Egyháztörténeti kötet jelent meg

A megyeszékhely református egyházának történetét bemutató hiánypótló kötetet adott ki a Sepsiszentgyörgy Kiadó, Csáki Árpád A sepsiszentgyörgyi református egyház a 17–19. században című könyvét szerda este mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban.

Bíró Blanka

2012. január 27., 08:342012. január 27., 08:34

A Sepsiszentgyörgy 550 év rendezvénysorozat részeként napvilágot látott kiadványt Demeter Lajos helytörténész ismertette. Elmondta, a mű a helyi  lelkészek életrajzára építve kíséri végig a sepsiszentgyörgyi református egyház történetét a 20. század elejéig. A kötet bemutatja az egyház fejedelemség kori virágzását, valamint az azt követő hosszú hanyatlás időszakát, az egyház anyagi helyzetét, leírja az ingó és ingatlan javakat, végigköveti az egyház iskoláinak fejlődését.

A kötetben olyan érdekességekről is lehet olvasni, mint az első erdélyi református orgona beszerzése, hiszen a református templomokban sokáig nem volt orgona, azt az „ördögtől való hangszernek” tartották. Csáki Árpád beszámol az új templom építésére irányuló 19. századi próbálkozásról is, a tervet Mikó Imre készítette el, a reformátusok mellett a római katolikus, izraelita vallású sepsiszentgyörgyiek is adakoztak, mert az egész városnak érdeke volt, hogy a reformátusoknak a központban is legyen templomuk, ám végül az nem épült meg, a pénzt a Vártemplom javítására költötték.

A szerző elmondta, a várostörténeti munkákat szemrevételezve jött rá, hogy hiányoznak az egyház történetét bemutató kiadványok, azért döntött úgy, hogy éppen a református egyház történetét kutatja, mert a 19. század derekáig a város kétharmada református vallású volt. A sepsiszentgyörgyi református egyház a 19. századig a Vártemplomot jelenti, mert a jelenleg a városhoz tartozó Szemerja 1880-as évekig különálló település volt külön templommal. Csáki Árpád elmondta, a 20–21. századi állapotokról egyrészt az idő rövidsége miatt nem írt, másrészt azért, mert a nagy világégések, az államosítások miatt ebben az időszakban akkora volt a káosz, hogy külön kutatás témáját képezheti. „Az 1902–1903-ban ér véget az az időszak, hogy a korábban püspöki felügyelet alá tartozó egyház visszakerül az egyházmegyéhez” – mondta Csáki.

A szerző szerint a Székelyföldön az egyház úgy működött, mint a rendtartó székely közösség: saját törvényei voltak, amelyben pontosan rögzítették a lelkész, az egyházfi feladatát, rendezték a törvénykezési ügyeket. A kötet az egyház múltjára vonatkozó fontosabb iratok adattárával, valamint névtárakkal egészül ki.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. március 16., csütörtök

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház