Elítélte a vallási terrorizmust XVI. Benedek

A pápa beszédének középpontjában ugyanakkor a vallásszabadság és a vallási alapú erőszak állt. Az egyházfő kegyelettel adózott Sabhaz Bhatti volt katolikus vallású pakisztáni kisebbségügyi miniszter emlékének, „akinek a kisebbségek jogaiért vívott fáradhatatlan küzdelme tragikus halálával ért véget”, amikor tavaly márciusban meggyilkolták. Sajnos nem elszigetelt esetről van szó” – mutatott rá a Szentatya.

„A keresztényeket számos országban korlátozzák alapvető jogaikban, és a partvonalra szorítják őket a közéletben. Más országokban erőszakos támadásokat intéznek templomaik és otthonaik ellen” – fejtette ki, a nigériai templomok elleni karácsonyi bombamerényleteket megemlítve. „A világ más tájain arra irányuló törekvéseket látunk, hogy a vallás társadalmi szerepét korlátozzák, mintha az az intolerancia oka volna, nem pedig hozzájárulás az emberi méltóság, igazságosság és béke iránti tiszteletre való neveléshez való hozzájárulás” – hangoztatta.
XVI. Benedek arra is kitért, hogy tavaly a vallási terrorizmus is számos áldozatot követelt, főleg Ázsiában és Afrikában.
Az észak-afrikai elnyomó kormányokat megdöntő és a Közel-Keletre is átterjedt arab tavaszról szólva Benedek pápa kifejtette, most még nehéz végkövetkeztetést levonni az események nyomán, de rámutatott: a kezdeti optimizmus után most már tudomásul kell venni az átmenet és a változás nehézségeit. A Szentatya a formálódó új elitek, illetve annak kapcsán, hogy olyan helyzetek alakulhatnak ki, amelyekben a keresztény kisebbségeknek további elnyomással kell szembenézniük, leszögezte: a demokrácia és a béke felé vezető egyetlen út minden egyes emberi lény méltóságának és elidegeníthetetlen alapvető jogainak az elismerése.

„A személyek iránti tiszteletnek minden intézmény és törvény középpontjában kell állnia” – szögezte le a pápa a rendezvényen, amelyen a Vatikánnal diplomáciai kapcsolatot ápoló 179 ország képviselői voltak jelen.

A Szentatya külön kitért a világ fiataljainak szükségleteire is, amikor a globális gazdasági válságról, az arab tavaszról és a társadalmi feszültségekről szólt. „A jelenre nagymértékben rányomja bélyegét a nyugtalanság, és a számos válság – a gazdasági, a politikai és a társadalmi krízis – ennek drámai megnyilvánulása” – húzta alá.

A pápa reményét fejezte ki, hogy véget ér a vérontás Dél-Szudánban, Szíriában, a Szentföldön, Irakban és Afrika nagy tavainak vidékén, és felszólította a világ népeit, vegyék komolyan a környezetvédelemre és a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó kötelességüket.

A továbbiakban – mint megjegyezte – kimondottan a fejlett országok népeihez szólva arra ösztönözte a kormányokat, hogy óvják a legalapvetőbb emberi jogot: az élethez való jogot. Meggyőződésem, hogy azon jogszabályok, amelyek nem csupán megengedik, de kényelmességi vagy megkérdőjelezhető orvosi indokokkal gyakran egyenesen szorgalmazzák az abortuszt, károsan befolyásolják a fiatalok oktatását, amely az élet és a jövőbe vetett remény tiszteletére irányul, így az emberiség jövőjét is károsan érintik” – hangoztatta a pápa.

A Szentatya szerint az oktatásban kiemelt szerepet kell kapnia az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család népszerűsítésének. „Ez nem csupán egyszerű társadalmi konvenció. A család a társadalom alapstruktúrája, és a családot aláaknázó politikák az emberi méltóságot és az emberiség jövőjét is fenyegetik” – szögezte le.