Generális Konvent: féltik a magyar nemzetrészeket

„A Generális Konvent aggodalommal tekint Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatálybalépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország kormányának figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre\" – idézi az MTI a találkozót követő sajtótájékoztatón közreadott nyilatkozatot. A Generális Konvent továbbá „a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen\" is tiltakozik.

Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, a plenáris ülésen tárgyaltak Kárpátalja nehéz helyzetéről, a romániai magyar reformátusok ügyeiről, a diaszpóra reformátusságáról, egyházalkotmányi kérdésekről, a közös képviseletről, valamint a reformáció 500. évfordulója jubileumának megünnepléséről. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke a találkozó két napját összefoglalva azt mondta: „ismét erősödött a magyar reformátusság összetartozása\".

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke az ukrajnai helyzetről elmondta: a Kárpátalján élő magyarokat mélyen érinti a gazdasági krízis. „Az elszegényedés problémája, a kilátástalan helyzet mindenkire rátelepszik\" – fogalmazott. Közölte, ma még nem tudni, hogy elértek-e a krízis mélypontjára, vagy még mélyebb lesz. A megélhetés, a szociális háló egyre bizonytalanabb Ukrajnában, mutatott rá. Kijelentette: arra törekednek, hogy a sokszínű közösségükben meg tudják őrizni az egymás mellett élés lehetőségeit, a békét. Megjegyezte azt is, hogy „a nehézségeket a Kárpát-medencei összefogással tudjuk csak leküzdeni\".

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításának történetét ismertette, elmondva, hogy az egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. Kijelentette: a helyzetet nem tudják elfogadni, a végsőkig küzdeni fognak. Ha nem járnak sikerrel, „akkor újat\" építenek, mert nem veszíthetik el a fiatalokat, mondta a püspök. Hozzátette: az egyház jövője múlik azon, hogy létezik-e anyanyelvi oktatás.

A Generális Konvent zárónyilatkozatában együttérzését fejezte ki „a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt\". A testület az egység kiteljesítése irányába tett lépésként szükségesnek látja, hogy az egyházalkotmányi bizottság vizsgálja meg a Nyugat-Európában és a tengerentúlon működő magyar protestáns gyülekezetek „közös egyháztestként való reintegrálásának lehetséges módozatait\". A testület azt is kijelentette: a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló bírósági döntést „jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak\" tekinti, és támogatja az Erdélyi Református Egyházkerület törekvéseit.

A Generális Konvent fővárosi találkozóját Orbán Viktor miniszterelnök is üdvözölte. A Kálvin téri református templomban tartott szerda esti istentiszteleten tartott beszédében elmondta: „az a feladat méretett ki ránk, hogy megtaláljuk az utat\", amely a magyarság megmaradásához és megtartásához vezet a Kárpát-medencében. A magyar reformátusok ismerik ezt az utat. Erről tanúskodik a történelmünk\" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: „veszedelmes, mindannyiunk erejét próbára tévő időket élünk\". Szavai szerint bár Európa ma a népvándorlás hullámaival és a görög pénzügyi vitákkal van elfoglalva, Ukrajna keleti felén most is ropognak a fegyverek, Kárpátalján számtalan magyar család él máról holnapra, miközben közösségük férfijai még mindig attól tartanak, hogy harcolniuk kell egy olyan háborúban, amiben nem látják saját érdekeiket.

„Erdélyben a kommunizmus legsötétebb időszakát idézve indítottak hadjáratot a magyar reformátusok ellen\" – tette hozzá. A kormányfő szerint a számtalanszor feltett kérdés ismét súlyos értelmet nyer: milyen jövő vár a magyar nemzetre a Kárpát-medencében? A válasz ugyanaz, mint az elmúlt évszázadokban: megmaradni és megtartani.

Orbán Viktor felidézte, a 16. században a protestáns prédikátorok azzal a küldetéssel járták a török hódoltás alá vetett vidékek falvait, hogy megtartsák az ott élőket „keresztyénnek és magyarnak\". Így történhetett, hogy ami Mohácsnál katonailag és politikailag elveszett, azt kulturális és lelki értelemben visszahódította Genf, Sárospatak és Debrecen, mondta. Hozzátette: így történhetett továbbá, hogy 2009-ben –emlékezve arra a kötelességre, amellyel a mai és a jövőbeni magyar reformátusok nemzetük iránt tartoznak – a magyar református egyháznak „a különböző országokba szaggatott részei\" közös alkotmányt fogadtak el.

„Amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja\" – jelentette ki Orbán Viktor. – Álljunk ki közösen Kárpátaljáért, ahol szociális katasztrófa fenyeget és álljuk ki közösen Erdélyért\". A kormányfő ugyanakkor köszönetet is mondott azért, hogy bajba jutott magyar családok ezreinek sikerült segíteni Kárpátalján. „Legyünk és maradjuk is tovább egymás munka- és szolgatársai, hogy együttes erővel küzdhessünk a magyarság megmaradásért és megtartásért a Kárpát-medencében\" – zárta beszédét Orbán Viktor.