Csak kérésre oktatják majd a hittant

Felfordulást okozhat a tanügyben az alkotmánybíróság döntése, amely szerint alkotmányellenes a vallásoktatás eddigi gyakorlata. A taláros testület döntésének indoklása a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és a törvényhozóknak módosítaniuk kell az oktatási törvényt.

A tanügyi törvény vonatkozó cikkelyei értelmében a diákok eddig akkor kaptak felmentést a hittanórákon való részvétel alól, ha szüleik, gyámjaik ezt írásban kérték a tanintézet vezetésétől. Az alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánította, a taláros testület szerint az alaptörvény értelmében a nagykorú diáknak, szülőnek, illetve törvényes gyámnak kell kifejeznie igényét a vallásoktatásra, nem pedig fordítva, ahogy eddig történt.

Bogos Mária, a Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő lapunknak kifejtette, az előkészítő osztálytól az érettségiig továbbra is a törzsanyag része marad a vallásoktatás. Elmondta, eddig sem kényszerítettek senkit a vallásórán való részvételre. Az alkotmánybírósági döntést követően csupán annyi változik, hogy a szülőnek nem akkor kell kérést benyújtania, ha nem szeretné gyermekét vallásórára járatni, hanem akkor, ha igényli, hogy az részt vegyen a hittanórákon.

A szaktanfelügyelő szerint várhatóan a következő tanév elején kell a szülőknek kérést benyújtaniuk, ha gyereküket vallásórára szeretnék járatni, ez alól a teológiai szakra járó diákok szülei sem képeznek kivételt. A szakember elmondta, Hargita megyében mindössze tízes nagyságrendű azon diákok száma, akik írásos kérés alapján felmentést kaptak a vallásórákon való részvétel alól – az esetek többsége középiskolákban fordult elő –, és nem tartja valószínűnek, hogy a jövőben változna ez az arány.

Kevés a kivétel

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 16 osztálynyi diákjának mindegyike jár vallásórára: míg az általános iskolai felső tagozatos világi osztályok – a kerettanterv előírása szerint – heti egy órában, addig a teológiai osztályok tanulói a szaktantárgyakkal együtt több órában tanulják azt.

A felső tagozatos diákok – kivéve a nyolcadik osztályt – a vallás mellett bibliaismeret-órán is részt vesznek – tudtuk meg Tamás Leventétől. A gimnázium igazgatója hozzátette, az iskola jellegét figyelembe véve továbbra is elengedhetetlenül fontosnak tartják a vallásórákat, illetve a tanórákon kívüli vallásos jellegű foglalkozások szervezését. Diákjaik pedig magukénak vallják, érzik a vallásos nevelési elveiket, hangsúlyozta az igazgató.

„Nem vált opcionálissá a vallásóra, csupán a szülőknek majd nem akkor kell nyilatkozniuk, ha nem akarják gyermekeiket hittanórára járatni, hanem akkor, ha akarják. A vallás mint tantárgy továbbra is a kerettanterv része marad” – mutatott rá Vízi István.

A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója elmondta, az általa vezetett tanintézetben jelenleg húsz osztályban zajlik vallásoktatás: előkészítősöktől a tizenkettedikesekig. Mivel mindeddig nem tettek le szülői kérést a hittanórákról való felmentés érdekében, bíznak abban, hogy ezután sem fog jelentősen csökkenni a vallásórákon részt vevők száma. Ahogy az intézményvezető fogalmazott, a vidéki iskolákban kevésbé jellemező a – vallási – liberalizmus, így ha lesznek is olyanok, akik nem igénylik a vallásórát, a számuk nem lesz számottevő.

„Elengedhetetlen a vallásosság”

Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia esperese úgy véli, mivel a mindennapi keresztény élet hozzátartozója a hit, a vallásóra is az életre nevel – akár számos más tantárgy –, illetve segíti a gyermekek lelki fejlődését. Mint mondta, ezt a változást is elfogadják, de elvárják a szülőktől, hogy kérjék a hitoktatást gyermekeik részére.

Megjegyezte, habár a plébániákon is tartanak hittanórákat, az iskolai órák nagy előnye, hogy minden diákot elérnek általa, a vallásra fordított idő pedig nem hátráltatja őket a tanulmányi előmenetelükben. „Ha a Székelyföld kulturális autonómiát akar, elengedhetetlen a vallásosság, így a vallásórák is. Ha erről lemondunk, akkor nem beszélhetünk ilyenfajta autonómiáról. Sőt, mivel hagyományaink mind a kereszténységen alapulnak, ha ezt feladjuk, feladjuk azokat is” – összegzett az esperes.