Kiutat keres a gazdasági válságból a katolikus egyház

A rendezvényre üzletembereket, vállalkozókat, illetve vezető beosztásban lévő személyeket hívtak meg, az előadók sorában pedig olyan jeles egyházi és világi személyiségeket ismerhettünk meg, mint Soós Károly budapesti teológus, dr. Holló László kolozsvári egyetemi docens, teológus, illetve dr. Baricz Sarolta Laura, domonkos rendi szerzetes, budapesti közgazdász, egyetemi docens.

„Több mint kétezer éves az egyház szociális kultúrája” – jelentette ki előadásában dr. Holló László kifejtve, hogy noha az egyház társadalmi tanítása, a társadalometika egy új tudományág, eredete visszanyúlik a régi korokig, a „felebaráti szeretetig”. Mint hangsúlyozta, a felebaráti szeretet, a „felebarát” életét meghatározó viszonyokkal való törődést jelenti, és bárki lehet „felebarát”. Dr. Holló László történelmi példák sorával illusztrálta, hogy az egyház mindig is foglalkozott a társadalmi kérdésekkel, és jelenleg is igyekszik segítséget nyújtani az olyan problémák megoldásában, amelyre az egyén nem tud egymaga választ adni. Hangsúlyozta: az egyháznak nincs konkrét megoldása a gazdasági válságra, de irányt tud mutatni, amely segíthet a kiútkeresésben.

Dr. Baricz Sarolta Laura Farkasból bárány című előadásában kifejtette, hogy szerzetesként a sokéves közgazdászi előéletének tapasztalatát hasznosítva próbálja a keresztény értékrend alapjain nyugvó gazdasági életvitelre felhívni az érintettek figyelmét. „Nemcsak gazdasági válságról, hanem válságrendszerről beszélhetünk, amelynek alapja az erkölcsi válság” – hangsúlyozta a nővér, kifejtve, hogy a válsághoz lényegében a haszonelvű gondolkodásmód vezetett, amely a globalizációval a társadalom minden szegmensét érinti.

„Párbeszédre van szükség, amikor válaszokat keresünk a válság kihívásaira” – hangoztatta Baricz Sarolta Laura. Úgy vélte, már érzékelhető a paradigmaváltás a 21. századi közgazdaságtanban. Párhuzamba állította a haszonelvű piacgazdálkodást az erényetika elvein alapuló gazdasági gondolkodásmóddal, és rámutatott arra, hogy míg a haszonelvű gazdasági viszonyulás korlátlan, de ugyanakkor mindent szabályozó elveivel a pusztuláshoz vezethet, addig az erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás – noha korlátai vannak – az erkölcsösséget és a közjó szolgálatát helyezi előtérbe. Természetesen ahhoz, hogy az erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás nagyobb teret hódíthasson, elsősorban a vállalkozóknak a pénzhez, profithoz való viszonyulásának kell alapjaiban változnia.