Az európai kontinens református, evangélikus, anglikán, baptista, metodista, ortodox, ókatolikus és egyesült egyházainak küldöttei a keresztény ökumenét megtestesítő szervezet jövőjéről folytattak megbeszélést – derül ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményéből.
Az 1959-ben létrehozott CEC hivatásának és szervezeti felépítésének újragondolásáról a szervezet megelőző, 2009-ben Lyonban rendezett nagygyűlése döntött.

A hidegháborús években való megalakulásakor az akkori kettészakított Európában az ökumenikus szervezet ugyanis „az európai egyházak összetartozásának megjelenítését\" tűzte ki céljául – a még átjárhatatlan határok között. Napjainkban, az európai egységesülési folyamatok közepette új identitását keresi az ökumenikus szervezet. Ebben a folyamatban a budapesti nagygyűlés küldöttei a „bizalomra épülő együttműködésre\" helyezték a hangsúlyt, és a CEC alapvető céljaként jelölték meg azt, hogy az „egyház egységét\" képviselje Európán belül.

Vita több ponton

A megbeszéléseken súlypontos kérdésként merült fel a kisebbségben lévő egyházak szerepe. Az alaptörvény-módosítás rendjén parázs vita alakult ki a közgyűlés összetételéről, vagyis a tagegyházak képviseleti arányáról, ebből kifolyólag a plenáris ülés zárt ajtók mögött folytatódott. Az ortodox hitvallás képviselői legalább huszonöt százalékos részarányt követeltek az irányító testületben – ellenkező esetben kilépéssel fenyegetőztek. A nagygyűlés utolsó munkanapján a protestáns küldöttek végül megszavazták az ortodoxok alaptörvény-módosító indítványát.

Döntés született arról is, hogy megszűnik a CEC mintegy negyven társult szervezetének automatikus képviselete a küldöttgyűléseken, és külön hangsúlyt helyzetek a delegáltak bőrszíne, életkora és neme szerinti egyensúlyára, de a régiónkénti képviselet követelménye kikerült az alaptörvényből.
Napokig húzódó, parttalannak tűnő vita nyomán a nagygyűlés végül elfogadta az ökumenikus szervezet új alkotmányát, amely arról is rendelkezik, hogy – anyagi indokok miatt – megszűnik a CEC genfi központja, ezentúl csak Brüsszelben, valamint Strasbourgban tartanak fent irodákat.

Testvérek találkozója

Az új alaptörvény ugyanakkor kimondja, hogy megszűnik az ökumenikus szervezet hagyományos bizottsági struktúrája, illetve felére csökkentik a nagygyűlési küldöttek és az egyházi szervezet vezetőtestületének taglétszámát.

„Gyorsan változó világunkban, a jelenlegi erkölcsi és gazdasági válság időszakában, az erősödő szekularizáció és kilátástalanság-érzet okozta kontinentális gondokkal csak egy megerősödött, egységes, gyorsan reagáló, új kommunikációs eszközöket is alkalmazó, új arculattal rendelkező egyházi entitás képes szembenézni\" – áll a lyoni nagygyűlés záródokumentumában. Erre vall a budapesti, megújító nagygyűlés mottójául választott ige is: „Most tehát miért késlekedsz?\"(ApCsel 22, 14-16). A budapesti nagygyűlés záródokumentuma szerint a küldöttek „testvérekként találkoztak, hogy párbeszédet folytassanak\" az ökumenikus nyitottság szellemében.