Egyszerűsített Biblia-honosítás indult Brassóban

Ha honosításról beszélünk, valószínűleg első körben mindenkinek az egyszerűsített honosítás fog eszébe jutni, hiszen néhány éve ez a téma az, ami a közéletet meghatározta: hogyan jussunk könnyen, gyorsan magyar állampolgársághoz. Külföldön egyetemet végzetteket esetleg az is foglalkoztathatja, hogyan tudják valamelyik neves nyugati egyetemen megszerzett oklevelüket honosíttatni, hogy azt itthon is elismerjék, számba vegyék.

Az már valószínű keveseknek jut eszébe, hogy a Bibliát is honosítani kell, illetve pontosabban újrahonosítani, hiszen az, ami egykor minden háztartásnak elengedhetetlen kelléke volt, ma már csak porfogónak, elfelejtett könyvnek jó. Pedig ez az a könyv, amelyik évszázadokon keresztül kísérte templomba az énekeskönyveket, ma pedig, annak ellenére, hogy elérhetőbb, mint valaha – két kattintásból telefonon, táblagépen, számítógépen is olvasható –, ritkábban vesszük elő, mint az ünnepi díszeket, terítőket.

Felelevenítenék az emlékeket

Talán pont abból a felismerésből kiindulva, hogy lassan a szószékre száműztük a Bibliát, döntött úgy a brassói református egyházmegye elnöksége, hogy megpróbálja visszahonosítani az igét a református családok otthonaiba. Céljuk, hogy felelevenítsék a hívek Szentíráshoz kapcsolódó emlékeit, ilyenből pedig szinte kivétel nélkül minden ember életében van, akár a vallásórákon, vasárnapi iskolában megtanult aranymondásokra, a konfirmációi felkészítő alatt tanult és tanulmányozott igeszakaszokra, házasságkötésre gondolunk, szinte minden élethelyzetben volt egy ige, amelyik kísérte az életünk eseményeit.

„Vándorbiblia” indult útra

A módszer, amelyet az egyházmegye kiválasztott, kreatívan próbálja mindezt megtenni, egy „vándorbibliát” bocsátottak január elején útjára, amelyet a nagykárolyi református egyházközségtől kértek kölcsön. Károli Gáspár, a Szentírás első teljes fordításának elkészítője ugyanis itt, Nagykárolyban született, és itt őrzik az általa fordított Biblia reprint kiadását, amelyet a nagykárolyi református egyházközség küldöttsége január elején adott át az ábécésorrendben első alsórákosi református egyházközségnek. Ebben a sorrendben fogja a hasonmás Szentírás végigutazni a brassói református egyházmegye gyülekezeteit.

A Bibliát ugyanakkor egy vendégkönyv is kíséri, amelybe bárki, akinél a Biblia megfordul, leírhatja az igéhez kötődő emlékeit, élményeit, ez a vendégkönyv pedig a Bibliával együtt fog 52 hetes útja után visszakerülni Nagykárolyba, ahol a reformációi jubileumi év alkalmából egy múzeumot szeretnének nyitni. Ott pedig a Biblia mellett a vendégkönyv is otthonra talál, a reformációi emlékév alkalmával nyitott múzeumban fogja hirdetni, hogy az erdélyiek hogyan viszonyulnak a Szentíráshoz.

A Biblia postásai

A Biblia olvasására való buzdításban azonban ennél sokkal többen vesznek részt. Nemcsak presbitériumok, egyházközségek elnökségei adják-fogadják a világ egyik legolvasottabb könyvét, hanem gyerekek, ifjak is szerepet vállalnak abban, hogy az ige mindenkihez eljusson, ők a Biblia postásai, akik végigjárva a településeket, képeslapokat helyeznek el postaládákba, amelyen egy ige és Kálvin Institúciójából egy idézet buzdít a Szentírás olvasására.

„A Bibliát vissza kell helyezni méltó helyére, az emberek kezébe, szívébe azáltal, hogy napi használatra buzdítjuk híveinket. Isten igéje diadalútjának elébe nem állhat semmi!” – állítja Szegedi László brassói esperes, kitérve arra is, hogy minden viszontagság ellenére sikerült a karaván minden eddigi állomásán megadni az őt megillető tiszteletet a Szentírásnak. Sem hideg, sem pesszimizmus nem tudta legyőzni az ige erejét, hívogató szavát.

Felállítják a wittenbergi kaput

A brassói református egyházmegye különben az év folyamán szövetségein keresztül minden nagyobb településen szervez eseményeket a reformáció 500 éves jubileumára, május utolsó hétvégéjén a kőhalmi vár falánál állítják fel azt a szimbolikus wittenbergi kaput, amire a fiatalok felszegezhetik vallomásaikat, hitvallásukat, azokat a tételeket, amelyek a ma emberét foglalkoztatják. Medgyesre tervezik az egyházmegyei nőszövetség szórványrendezvényét, Brassóban pedig a Reménység Háza fennállásának huszonötödik évfordulójával egybekapcsolva szerveznek októberben ünnepséget.

A szórvány reformációnapját az egyházmegye legkisebb gyülekezetében, az alig 80 lelket számláló kóbori református egyházközségben tartják majd meg, így akarják megmutatni a közösségnek, hogy a kicsik is fontosak a nagy közösség számára, ugyanúgy évszázados örökség gyermekei. Az egyházmegye Bukarestben is megemlékezik a jeles évfordulóról, a médiának és a diplomáciai képviseleteknek szeretnék itt elmondani, hogy mit jelent számukra a reformáció.

Kiss Gábor