Fotó: Veres Nándor
A magyar szentek és vértanúk tiszteletére szentelik majd fel a Hargita megyei Csíkszentkirályon épülő kápolnát. Az egyházközség által Poklondfalván, a Nagykanyarban építendő istenháza a helyiek reményei szerint a jövő évre elkészül. Az áprilisban elkezdett munkálatok eredményeképpen már látszik az építmény alapja.
2015. augusztus 06., 20:302015. augusztus 06., 20:30
Az istenháza többek között a hívek adományaiból épül, a csíkszentkirályi közbirtokosság pedig a tetőszerkezethez szükséges faanyagot biztosítja. A Hadnagy Judit tervezte épület több mint száz személy befogadására lesz alkalmas. Csató Béla helyi plébános megkeresésünkre szerényen csak annyit mondott, hogy jobban szeret csendben cselekedni, éppen ezért nem kívánt a tervezett kápolnáról beszélni. Annyit viszont szívesen elárult, hogy a kápolnát a magyar szentek és vértanúk tiszteletére szentelik majd fel.
A helytörténészek egyébként azt feltételezik, hogy valamikor Poklondfalvának volt külön kápolnája. Az 1567-es összeírásban különálló faluként szerepel, 11 kapuval van bejegyezve a regesrumban. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában az 1800-as évek közepén egy Vérkápolnát említ. „E szorosban a folyam (Olt) jobb partján Vérkápolna nevü hely van, hol rom-maradványai látszanak egy hajdan ott állott imolának. A hagyomány azt mondja, hogy azon kápolna emléképülete volt az itten vérontással kivívott győzelemnek, miért neve Vérkápolna lett.” A kápolnát az 1694-es, utolsó csíki tatárbetörés emlékére építették – írja le Gál Mária helytörténész. Rámutat, írott források is bizonyítják, hogy Poklondfalvának is volt kápolnája, amelynek romjai 1894-ben, Vitos Mózes idejében még léteztek, és amelyhez 1751-ben az osztrák hatóságok megtiltották a somlyói diákság levonulását. „Talány marad, hogy az egy évszázaddal ezelőtt még létező kápolna romjai miért lettek az enyészeté, mi volt a pusztulás oka. Sajnos a csíkszentkirályi egyházközség 1872-től vezetett Domus Historiájában nem találunk bejegyzést a kápolnáról. Feltételezhetjük, ahogy a szívós emberi emlékezet megőrizte, kapzsi kezek áldozata lett. Egyelőre ez is rejtély marad. A kápolna romjaira sok falubeli idős ember emlékszik, köveit az 1900-as évek közepén hordták szét, felhasználva házalapokhoz. Benedek Ferenc 88 éves csíkszentkirályi lakos határozottan állítja, hogy a kápolna kör alakú volt, alapja még az 1930-as években látszott” – tudjuk meg a helytörténésztől.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Egész életét meghatározta, emellett számos kispap hivatásának megtalálásában is közreműködött, és végig kitartott abban a hivatásban, amit felszentelésekor vállalt. A Csíkszeredában szolgáló Tamás József püspök 75 évesen, 51 évnyi papi szolgálat után hamarosan nyugállományba vonul. Vele besz&am
Helyére került szerdán a Temes megyei Igazfalva református templomának a tavalyi vihar által ledöntött toronysüvege – közölte a Temesvári Rádió magyar adása.
Lelki és testi fogyatékosoknak nyújt menedéket a brassó-belvárosi református egyházközség új épülete. A Bertalan negyedi, Lânii utcában kialakított Betlehem-ház egyaránt szolgál imaházként és nappali foglalkoztató-központként, és itt működik az egyházközség által fenntartott szociális mosoda is.
A Szentlélek az az isteni erő, amely megváltoztatja a világot – mondta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.
A csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond fejedelem 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsoló „hamis legenda” terjesztésének felhagyására kér mindenkit az unitárius egyház, egyúttal Isten áldását kívánva a búcsú minden résztvevőjére.
Idén is ünnepi fogadtatásban részesülnek a partiumi és erdélyi vasútállomásokon a csíksomlyói búcsúba utazó hívek. Az ünnepi szentmise szombaton lesz, vasárnap pedig a Gyimesekben várják a zarándokokat.
Ferenc pápa a székelyföldi származású Pál József Csaba kanonokot és főesperest nevezte ki temesvári megyéspüspöknek – közölte szerdán a temesvári egyházmegye.
A határon átívelő beruházásokat finanszírozó európai uniós program keretében újul meg a teljeskörű restaurálás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota körüli kert.
A május 18-án, pénteken 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot, a szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik – tájékoztatta lapunkat a csíksomlyói Ferences Rendház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!