Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a lap megkeresésére kijelentette, az életszentség megérdemli, hogy oltárra emeljék. „Orbán László a szeretet vértanúja, így az egyszerűbb vértanúperrel lehetne boldoggá avatni, amihez nem kell csoda” – fejtette ki a főpásztor, akinek meggyőződése, hogy aki valamilyen isteni erényért hal meg, vértanú. Ezt az álláspontot képviseli Lukács Róbert egyházjogász is, az Érseki Bíróság helynöke. „A boldoggá avatásnak lelkipásztori célzata van, hiszen mintaképül lehet állítani az illető személyt – magyarázta az érsek. – Minden korban, minden népnek szüksége van eszményképekre.”

A Keresztalja a szentszéki illetékes hivatalt is megkereste az ügyben. Claudio Iovine, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának munkatársa kérdésükre úgy nyilatkozott, lehetségesnek tartja a boldoggá avatást, amihez azonban véleménye szerint szükség van ugyan csodára, de az eljárás ettől függetlenül is beindítható. A kanonizációs ügyekkel foglalkozó illetékes a továbbiakban tanúvallomások gyűjtését javasolta, amelyekből kitűnik, hogy Orbán László szent életű ember volt, illetve imacsoportok alakítását, amelyek az ő emlékét viszik tovább. Mindemellett nélkülözhetetlen egy olyan csoport, amely a szentté avatással foglalkozik.

Ezért a célért dolgozó csoport Erdélyben ugyan még nem alakult, viszont a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség tagjai összegyűjtötték a temetésen elhangzott búcsúztatókat, tanúságtételeket, fotókat, Orbán László előadásainak hanganyagát. A lelkészség keretében működik az ő nevét viselő távimacsoport, amelyben gyakran imádkoznak szentté avatásáért. Takó István kolozsvári egyetemi lelkész szerint a boldoggá avatás révén Orbán László életét és tevékenységét szélesebb körökben is megismerhetik, s mindez példaként szolgálhat a ma embere számára. Megígérte: amennyiben felvállalja valaki a boldoggáavatási folyamat elindítását, ő is szívesen segít, amiben csak tud.
A szenttéavatási eljárást a haláleset után öt évvel lehet elindítani, kérvényezni már hamarabb is lehet.

„Mindeddig még senki nem kérvényezte ezt a gyulafehérvári Érseki Bíróságon” – mondta el Lukács Róbert bírósági helynök. A kanonizálási folyamatról elmondta: elsőként az ügy kérvényezője az érsekkel közösen kell hogy kijelölje az egyházmegyei posztulátort, aki elindítja a folyamatot. Ezt követően a boldoggá avatandó életét és írásait tanulmányozzák, hogy megállapítsák, egyeznek-e azok az egyház tanításával. A vértanúságról való tudakozódás, majd a bizonyítás következik, amelynek során a tanúkat is kihallgatják. Az összegyűjtött dokumentumokat a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához küldik. Teológusok, bíborosok, püspökök vizsgálják meg Rómában a vértanúságról előkészített tanulmányt, majd a pápa fogadja el a hősiesség dekrétumát. Ezután történhet a boldoggá avatás. A szentté avatáshoz viszont minden esetben elengedhetetlen a csoda. n Krónika