Nyomatékosított konzervativizmus

„A Vatikán a katolikus egyházat tartja Krisztus egyetlen és igaz egyházának” – áll a hittani kongregáció dokumentumában. Az irat megerősíti azokat a téziseket, amelyet a kongregáció által 2000. szeptember 5-én kiadott Dominus Iesus pápai nyilatkozat tartalmaz. Fejtegetései értelmében helytelenül értelmezték a II. vatikáni zsinaton kidolgozott, a katolikus egyház megreformálását célzó dogmákat. Az 1962 és 1965 között lezajlott zsinat „nem akarta megváltoztatni, és nem is változtatta meg az egyház ezzel kapcsolatos korábbi téziseit. A katolikus egyház ökumenikus kötelezettségvállalása nem jelenti azt, hogy feladja azt a meggyőződését: Krisztus egyetlen és igaz egyháza” – hangoztatta a nyilatkozat. A pápai dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy a katolikus egyházon kívül is létezik számos igazság. A keleti egyházak, az ortodoxok azonban nem ismerik el a pápát Szent Péter utódjául, és ez a „fogyatékosság” „sajátos egyházakká” teszi ezeket, míg a protestáns közösségek, amelyeknek más felfogásuk van az oltáriszentségről és a papi hivatásról, nem tekinthetőek egyházaknak – fejtette ki a hét évvel ezelőtti dokumentum, amelynek tartalmát most a Vatikán megerősítette. „Katolikus szemszögből csupán azok a keresztény közösségek tekinthetők szoros értelemben vett egyházaknak, amelyek megőrizték az apostoli utódlást” – hangsúlyozza a pápai dokumentum. Ez a püspöki tisztségnek kézrátétel útján történő, megszakítás nélküli továbbadását jelenti, amely a Krisztus által kiválasztott apostolokig vezethető vissza. Az ortodox és a keleti keresztény egyházak – miként a katolikus – esetében fennáll az apostoli utódlás, viszont a protestáns egyházak többsége elutasítja ezt az elvet. Ezért ezek a közösségek „tulajdonképpeni értelemben nem egyházak”, hanem egyházi közösségek, amint azt a zsinati és a zsinat utáni tanítás kimutatta – áll a dokumentum egyik kommentárjában.

Akadály az ökumenia útjában?

Az orosz ortodox egyház becsületesnek tartja a Vatikán álláspontját, amelyet a hittani kongregáció dokumentuma tartalmaz. Kirill metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyi vezetője kijelentette: ez egy becsületes nyilatkozat, „sokkal jobb, mint az úgynevezett egyházi diplomácia”. Megmutatja, hogy a katolikus és az ortodox egyház mennyire áll egymáshoz közel, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire áll távol egymástól. A metropolita rámutatott: ahhoz, hogy becsületes teológiai párbeszédet folytasson egymással a két egyház, világosan kell látni a másik fél álláspontját, mivel ez elősegíti az egymás közötti különbség szintjének megértését. „Az ortodox egyház az ősi apostoli folytonosság, az osztatlan egyház jogutódja és örököse. Ezért mindazt, amit a katolikus dokumentum tartalmaz, teljes joggal vonatkoztatjuk az ortodox egyházra is” – jelentette ki Kirill metropolita.

A román ortodox egyház azonban aggasztónak tartja a vatikáni dokumentumot. „Mindannyian tudjuk, hogy nemzetközi szinten teológiai párbeszéd folyik az ortodoxok és római katolikusok között. A dokumentum egyes kijelentései viszont gyanúra adhatnak okot, és akadályt állíthatnak a párbeszéd útjába. Egyesült Európáról beszélünk. Nekünk, keresztényeknek egységes hangunk kellene hogy legyen, amelyet a két egyház képviselne” – jelentette ki Constantin Stoica, a román patriarkátus szóvivője.

Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház protestáns csoportosulásának vezetője úgy látja, a vatikáni dokumentum rossz fényben állítja be a protestáns egyházakat, ami pedig az ökumenikus kapcsolatok megromlásához vezethet. A Német Püspöki Konferencia elnöke, Karl Lehmann bíboros is elismerte, hogy erős kifejezéseket használt a pápa. Ő maga pedig a többi egyházat nemcsak morális, hanem teológiai tekintetben is egyházként tiszteli.

„Semmiképpen sem a keresztények közt meglévő különbségeket kívánja kiélezni a hittani kongregációnak az a dokumentuma, amelyben az áll, hogy a Vatikán a katolikus egyházat tartja Krisztus egyetlen és igaz egyházának” – véli Bábel Balázs érsek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának elnöke szerint a katolikus egyház visszafordíthatatlanul elkötelezte magát az ökumené, vagyis a keresztények egysége mellett. Ugyanakkor a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa is úgy nyilatkozott, a hittani kongregáció dokumentuma „nem akadályozza” a református egyházat a párbeszédre és az együttműködésre való törekvésében. „Hasonlóan más egyházak véleményéhez, mi is olyan állásfoglalásnak tartjuk ezt a dokumentumot, amely pontosan tisztázza a Római Katolikus Egyház viszonyulását a többi keresztyén egyházhoz. Ugyanakkor az eddigiekhez képest ez a nyilatkozat semmi újdonságot nem tartalmaz, hiszen a tridenti zsinat (1545–1563) – amely elítélte és elutasította a reformációt – óta a helyzet alapvetően nem változott” – vallják a magyarországi reformátusok.

Kasper: túl élesen reagáltak a protestánsok

Walter Kasper, a keresztény egyházakhoz fűződő kapcsolatokért felelős vatikáni bíboros azonban úgy látja, a protestáns egyházak túl élesen reagáltak a Szentszék dokumentumára, amely elvitatja tőlük azt a jogot, hogy egyháznak nevezzék magukat. Kasper bíboros a Vatikáni Rádió német nyelvű adásában kijelentette: a dokumentum semmi újat nem tartalmaz. Ezért nem szolgáltat „objektív okot a sértődésre, sem okot arra, hogy bántva érezzék magukat” a protestáns egyházak.

A bíboros rámutatott: a dokumentum alapos olvasása nyomán világossá válik, hogy a Vatikán nem tagadja azt, hogy a protestáns egyházak is egyházak. Csupán azt állítja, hogy az egyházak mibenlétének szentszéki definíciója szerint az egyház visszavezethető a püspökökön keresztül egészen Jézus tanítványaiig, az apostolokig. A bíboros egyúttal biztosítani próbálta a protestánsokat arról, hogy a Szentszék továbbra is híve a többi keresztény felekezettel folytatott párbeszédnek. „A dialógus alapját nem az képezi, ami elválaszt bennünket, hanem az, ami egyesít, ez utóbbi pedig kétségkívül jelentősebb az elsőnél” – hangoztatta Kasper bíboros.