Erdély-szerte ünnepeltek a reformátusok

Nagyváradon jubileumi megemlékezést tartottak a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmával. Szerdán délután a Heidelbergi Káté kiadványaiból nyílt kiállítás az egyházkerületi székház csarnokában, ahol Dr. Hermán M. János gyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők, majd a nagyvárad-újvárosi református templomba várták az ünneplőket. Dr. Tóth Albert tiszalúci református lelkipásztor, a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetségének elnöke igehirdetésében a bűnbeesés történetét idézte fel, rámutatva: az Isten állandóan keres minket, azonban van, aki nem hallja meg a kérdését. Sándor Lajos újvárosi lelkipásztor köszöntése után a dr. Pálfi József által jegyzetelt és válogatott Vallásomat el nem hagynám… Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században című kötetet mutatta be dr. János Szabolcs. A Partiumi Keresztény Egyetem rektora rámutatott, nemcsak tudományos munkáról van szó, hiszen a kötet olvasmányossága révén bárki számára hasznos lehet. Tőkés László EP-képviselő, volt királyhágómelléki püspök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2013 a reformátusoknál a hitvallás éve, a katolikusoknál a hit éve, így mindkét felekezet számára a hité a főszerep. Ez pedig arra figyelmeztet mindenkit, hogy szerezze vissza keresztény minőségét, vallja meg hitét, hangsúlyozta Tőkés.

Csütörtökön reggeli áhítattal folytatódott a rendezvény, majd Lászlóffy Zsolt zeneszerző és előadóművész zongorajátékát hallgathatták meg az érdeklődők. Dr. Fekete Károly A Heidelbergi Káté magyarázata című művét  Oroszi Kálmán mutatta be a jelenlévőknek majd Csűry István királyhágómelléki református püspök tartott előadást a Heidelbergi Káté időszerűségéről. Rámutatott, a Biblia ismerete mellett nagyon fontos a Káté ismerete is, mely lehetővé teszi, hogy választ kapjunk kérdéseinkre. A konferencia folytatásaként dr. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök és egyetemi tanár, dr. Lévai Attila, a komáromi Selye János Egyetem teológiai fakultásának dékánja, dr. Zalatnay István és Dr. Hermán M. János tartott előadást a Heidelbergi Káté szerkezetéről, szerepéről, míg Ballai Zoltán Ferenc, az Erdélyi Református Egyházkerület előadótanácsosa az erdélyi kéziratos katékról értekezett. A rendezvény ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással ért véget, az újvárosi templomban Ötvös József marosvásárhelyi lelkipásztor hirdette az igét.

A Heidelbergi Káté a témája a kolozsvári alsóvárosi református gyülekezet által szervezett reformációs nagyhétnek is, melynek keretében október 28. és november 3. között a kiadvány vitákat előidéző kérdéseiről hangzanak el előadások. A Kétágú templomban hétfőn dr. Kozma Zsolt a gyermekkeresztségűről beszélt, kedden dr. Juhász Tamás az úrvacsora kérdéskörét ismertette, szerdán dr. Pásztori Kupán István beszélt a szentek közbenjárásáról, míg csütörtökön dr. Horváth Levente tartott előadást Megigazuláshoz elég a hit? címmel. A rendezvénysorozat folytatásaként pénteken Mi történik a halál után Címmel dr. Visky S. Béla értekezik, míg szombaton dr. Balogh Csaba Szombat vagy vasárnap? című előadását hallgathatják meg a jelenlévők.

A reformációt ünnepelték csütörtökön délután Marosvásárhelyen is, a Vártemplomban tartott közös istentiszteleten Kántor Csaba református püspökhelyettes, Nagy László unitárius főjegyző és Papp Noémi evangélikus lelkész hirdette az igét. A városban egyébként vasárnap Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese kezdeményezésére első alkalommal közös reformációi ünnepélyt tartottak a Marosi és Maros-Mezőségi Egyházmegye gyülekezetei.

Mint ismeretes, október 31-én, a reformáció ünnepén világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen is tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja. 

Együttműködést szorgalmaz Orbán
Az államnak és az egyháznak a közjó érdekében való együttműködését szorgalmazta Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön, a reformáció emléknapján mondott beszédében. Rámutatott, az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet. Hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat volt, amikor az állam elismerte az egyház hivatását a vallási élet szervezése mellett a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a betegek gyógyításában és a szegények megsegítésében.