Kevesen, de bizakodóan

Állítását igazolták azok a hívek is, akik az istentiszteletről kijövet az Eklézsiának elmondták: a nyolcvan lelkes gyülekezetet az összefogás, az egymás iránti szeretet, a hagyományok tisztelete jellemzi.

A Marosvásárhelytől alig tizenöt kilométerre elhelyezkedő Náznánfalván mindössze nyolcvan református él, bár egykor ennél sokkal népesebb volt ez a közösség. A megmaradásban segíti őket a szomszédos Marosszentkirály lelkésze, Veress László, aki a saját pásztorral nem rendelkező náznánfalvi gyülekezetbe beszolgál. Közlése szerint vasárnaponként átlagban negyven–ötven személy vesz részt a 19. században épült református templomban tartott istentiszteleten, de húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor a nagyon időseket és a betegeket leszámítva a gyülekezet apraja-nagyja templomba megy. Vallásórára tíz–tizenketten, a kántori lakban hetente tartott bibliaórákra viszont nagyszülők, unokák, idősek és tizenévesek ennél sokkal többen szoktak eljönni, ezeken még azok is szívesen vesznek részt, akik ritkábban járnak templomba. Veress László tiszteletes szerint ezek az órák barátságosak, kedvesek, jó hangulatúak, az összetartozást erősítik a gyakori szeretetvendégségek, a közös név-, illetve születésnapok is. A megmaradás reményét erősíti az is, hogy Náznánfalván az utóbbi másfél évben két temetés mellett két keresztelő is volt, ebben az időszakban tehát nem volt népességfogyás.