2007. április 27., 00:002007. április 27., 00:00
A cseh statisztikai hivatal elemzése szerint Csehország Európa legateistább állama, amelyben fél évszázad alatt 8,3 millióról (1950) alig hárommillióra csökkent a magukat vallásosnak minõsítõ személyek száma. A legutóbbi, 2001-ben tartott népszámlálás eredménye szerint a vallásos személyek döntõ többsége (2,7 millió) katolikus, ez az összlakosság mintegy 25 százaléka. Evangélikusnak (Cseh Testvérek) 117 ezer, huszitának 100 ezer, pravoszlávnak 23 ezer ember vallotta magát, a Jehova tanúinak 23 ezer híve volt 2001-ben. A mintegy 15 ezer csehországi magyar közül 2001-ben 51,2 százalék állította, hogy vallásos (79 százalék római katolikusnak, 3,6 százalék reformátusnak, 0,2 százalék huszitának vallotta magát), míg 48,8 százalék azt, hogy nem vallásos.
A vallásos személyek számának statisztikai csökkenése ellenére szociológusok azt állítják, hogy a rendszerváltás után jelentõsen megnõtt az egyházak szerepe a társadalomban. „A társadalomban ma számos egyházi intézmény és szervezet van aktívan jelen. Felméréseink azt bizonyítják, hogy az egyházak befolyása a társadalom életére a hívõk számának csökkenése ellenére is növekedett az utóbbi években” – nyilatkozta Zdenek Nespor, a Korunk csehországi vallásossága címû tanulmány szerzõje.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.