítettek.
Az oroszhegyi származású, Gyergyóalfaluban szolgáló István papot rokonai értesítették, hogy János Zsigmond hadsereggel akarja Csík- és Gyergyószék katolikus híveit az unitárius hitre téríteni. István pap hadba szólította gyergyói híveit: „meggyújtotta a magaslatokon lévő lármafákat”. „Ez abban az időben annyira operatívan működött, hogy 48 órán belül teljes felszerelésben, harcra készen állt a sereg a kijelölt gyülekezőhelyeken” – magyarázta a festőművész.
A két sereg pünkösdszombatján csapott volna össze, az ütközetre azonban nem került sor, ugyanis a Tolvajos-tetőn lezajlott vitát követően – ahol a gyergyói és felcsíki székelyek kifejtették, „majd akkor térnek unitárius hitre, ha Dávid Ferenc feltámad” – János Zsigmond belátta: az erőszakos térítés nem vezet eredményre.
„Eközben az otthonmaradt felcsíki asszonyok a Boldogságos Szűzanya közbenjárásáért imádkoztak, hogy vérontás nélkül oldódjék meg a vitás helyzet” – mesélte Balázs. A legenda szerint az egyezség értelmében a Tolvajos-tetőről Csíksomlyóra tartó lovas hírvivő nyírfaágat viselt a kalapjában, ebből a jelből tudták meg az aszszonyok, hogy imájuk meghallgatást nyert.
„Ennek örömére István pap a következő években pünkösdszombatjára az egyházközség keresztje alatt Csíksomlyóra vezette híveit, hogy hálát adjanak a Szűzanyának a sikeres, vérontás nélküli hadjáratért, illetve azért, hogy közbenjárt hitük megtartása érdekében” – magyarázta Balázs József. István pap halála után utódai is kötelességüknek tartották, hogy a híveket a Szűzanyához vezessék.
„A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke” – zárta történetét Balázs József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok