Megkezdődött a nagyböjt

„Még manapság is sokan tartják a böjtöt, amely torkos csütörtök után szigorúan elkezdődik” – mesélt a Krónikának Jánosi Gellért plébános, aki immár tizenegy éve szolgál a Hargita megyei Székelyvarság község híveinek. A kilencvenkilenc százalékban katolikus településen talán még ma is erősebben él a böjtölési szokás, mint városon, folytatta.

A keresztény egyház már a Krisztus utáni első században alkalmazott étkezési szokásokat, sőt már a kiválasztott zsidó nép is vezekelt, ha bocsánatot akart nyerni, vagy ha valamilyen felajánlást akart tenni Istennek. „A nagyböjti időszak Jézus példáját követve került be a katolikus egyházba, a Biblia szerint Jézus megkeresztelkedése után negyven napig böjtölt, ezt követően megkísértette a sátán, de ellen tudott állni, mivel a böjt megerősíti az ember testét, de főként a lelkét” – hangsúlyozta a plébános, egy kis történelmi visszatekintést tartva.

Az őskeresztények húsvét előtt egy-két napos böjtöt tartottak, amely körülbelül a harmadik századtól az egész nagyhétre kiterjedt, és hétfőtől csütörtökig csak kenyeret és vizet fogyasztottak. Pénteken és szombaton nem ettek. A katolikus böjti szokások azonban sokat változtak. Mára már csak a hamvazószerda és nagypéntek számít szigorú böjti napnak, ezenkívül ki-ki saját maga döntheti el, hogy le kíván-e mondani bármiről. A reformátusok és az evangélikusok például egyáltalán nem szabnak meg böjti előírásokat, inkább a lelki felkészülésre hívják fel a figyelmet. Katolikus hatásra azonban nagyon sok protestáns családban is kialakítanak böjti szokásokat, fejtette ki meglátását Jánosi Gellért.

A keresztény emberek számára a húsvét előtti nagyböjt negyven napot tart. Tágabb értelemben véve önmegtartóztatás a testi, érzéki örömöktől, mulatozástól. Célja a testi megtisztulás, a lelki, szellemi harmónia elérése. A böjt nemcsak ételről való lemondást jelent, hanem lehet bármi, ami megengedett, minden, ami nem szükséges, fogalmazott a lelkész. A katolikus egyház azonban enyhített az előírásokon, így a szigorú böjti napok nem terhelik a tizennyolc éven aluliakat, a betegeket, sem pedig az öregeket. Az aktív korosztály önmegtartóztatásként hamvazószerdán és nagypénteken háromszor étkezhet, és csak egyszer lakhat jól. A böjt lehet egyszerű jócselekedet is, lényege, hogy Isten és az emberek iránti szeretet megnyilvánuljon benne.

„A keresztények önként vállalták a böjtöt, nemcsak a húsvétot megelőző időszakban, hanem Székelyvarságon például még ma is sokan tartják a pénteket a hústól való megtartóztatás napjának, bűnbánati napnak” – összegzett a plébános. A negyven napig tartó nagyböjti időszakban ugyanakkor a templomba járó hívek vasárnapról vasárnapra felidézik Jézus szenvedéstörténetét, a szentmise előtt végigjárják a tizennégy stációból álló keresztutat és imádkoznak.

A pápa megnyitotta a nagyböjti időszakot

XVI. Benedek pápa hamvazószerdán megnyitotta a húsvétig tartó 40 napos böjti időszakot, amely a római katolikusok életében a szellemi megújulás és a húsvéti ünnepekre való felkészülés ideje. A szentatya a római Aventino-dombon lévő Szent Szabina-székesegyházhoz menve mutatta be a szertartást. Egy bíboros hamut szórt a 83 éves egyházfő ősz hajára, majd XVI. Benedek is ezt tette a kíséretében lévőkkel, miközben egy kórus zsoltárokat énekelt. A pápa korábban nyilvánosságra hozott hamvazószerdai üzenetében alamizsna osztására és imádságra szólította fel a híveket. Az „alamizsnálkodás gyakorlata” felhívást jelent arra, hogy „Istent az első helyre tegyük, és figyeljünk embertársainkra”, hogy Istent újra felfedezzük, és irgalmát elfogadjuk – olvasható a Vatikán által hét nyelven kiadott üzenetben. A pápa hamvazószerda alkalmából tartott nyílt audienciáján több nyelven, így magyarul is üdvözölte a zarándokokat.

Miért böjtölnek a zsidók és a muzulmánok?

A böjt formái jelentősen eltérnek a világvallásokban. A zsidó vallásban a jóm kippúr, az engesztelés napja a legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnep, népies nevén a hosszú nap. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. Jóm kippúr idején – estétől estéig – a hívők lemondanak az ételről, italról és a fürdésről, csak a kezek és a szemek megnedvesítése engedélyezett. Az iszlám vallás világszerte 1,3 milliárd követője számára a böjti hónap, a ramadán különleges jelentőséggel bír. A muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban napkeltétől napnyugtáig a hívők nem vehetnek magukhoz táplálékot, italt, és nem dohányozhatnak, nem élhetnek szexuális életet. Felmentést élveznek a kötelmek alól a betegek, az idősek, a gyerekek, az utazók és a terhes nők. A böjt megtartása egyike a muzulmán vallás öt alaptételének.