Napirenden a keresztényüldözések

Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője (képünkön), aki a vallások közötti párbeszéd előmozdításának az egyik felelőse a frakción belül, és helyszíni tapasztalatokat is szerzett az iraki, illetve szíriai keresztények mostani helyzetéről, a magyar közmédiának nyilatkozva rámutatott arra: a menekültek megsegítését illetően hatalmas kihívást jelent az oktatás megszervezése a túlzsúfolt menekülttáborokban.

„Az Európába menekülésnek az egyik legfőbb oka az lesz, hogy a gyermekeket nem tudják oktatni. Ebben tehát Európának segítenie kell” – mondta Hölvényi.

Manfred Weber, a néppárti frakció bajor vezetője vitaindítójában kitért arra: az eltérő felfogású politikai csoportok között nem bizonyult könnyű feladatnak az a néppárti törekvés, hogy az általános értelemben vett vallási türelmetlenség témakörén belül napirenden tartsák kifejezetten a keresztényüldözés jelenségét is. Antonio Tajani, az EP olasz alelnöke erre utalva úgy fogalmazott, hogy a szekularizáció a politika és a vallás kettéválasztását jelenti, de semmiképpen nem jelentheti a vallás elválasztását a társadalomtól.

„Segíteni kell”

Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke az MTI-nek a konferencia által körüljárt főbb dilemmákról nyilatkozva kiemelte azt, hogy az iszlám világban nem zajlott le a felvilágosodás történelmi folyamata, ami a keresztény Európában lezajlott, és bizonyos mértékű toleranciát hozott a felekezeti elvakultság helyébe.

Brok kiemelte annak fontosságát, hogy a Közel-Keleten, Irakban, Iránban keresztény közösségek puszta léte került veszélybe, és ezeket a közösségeket segíteni kell abban, hogy ne váljék végleges létformájukká a menekültlét, hanem szülőföldjükön is biztonságban élhessenek és boldogulhassanak.

Ezek a keresztény kisebbségek – fűzte tovább a gondolatot Hölvényi György – ha segítségről van szó, elsősorban Európára számítanak. Az ő segítségkérésüket Európa nem utasíthatja vissza, fogalmazott, és megjegyezte, hogy az ilyen kéréseket „nagyon sokáig értetlenség fogadta”. A KDNP EP-képviselője megnyugtatónak nevezte, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a konferencia résztvevőihez intézett levelében kifejtette: Európa igenis felelősséget visel a keresztény üldözöttekért.

„Borzalmas és embertelen” jelenség

A keresztények üldözéséről beszélt a Szent Péter és Szent Pál ünnepnapi szentmisén Ferenc pápa is, embertelennek és megmagyarázhatatlannak nevezve a jelenséget. A szentmisét a pápa az újonnan kinevezett érsek metropolitákkal mutatta be, közöttük Kocsis Fülöppel, a görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetőjével. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a keresztények üldözése „borzalmas, embertelen és megmagyarázhatatlan, és sajnos ma is a világ számos részén megtörténik mindenki szeme láttára és mindenki hallgatása közepette”.

A Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepnapján a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi misén Ferenc pápa megáldotta és átadta a palliumot az utóbbi egy évben kinevezett 46 új érsek-metropolitának. A palliumot személyesen vette át a pápától Kocsis Fülöp is, a Ferenc pápa által alapított görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetője, akit június 12-én iktattak be tisztségébe.
A palliumok átadására minden évben Szent Péter és Szent Pál június 29-ei ünnepén kerül sor.

A pallium a Szent Ágnes napján megáldott bárányok gyapjából készült, hat kis fekete selyemkereszttel díszített, stólaszerű gyapjúszalag. A korábbi hagyománnyal ellentétben Ferenc pápa a palliumot nem helyezte rá az érsek-metropoliták vállára, erre minden érsek saját székhelyén kerítenek majd sort. A mise végén Ferenc pápa Szent Péternek a bazilika főoltára alatt lévő sírjánál Johannis Zizioulas pergamoni metropolitával közösen imádkozott, aki az I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka által az ünnepre Rómába küldött delegációt vezette.