Kálvin-kiállítás nyílt Debrecenben

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Kálvin fő művére, az Institutio című munkára utalva kijelentette: „Hiszem és vallom, hogy Kálvin János ma is időszerű, tanai ma is lángra tudnak lobbantani szíveket.” A Kálvin-emlékévek nem szólnak másról: az őszinte hálaadás, az Isten iránti köszönet hangján szólalhatunk meg, szólhatunk arról, hogy reformátusok vagyunk, tette hozzá.

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke az összefogás jelentőségéről beszélt, s fontosnak nevezte, mennyire tudunk „készségesen és őszintén örülni” Kálvin örökségének. Mint mondta, örülne Kálvin János, ha hallaná, hogy a szétszabdalt magyar református egyház tagjai 2009. május 22-én, születésének 500. évfordulóján Debrecenben összegyűlnek, s a kárpát-medencei reformátusok kimondják: „Egyedüli jövőnk Krisztusban van, és mi együtt akarjuk követni.”

A püspök ezzel az egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő Magyar Református Egyház megalapítására utalt. Mint arról beszámoltunk, a kárpát-medencei református egyházak elnökségeinek tanácskozó szervezete, a Generális Konvent tavaly júniusban Pápán határozott az alkotmányozó zsinat május 22-re cvaló összehívásáról.

Kálvin János (1509–1564) francia származású, svájci vallásreformátor 1533-ban fordult el a katolicizmustól. A lutheri reformáció hatására alakította ki a kálvinizmus – a református vallás – önálló rendszerét.