Emlékmű a reformátusok egységéről

A Kossuth téren álló, több méter magas mészkő oszlop tetején bárány és zászló, talapzatánál pedig a történelmi Magyarország kőbe vésett térképe látható. A műalkotás – amelyet Prokai Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus osztályvezetője mutatott be – a 2009. május 22-i debreceni alkotmányozó zsinaton kinyilvánított, a reformátusok közötti összetartozást hivatott ábrázolni.

Az ünnepség ezután a református templom melletti trianoni emlékműnél folytatódott, melynél a békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az egykor történtekre emlékeztek a jelenlévők. A helyi egyházközség által szervezett szabadtéri istentiszteleten Bölcskei Gusztáv több száz ember előtt arról beszélt, hogy a zsinaton kimondott egységgel fordulóponthoz, s egyben a célegyenesbe érkezett a magyar reformátusság. „Nem úgy, hogy mi megyünk elöl, s megszabjuk az irányt, hanem azt kell látnunk, Krisztus a jövő” – fogalmazott. Hozzátette: „eljött az az idő is, amikor ki tudták a reformátusok mondani, hogy igen”.

A püspök igehirdetésében kiemelte az egyház hazai és határon túli tagjainak példás összefogását az árvízkárosultak megsegítésére végzett munkában. Bölcskei Gusztáv a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban hangsúlyozta: „hálát kell adni azért, hogy a gyász évszázada után Isten engedte elhozni ezt az időt, s azért is, mert e felismerés már nem csak a miénk”. Hozzáfűzte: az egyházi zsinat pénteken meghozott, ünnepi határozatában köszönte meg az Országgyűlésnek, hogy napirendre tűzte és elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, valamint megalkotta a nemzeti összetartozás napját.